http://genealogy.euweb.cz/hung/erdody1.html

Erdődy family

N Bakócz had issue:

• A1. son
  • B1. Tamás, chancellor of the Kingdom of Hungary, Bp of Titel 1480, Bp of Gyor (Raab) 1486, Bp of Erlau 1491, Archbishop of Esztergom XII.1492, Cardinal 1500, Patriarch of Constantinople 1507, *ca 1442, +15.6.1521
  • B2. Miklós Erdődy, fl 1483-94, +before 1495; m.Maria Ungnad
    • C1. Bálint Erdődy de Monoszló, fl 1489-1505, +before 1509; m.Margit Henning de Szomszédvár (from Czernin family) (fl 1490-1523)
    • C2. Péter Erdődy de MonyorókerékVas vármegye főispánja (obergespan of Vas), Főkamarás, Főlovászmester, fl 1489-1543; 1m: Sára Bánffy de Alsólendva; 2m: Éva Tahy de Tahvár, dau.of János Tahy de Tahvár
      • D1. [1m.] Péter Erdődy de Monyorókerék et Monoszló cr Graf 11.10.1565, Horvát-dalmát és szlavón bán (Ban of Croatian Dalmatia and Slavonia), Zala vármegye főispánja, *ca 1500, +VI.1567; 1m: : Margit Tahy de Tahvár et Tarkeö; 2m: Borbála Alapy de Nagykemlék, dau.of János Alapy de Nagykemlék and Gfn Margit Zrínyi de Szigeth; for his issue see HERE►

►http://genealogy.euweb.cz/hung/erdody2.html

Péter Erdődy de Monyorókerék et Monoszló, cr Graf 11.10.1565, Horvát-dalmát és szlavón bán (Ban of Croatia, Dalmatia and Slavonia), Zala vármegye főispánja, *ca 1500, +VI.1567; 1m: Margit Tahy de Tahvár et Tarkeö; 2m: Borbála Alapy de Nagykemlék, dau.of János Alapy de Nagykemlék and Gfn Margit Zrínyi de Szigeth; He had issue:

• A1. [2m.] Tamás, Horvát-dalmát és szlavón bán (Ban of Croatian Dalmatia and Slavonia) (1583-96)+(1608-15), Varasd vármegye főispánja, *1558, +Krapina 17.1.1624; m.Gfn Anna Maria von Ungnad (*1569, +1611)
  • ...
• A2. [2m.] Anna; m.1586 Baron István Dersffy de Szerdahely (+1587)
• A3. [2m.] Péter, *1560, +27.2.1613; m.Gfn Zsuzsanna von Stubenberg
  • ...
• A4. Margit; m.Jakab Székely de Kevend
• A5. Ilona
• A6. János, +after 1568
• A7. György, +after 1568

---------------------------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91dy_csal%C3%A1d

Erdődy család

Családfa (16-17. század)

E. II. Péter (?-1586)

magyarországi ág:

• A1 I.Tamás (1558-1624)
  • B1 István (?-1638)
  • B3 Kristóf (1584-1621)
  • B2 János (1589?-1626)
    • C1 I. György (1614-1663)
      • D1 I. Sándor (1644-1681)
        • E1 II. Sándor (1670-1728)
    • C2 Gábor (?-1650)
      • D1 Zsuzsa Éva
      • D2 Angelika
      • D3 II.György (1648-1713)
      • D4 II. Kristóf (1649-1704)
        • E1 III. György (1674-1759)
        • E2 László Ádám (1677-1736)
        • E3 Gábor Antal (1684-1744)
        • E4 József (1685k-1723)
        • E5 Imre (1686-1736)
        • E6 Teréz
        • E7 Katalin
      • D5 Borbála
    • C3 Imre (?-1690)
      • D1 Ádám (?-1668)
    • C4 Erzsébet
  • B4 Zsigmond(?-1639)
  • B5 Zsuzsanna(?-1633)
  • B6 Anna (?-1634)
  • B7 Erzsébet

