Péter Halász (Fisher) (1922 - 2013)

public profile

View Péter Halász (Fisher)'s complete profile:

  • See if you are related to Péter Halász (Fisher)
  • Request to view Péter Halász (Fisher)'s family tree

Поделиться

Nicknames: "Halász Péter"
Birthdate:
Birthplace: Budapest, Budapest, Budapest, Hungary
Death: Died in Munich, Upper Bavaria, Bavaria, Germany
Managed by: Malka Mysels
Last Updated:
показать все

Ближайшие родственники

About Péter Halász (Fisher)

Peter Halasz who has died aged 90, was a Hungarian émigré writer and journalist who, through his novels and short stories, articles and radio broadcasts, gave voice to the great wave of Hungarians who fled their native country in the wake of the 1956 Revolution.

In 2010 he was awarded the Hungarian Order of Merit.

He spent his years of exile in New York until 1970, London until 1975, and then in Munich, winning a loyal following from the Hungarian diaspora. As a writer and broadcaster for Radio Free Europe from 1957 to 1987, he also retained a large audience in Hungary, whose citizens were thirsty for news and views not subject to censorship.

His topical reports and interviews with famous Hungarian émigrés such as Arthur Koestler, Sir Georg Solti, Edward Teller and the Hollywood film director George Cukor gave his compatriots a window to the outside world. But such work made him persona non grata in Hungary, and it was not until the fall of communism in 1990 that Halasz finally visited Budapest again.

Peter Halasz was born to Jewish parents on April 10 1922 in Budapest, where his father Antal was co-owner of a textile business. In the 1930s, with anti-Semitic sentiment increasing , Antal and his young son converted to the Hungarian Reformed Church. By then Antal and his wife had separated and Peter, an only child, endured an often lonely boyhood. He sought consolation in writing, and in 1942 wrote his first full-length, semi-autobiographical work, Szulei Elvaltak (His Parents Are Divorced).

Two more novels followed, but in 1944 he was conscripted into a labour battalion attached to the Hungarian Army and sent to the Eastern Front. As a Christian convert he wore a white armband instead of the yellow star, but the treatment he received was still harsh.

He escaped from his battalion in Galicia, only to be captured by the Russians and placed in a PoW camp at Sambor (now Sambir), Ukraine, then in the throes of a typhus epidemic. Offered the chance to fight against the Germans, he joined a unit of volunteers, but fell critically ill with jaundice and spent a month in hospital before making his way back to Budapest. He arrived there on April 4 1945, the day the war ended in Hungary.

After the war Peter Halasz wrote stage and radio plays and began his career in journalism. But following the Soviet-sponsored communist takeover in 1948, all non-Party publications were closed down, so in 1950 he applied for a job as a dramatist with Budapest’s Lilliput Theatre (where the entire company of actors were dwarves). Having failed to join the Communist Party, he was viewed with suspicion and in 1951 was sent for six months to a residential school of Marxist-Leninist indoctrination.

He later wrote about this episode in an article entitled “Sentenced to School” for the American magazine East Europe. Each day the 100 “students” – men and women who aspired to work in some cultural capacity – had to take notes on the articles in the Communist Party’s daily newspaper, Szabad Nep. Tests were later carried out. Halasz wrote:

“All this must be known, inhaled, accepted, understood, remembered, and what’s more, even liked, so that it may become completely one’s own: one’s body, soul, food and drink. One must know how to apply all this, it was not enough to recite it back.”


The day would continue with a lecture from a visiting Party functionary and conclude with a three-hour seminar.

Everyone was expected to contribute. “Nobody is called upon, you must volunteer,” Halasz wrote.

“How many times you come forward and what political profile emerges from your interventions, this is decisive. There are tricky questions, seemingly innocent remarks, which trap the unsuspecting. The seminar leader observes sharply. The important thing is how you react to the traps.

From this comes your profile: you are a right-wing deviationist or a left-wing deviationist, you are too nationalist or too internationalist, you do not recognise the leading role of the working class and consider the peasantry to be more decisive in the life of the nation . It is nearly impossible to avoid being classified into one or another category, and indeed this is desirable, because possibilities must be given for criticism and self-criticism.”

