László Hunyadi (Hunyady) (1433 - 1457) MP

‹ Back to Hunyadi surname

Is your surname Hunyadi?

Research the Hunyadi family

László Hunyadi's Geni Profile

Share your family tree and photos with the people you know and love

  • Build your family tree online
  • Share photos and videos
  • Smart Matching™ technology
  • Free!

Share

Death: Died
Managed by: Andrew Thomas Rhynes
Last Updated:

About László Hunyadi (Hunyady)

Hunyadi, László (Ladislav) (1433–57), hrv.-dalm. ban (1453–57), Jánosov sin; smaknut zbog ubojstva posljednjega celjskoga grofa Ulrika II.

http://sl.wikipedia.org/wiki/Ladislav_Hunyadi

Ladislav Hunyadi (madžarsko László Hunyadi), ogrski plemič in državnik z domnevno romunskim poreklom, * 1433, † 16. marec 1457.

Ladislav Hunyadi je bil starejši od dveh sinov Jánosa (Ivana) Hunyadija in Elizabete Szilágyi. Bil je starejši brat Matije Hunyadija (Korvina), ki je kasneje postal kralj Ogrske.

Že od mladosti je spremljal svojega očeta na vojaških pohodih. Po kosovski bitki (1448) je bil nekaj časa talec za svojega očeta, v rokah srbskega despota Jurija Brankovića, (1427-1456).

Leta 1452 je bil član delegacije, ki je šla na Dunaj da bi od Friderika III. dobila nazaj ogrskega kralja Ladislava V. (Posmrtnega).

Leta 1453 je bil ban Hrvaške-Dalmacije. Na državnem zboru v Budimu (1455) je odstopil od vseh funkcij, zaradi obtožb Ulrika II. Celjskega in drugih svojih sovražnikov.

Po smrti očeta leta 1456, ga je njegov stari sovražnik Ulrik II. Celjski (tedaj vrhovni poveljnik ogrske vojske) obtožil odgovornosti za dolgove očeta do države. Ker se je na državnem zboru v Futaku (oktober 1456) dobro branil, mu je Ulrik II. Celjski ponudil pomiritev, tako da mu je obljubil zaščito pod pogojem, da bi najprej predal vse kraljeve gradove, ki so mu bili zaupani.

To naj bi se pričelo s predajo trdnjave Beograd, kateri je poveljeval Ladislav Hunyadi. Kralj Ladislav Posmrtni je takrat pripravljal križarski pohod proti Turkom in z vojsko, ki ji je poveljeval Ulrik II., prišel pred Beograd. Hunyadi je v trdnjavo spustil le kralja Ladislava in Ulrika, preostala vojska pa je ostala pred Beogradom.

Naslednjega jutra (9. novembra 1456) so Hunyadi in njegovi Ulrika II. Celjskega umorili. Urlik se je branil ter ranil Hunyadija po roki in glavi in Mihaela Silagjija po rami. Celjska kronika navaja da so Ulrika na mizi obglavili.

Kralj Ladislav je po dogodku dal zapreti Hunyadija pod obtožbo upora proti kralju. Obglavljen je bil 16. marca 1457. -------------------- Hunyadi László 1431-ben született,[1] Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet első gyermeke,[2] Mátyás király bátyja. Erdélyben nőtt fel, hiszen itt volt a Hunyadiak birtokainak nagy része. Tanítását egyik hívükre, Vitéz János váradi érsekre bízták, az akkoriban elterjedt humanista elvek szerint. Ezzel egyidejűleg László elsajátította a harcászati ismereteket, gyakran apja mellett volt a hadjáratokon. Ő maga is számos csatában kitűnt és fontos tisztségeket töltött be. 1453-tól pozsonyi gróf, majd horvát-szlavón bán és temesi ispán lett. Később több hadjáratot vezetett a felvidékre. Ekkorra a Hunyadiak már az ország legbefolyásosabb vezetői közé tartoztak. Hunyadi János fényes nándorfehérvári győzelme és hősi halála után 1456-ban, az idősebbik fia, László került a Hunyadi család és párt élére, ezzel együtt nagy politikai erőt képviselt és a nép körében is közkedvelt volt. Hunyadi László jegyese Garai nádor lánya, Mária volt, és számos támogatóval rendelkezett elsősorban a köznemesség soraiból. Az uralkodó, V. László király biztosította Hunyadit, hogy mellettük áll de ez nem tartott sokáig, mivel Hunyadi László nem akart lemondani jelentős hatalmáról és a birtokukban lévő várakról, amiket a király és az őt irányító főúri liga követelt. Közben a főurak, elsősorban az V. László királyt befolyásoló Cillei Ulrik és a Hunyadiak között egyre inkább elmélyedt az ellentét. Cillei szervezkedését Hunyadi László ellen leleplezték, később egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot. V. László király esküvel büntetlenséget ígért és Lászlónak adta atyja minden tisztségét. Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett. A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosság és felségárulás miatt. 1457. március 16-án Budán, a Szent-György téren Hunyadi Lászlót lefejezték. A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le az áldozatra, aki még ezután is élt. Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később, 1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.

view all

László Hunyadi's Timeline