E. II. Péter (?-1586) horvátországi ág:

• A1 III. Péter (?-1613)
  • B1 IV. Péter (?-1639)
  • B2 Farkas
    • C1 Farkas (?-1647)
    • C2 György
      • D1 V.Péter
      • D2 II.Ferenc
      • D3 Krisztina
    • C3 Katalin
    • C4 II. Miklós (?—1693)
      • D1 V.Tamás
      • D2 IV. Miklós (1694k-1706)
      • D3 Borbála
  • B3 I. Miklós
  • B4 III. Tamás (?-1669)
  • B5 Simon
  • B6 Bálint
  • B7 Ferenc (?-1631)
  • B8 Borbála
  • B9 Mária (?-1655k)

A család tagjainak névsora [szerkesztés]

1. E. Mária Angéla. Erdődy Gábor és Pálffy Mária leánya apáca volt.
2. E. Antal György Lipót, országbíró fia, 1760. árvai főispán, tábornok.
3. E. Antal, Miklós fia, Lajos alkancellár testvére, tábornok volt a múlt század második felében.
4. E. Bálint, Erdődy III. Péter fia evangélikus és nem horvátországi nőt vett feleségül: Révay Zsófiát, Révay Péter koronaőr leányát (gróf Nádasdy Pálné húgát).[11] Az esküvőt valamikor Zsófia anyjának temetése (1624. április 24) után és 1628 októbere előtt tartották.[12] Erdődy Bálint halálának időpontját nem ismerjük, de felesége 1648-ban már özvegy és Monyorókeréken élt buzgó evangélikusként.
5. E. Borbála 1611. szeptember 11-én Ráttkay Péter (apja Ráttkay János, anyja Konszky Anna) felesége lett.[13] E Ráttkay család talán legismertebb tagja Ráttkay György (1612-1666) zágrábi kanonok, aki történeti munkája és botrányos magánélete révén vált ismerté.
6. E. Borbála Erdődy Gábor és Amadé Judit leánya, aki Czobor Ádámhoz ment feleségül
7. E. Erzsébet, Erdődy Kristóf és Thuzró Borbála leánya 639. március 6-án feleségül ment Keglevich Ferenchez.[14] Házasságukat 1642. augusztus 29-én nyilvánították semmisnek.[15]
8. E. Farkas (megh. 1645) 1618. június 10-én feleségül vette Thuróczy Borbálát, akitől II. Farkas, III. Miklós és György fiai születettek.
9. E. Farkas, Farkas fia s Miklós bán testvére, élt I. Lipót korában s a törökök elleni ütközetben esett el.
10. E. Ferenc, III. Péter fia, 1627. gyáki-szentgyörgyi apát volt.
11. E. Xaveri Ferenc (szül. 1830 jan. 9.), a főrendiház tagja, 1894. belső titkos tanácsosi méltóságot kapott.
12. E. Gábor (1615-1650. július 12.) 1637-ben császári kamarás II. Ferdinánd udvarában, 1642. február 12-től királyi tanácsos, 1649. november 23-tól haláláig, 1650. augusztusáig királyi főajtónálló. Kétszer nősült. Az első feleségétől Pálffy Máriátót (megh. 1643) két gyermeke született: Zsuzsa Éva és Mária Angéla. E felesége a második gyermekük születésébe halt bele 1643. március 18-án. Második feleségétől, Amadé Judittól megh. 1678. szeptember 23)[16] három gyermeke született: II. György, Kristóf és Borbála.
13. E. Gábor Antal (1684-1744.), Kristóf tárnokmester fia, miként testvére László Ádám, papi pályára lépett s 1715-44. egri püspök volt.
14. Erdődy I. György (1614-1664), 1638. február 14-én vette feleségül Batthyány Erzsébetet, Batthyány Ferenc és Poppel Éva leányát.[17] Egyetlen gyermekük érte meg a felnőtt kort: Erdődy I. Sándor. 1646. március 23-án nevezték ki királyi főkamarásnak, 1662. november 22-én pedig tárnokmesternek, amely tisztet 1663-ban bekövetkezett haláláig töltötte be. 1655-ben császári kamarás III. Ferdinánd udvarában. Ő örökölte Erdődy Zsigmond halála után a varasdi főispáni széket, ahová 1639. szeptember 26-án iktatták be.