Halasz was deemed to have done well. At the end of the course he was promoted, returning home to a job with the State Film Studio. Even then, however, his relationship with the censors was far from perfect; he once had to rewrite a screenplay 10 times before it was approved by a succession of government ministers.

Peter Halasz had married Vali Racz, the glamorous wartime singer and film actress – known as the Hungarian Marlene Dietrich – in 1946 . After the 1956 uprising was brutally suppressed, the couple escaped to America. They settled in New York and before long Peter Halasz began working for Radio Free Europe. In 1970 he was sent to the station’s London office, where he ran the Hungarian desk for several years before transferring again to its headquarters in Munich.

Throughout that time he produced novels and short story collections about Hungarian émigré life, in particular the community based around Second Avenue in Yorkville – the area of Manhattan once nicknamed Little Hungary. Masodik Avenue (Second Avenue) is the title of his finest work – an epic, bittersweet novel about a refugee family putting down roots in the New World while mourning the loss of the old. First published in Canada in 1967, it found a new generation of readers when it was reissued by a major Budapest publisher in 2011. In 2010 he was awarded the Hungarian Order of Merit.

Peter Halasz’s wife died in 1997. His is survived by a son and daughter .

Peter Halasz, born April 10 1922, died January 7 2013

-----------------------

Wikipedia Bio

Halász Péter (Budapest, 1922. április 10. – München, 2013. január 7. magyar író és újságíró, az 1956-os forradalom bukását követően hagyta el Magyarországot és a Szabad Európa Rádió egyik legismertebb magyar közvetítőjévé vált. Regényei, számos novellája és újságcikke – melyeket nyugaton publikáltak évtizedekkel emigrációja után, magukba zárva a magyar emigráns élet keserédes természetét – népszerűek voltak szerte a világban élő magyar közösségekben.

A Szabad Európa Rádió munkatársaként 'persona non grata'-nak számított Magyarországon a Kádár-korszak időszaka alatt, viszont az 1990-es rendszerváltás után számos kitüntetést és díjat kapott munkásságának elismeréseként. Ezek közül az egyik A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje díjat, melyet a következő köszönetnyilvánítással prezentáltak: "Nemcsak sikeres könyvek egész sorával szolgálta a magyar kultúrát, és mutatta be a magyar emigráció életmódját, hanem a Szabad Európa Rádió szerkesztőjeként is rendkívül fontos munkát végzett." 2010. februárjában írói és újságírói munkájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta.

Életútja

Halász Péter Budapesten született, majd Németországban dolgozó magyar író. Írói munkásságának érdekessége: 1939 és 1943 között P. Hard, T. Mollock, P. Shering, Pierre Pescer és Ravasz Miklós álnéven ötvennél több kalandregényt, lektűrt adott ki. 1940 óta dolgozott újságíróként. Volt a MAFILM dramaturgja is. 1956-ban elhagyta Magyarországot, 1957-től New Yorkban, 1970-től Londonban élt és 1975-ben Münchenben telepedett le és ott hunyt el 2013. január 7-én.

Családja

1946-ban feleségül vette Rácz Vali színész- és énekesnőt. Fiuk, Valér 1950-ben született, majd két évvel később megszületett lányuk, Mónika, aki később Monica Porterként vált ismert újságíróvá Londonban. Munkássága[szerkesztés]

1957-1987 között a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. Fő műfaja a regény, de írt tárcákat, riportokat, karcolatokat, elbeszéléseket is. 1987 április végén vonult nyugalomba a Szabad Európa Rádió magyar osztályának helyettes igazgatói beosztásából. Utána külső munkatársként még dolgozott tovább. Egérfogó című drámáját 1958-ban mutatta be a New York-i Petőfi Színház. Elbeszélései, cikkei, tárcái főleg az Irodalmi Újságban, az Új Látóhatárban, a Bécsi Naplóban, az Új Hungáriában, az Amerikai Magyar Népszavában és az Új Világban jelentek meg.