15. E. II. Györy (1648-1713) Erdődy Gábor és Amadé Judit fia, első felesége Rákóczi Erzsébet, második Jakusits Terézia.volt (lásd feljebb részletesebben)
16. E. György Lipót (megh. 1758), Kristóf tárnokmester fia, bars vármegyei főispán, ezredes, m. kir. udvari helytartósági tanácsos, kincstári elnök, koronaőr, 1758. országbíró s az arany gyapjas rend vitéze. Harcolt a franciák ellen s az ekkor kapott sebeiben halt meg 1758.
17. E. György (szül.1785.), 1848-ig Varasd vármegye főispánja volt.
18. E. György Gobert gróf, a főrendiház tagja, szül. 1843 október 6. Nagyanyja, Aspremont Mária Gobertina volt. Vas vármegye közéletében élénk részt vesz.
19. E. Imre (megh. 1690)1643-ban kamarás volt III. Ferdinánd udvarában, majd 1647. február 28-án királyi tanácsossá nevezték ki, 1679. augusztus 21-én pedig tárnokmesterré. 1682-ben átvette unokaöccsétől, I. Sándortól a varasdi főispáni címet, amelyet haláláig, 1690-ig viselt. Egyik tagja volt annak a törvényszéknek, mely Hocher elnöklete alatt a Zrínyi-Frangepán-Nádasdy-féle mozgalom részesei fölött ítélt. Korábban 1655-ben. fellázadt jobbágyait az 1655. 76. t. c. rendelkezése szerint királyi csapatokkal kellett lecsöndesíteni. Feleségétől, Forgách Évától egy fia született: Ádám, aki 1668. február 4-én Nagysároson feleségül vette Rákóczi Erzsébetet, majd két hétre rá meghalt egy kisebb csatában.
20. E. Imre, Kristóf tárnokmester fia, III. Károly korában élt s a szávai vidék parancsnoka volt.
21. E. István (szül. 1813 szept. 27.) valóságos belső titkos tanácsos, főlovászmester, aranygyapjas vitéz, a vaskorona rend nagykeresztese, a főrendiházban és a delegációkban nagy kora dacára még mindig tevékeny részt vesz.
22. E. János, László fia, tábornok volt a mult század második felében.
23. E. János (megh. 1806.), horvát bán. Erdődy György országbíró és Esterházy Terézia fia. 1760. már cs. kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos és m. kir. udvari helytartósági tanácsos, Zólyom vármegye főispánja volt. 1770. a Szt. István rend középkeresztese, 1789. pedig főkomornokmester. 1790. II. Lipót király által horvát bánnak neveztetett ki, mely méltóságot 1806. viselte. Az ő bánsága alatt elvesztette az anyaország Dalmáciát, mely tényleg máig sem került vissza.
24. E. János (szül. 1794., megh. 1879.) varasdi főispán, kir. helytartó tanácsos, 1848. fiumei kormányzó. A magyar ügynek Horvátországban egyik legkitartóbb harcosa volt, s midőn a családjában örökös varasdi főispánságtól nemzeti érzelmei elmozdították, az országgyűlés sürgette visszahelyeztetését. A negyvenes évek előtt kiváló latin szónoklataival tünt ki.
25. E. József (megh. 1824.), nyitrai főispán, főasztalnokmester, kancellár, miniszter s az aranygyapjas rend vitéze volt. részt vett 1814. a bécsi kongresszuson. Galgóci várában színházat emeltetett, midőn nagy pompával Ferenc császárt fogadta. Benne halt ki a Kristóf tárnokmester Gábor nevű fiától származott ág 1824 jan. 12.
26. E. Károly (szül. 1793., megh. 1841.), varasdi főispán volt.
27. E. Lajos, Miklós és Batthyány Teréz, Antal tábornok testvére, 1776. alkancellár és veszprémi főispán volt.
28. E. László Ádám, Kristóf tárnokmester fia, nyitrai püspök és kancellár (1707-1720) volt.
29. E. László, 1770. a báni helytartóság tanácsosa, cs. kir. kamarás és 1789. kőrösi főispán volt.
30. Erdődy Mária , Erdődy III. Péter leánya [18] Keglevich István felesége lett, majd 1640. március 31-én Zágrábban törvényesen elvált tőle, ahogy ezt Keglevich Péter feljegyezte naplójában.[19]
31. E. Miklós, horvát bán, megh. 1693. Farkas és Thuróczy Borbála fia. Petriny várának kapitánya, kamarás, később a kulpai határ főkapitánya. 1670. március 29. kinevezte őt I. Lipót király a szerencsétlen Zrinyi Péter helyébe báni helytartónak, mely méltóságot Bosković Márton zágrábi püspökkel együtt 1680-ig viselte. 1680. ápr. 10. valódi horvát bánná lett és ünnepélyesen bevezettetett ezen méltóságba. Kitűnt mint hadvezér és vitéz férfi. Részt vett Buda visszavételénél 1686. szept. 2., ugyanezen évben Dubicánál, 1687. Kosztajnicánál verte meg a törököket és győzedelmes harcok után visszahódította a mai Szlavóniát a törököktől. A báni méltóságot haláláig viselte. Első neje Draskovich Julia, második Gallenberg Izabella volt. Két fiában, Miklós és Tamásban az E. család ezen ágazata kihalt. *E. Péter, Bakócz Miklós fia, Tamás érsek unokaöccse, először kezdte használni az E. nevet, mégpedig latinosan Erdewdj de Eberaw alakban s így ő a család tulajdonképpeni alapítója. Tamás érsek 1517-iki intézkedése nagy vagyon birtokába juttatta, mi utat nyitott neki a magas hivatalok viselésére. Számos fegyveres élén vett részt a mohácsi ütközetben, honnan megszabadulva, előbb János király pártján volt Ferdinand ellen testvérével, Simon zágrábi püspökkel s unokatestvéreivel, Bakócz Istvánnal és Farkassal együtt, később azonban Puchaim cs. tábornok családjába házasodván, Ferdinándhoz pártolt és vasvármegyei főispán, főkamarás és főlovászmester lett. 1543. Olaszországba költözött s ugyanott halt meg.
32. E. Péter, megh. 1567., horvát bán és Zalavm. főispánja, I. Ferdinánd és Miksa idejében. I. Péter, az E. család alapítójának és Bánffy Sárának volt a fia. 1547. 200 huszár élén részt vett a schmalkaldeni háboruban; itt szerzett érdemeiért Ferdinánd Prágában arany-sarkantyus vitézzé tette s ugyancsak 1547. Zalavármegye főispánja lett. 1557. horvát bánná nevezték ki és az maradt haláláig. Bánsága alatt folyton a törökök ellen harcolt, kik többi közt Monoszlót is elfoglalták, minek megbosszulására 1553. Frangepán Györggyel átkelvén a Száván, Velika és Gradiska mellett megverte a törököket; 1565. Musztafa boszniai basa 17 ezer főnyi serege fölött Obreskonál, Körösvásárhely közelében aratott fényes győzelmet. Neje kettő volt: Tahy Margit és Alapy Borbála, kiktől három gyermeke született. köztük Tamás, a híres horvát bán.
33. Erdődy III. Péter (1560-1613), II. Péter fia [20] részt vett 1596. a Petrinja várát ostromló törökökkel vívott sziszeki ütközetben. Stubenberg Zsuzsannát vette feleségül. Gyermekeik: Péter, Farkas, Miklós, Tamás, Simon, Ferenc, Bálint, Borbála, Mária.[21]