2011 őszén a Park Kiadó gondozásában újra kiadásra került Második Avenue című könyve.[4] Főbb művei (magyar nyelven)[szerkesztés]

Megjelenés Könyv címe Kiadás helye

  • 1942 Szülei elváltak Budapest
  • 1943 Huszonegy éves férj Budapest
  • 1943 Két férfi Budapest
  • 1961 Tatárok a Széna téren Niagara Falls
  • 1965 Miszter Honfitárs München
  • 1967 Második Avenue Toronto
  • 1968 Se kint, se bent... New York
  • 1969 Fogócska New York
  • 1972 Eltévedt utas New York
  • 1977 Kölcsönkapott élet München
  • 1978 Tam-tam New York
  • 1983 Kádártánc München
  • 1988 Mélyen leszállított áron Toronto
  • 1990 Árnyékok New Yorkban Budapest
  • 2011 Második Avenue (második kiadás) Budapest

Angol, francia, német és spanyol nyelven megjelent műve[szerkesztés]

Megjelenés Könyv címe Kiadás helye

  • 1959 Crossroads at Vienna New Delhi

Dramaturg és forgatókönyvírói munkássága[szerkesztés]

Film megjelenése Film címe Tevékenység Információ

  • 1951 Ütközet békében forgatókönyv filmtortenet.hu adatlap
  • 1952 Állami áruház dramaturg filmtortenet.hu adatlap
  • 1953 A város alatt forgatókönyv filmtortenet.hu adatlap

Díjak, elismerések

  • Feleségével, 1990-es évek
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, (1993. május 28.)
  • Nagy Imre Emlékplakett, (1995. június 16.)
  • A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Örökös Tagja (1997. március 15.)
  • Aranytoll-díj (2000. március 15.)
  • Emléklap a Szabad Európa Rádió Egykori Munkatársának (Országos Széchenyi Könyvtár, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - 2000. október 5.)[2]
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, (2010. február).

Jegyzetek[szerkesztés]

  • ↑ Elhunyt Halász Péter (magyar nyelven). hirado.hu, 2013. január 7. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  • ^ a b Szép Magyar Novella, 346. oldal - ISBN 963-7950-04-4, Kiadó: Új Idő Lap- és Könyvkiadó Kft.
  • http://mek.oszk.hu/04000/04038/html/h.htm
  • ↑ Második Avenue (magyar nyelven). parkkiado.hu, 2011. (Hozzáférés: 2013. január 8.)

Források

Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 752-753. o. ISBN 963-05-6806-3

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés

További információk

  • Halász Péter (magyar nyelven). Nyugati magyar irodalmi lexikon. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  • Elhunyt Halász Péter író (magyar nyelven). kulturpart.hu. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  • Halász Péter gyászjelentés a The Telegraph brit újságban (angol nyelven). telegraph.co.uk. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
  • Halász Péter tárcája az Amerika Magyar Népszava oldalán

--------------------------

Sir Nicholas Winton: A reluctant Holocaust hero By Monica Porter, May 14, 2009

Sir Nicholas Winton saved hundreds of children from the Nazis. On the eve of his 100th birthday, Monica Porter, partner of Sir Nicholas’s son, and herself the child of a Holocaust rescuer, pays tribute to ‘Britain’s Schindler’

. . . and my own mother, Vali Racz, honoured at Yad Vashem for rescuing Jewish friends in Budapest during the Nazi occupation.

. ----------------------------------

Names are there to be changed By Monica Porter, August 19, 2010

The business of changing Jewish names to non-Jewish ones has been a running theme throughout my life. In Budapest in the 1930s, my Jewish grandfather and my father (then aged 10) changed their surname from the identifiably Jewish "Fischer" to its Hungarian version, "Halasz".

There was an atmosphere in Hungary then of increasing antisemitism, and many Jews became "Hungarianised" during that period.

показать все

Хронология Péter Halász

1922
April 10, 1922
Budapest, Budapest, Budapest, Hungary
2013
January 7, 2013
Age 90
Munich, Upper Bavaria, Bavaria, Germany