34. Erdődy IV, Péter (III. Péter fia) Gregorijanec Annamáriát vette feleségül és 1659-ben halt meg.[22]
35. E. Rudolf, gróf, a főrendiház tagja, szül. 1846. jan. 26. Novimarovban, melynek ő az ura, mintagazdaságot folytat s a horvát tartománygyűlés kormánypárti tagja. Felső-Magyarországon is birtokos. Ismert sportsman és híres galamblövő.
36. E. Sándor (1644-1681), György fia, 1715. kamaraelnök s az 1715. és 1723-iki országgyűlések több bizottságának tagja. Fia:
37. E. II. Sándor (1670-1728), Erdődy Sándor fia szintén kamaraelnök volt. Négy fia közül kettő, u. m. László és Lajos (megh. 1725) cs. kir. kapitány, alapított családot.
38. E. Sándor. 1789. varasdi főispán és tábornok, egy másik:
39. E. Sándor 1840. Varasd vármegye adminisztrátora volt.
40. E. Sándor, szül. 1804. aug. 10., megh. 1881. Zsigmond és gr. Festetich Mária fia. Az 1840. és 1844-ki országgyűlésen mint kiváló ellenzéki szónok tünt ki. 1848. a második, de meg nem alakult minisztériumban őt szemelte ki Batthyány L. külügyminiszternek. Az utóbbi időkben főlovászmester volt. Nagy barátja volt a tudományoknak és szépművészeteknek, ő maga is sokat foglalkozott a természettudományokkal, e téren szerzett érdemeiért nemcsak a m. tud. akadémia, hanem több külföldi, különösen az angol tudós társaság is tagjának választotta meg.
41. Erdődy Simon (megh. 1543), Bakócz Miklós fia, Tamás érsek unokaöccse s E. Péter testvére. 1526. már zágrábi püspök volt s testvérével együtt számos lovas élén vett részt a mohácsi ütközetben, honnan megmenekülve János királyhoz csatlakozott s bár Ferdinánd az esztergomi érsekséget ígérte neki, János király híve maradt, ki horvát és tótországi bánnak nevezte ki. Midőn János király Ferdinánd seregei elől Budáról Tokaj felé vonult, Simon is elkísérte s ezért Ferdinánd száműzöttnek nyilvánította, de a püspök visszatért a drávántuli részekbe és Sz. Erzsébet vára alatt megtámadta a császáriakat. János királlyal jelen volt a Bécs alól visszatért szultán táborában s midőn innen visszament Zágrábba, utközben a Pekriek megtámadták, seregét megverték és őt magát is megsebesítették. Mivel Ferdinánd csapatai ellen hasztalan kért segítséget, lassankint Ferdinándhoz közeledett s 1537. már őt bízták meg Kacz János bíboros Eszéknél tanyázó seregének élelmezésével. Később sok viszálya volt a Zrinyiekkel és a zágrábi káptalannal, melynek védelmére Ferdinánd Keglevich Péter horvát bánt küldte ki.
42. Erdődy Simonról, III. Péter fiáról annyit tudunk, hogy 1622-ben a gráci Nova Schola hallgatója [23] és 1640-ben még élt.[24]
43. E. Tamás, Erdődy, Erdődy III. Péter fia, 1669-ben halt meg.[22]
44. E. Tamás, gróf, a főrendiház tagja, szül. 1855. október 10. A vépi kastélyban főképpen gazdaságának élt.
45. E. Zsigmond (megh. 1630.) horvát bán, Tamás bán fia, 1625. Zrin váránál egy török csapattal megütközvén, megveretett és csak nagy nehezen menekülhetett meg. 1627. máj. 20. horvát bán lett és az maradt haláláig. A papoknak, főleg a szerzeteseknek nagy pártfogója volt.
46. Erdődy Zsuzsa Évának, Erdődy Gábor és Pálffy Mária leányának első férje Lippay János, második Pálffy Tamás