Kata Bethlen de Bethlen

nemesi előneve: Bethleni és Keresdi, grófnő

Teste e kő alatt Gróf Bethlen Katának, Lelke szent kezébe vagyon Jézusának, Kibe hitt, s kit tartott magváltó Urának. Magát alázatos hív szolgájának. Ezer hét százban lett világra jövése. Ötven kilentzedben innen kimenése. Özvegyi életben két ízben lépése Ebben sok ideig kegyesen élése. Atyafi szerető, kegyes Istenfélő, Szegényt, oskolákat javával segéllő, Tiszta szent élettel mások előtt fénylő Volt mértékletesen s ártatlanul élő. Ezért mindenféle rend őtet betsülte; Tölle félt a gonosz, és távol kerülte, Áldott neve maradt ezt jóságra szülte, Győzedelmi székét már égbe bé ülte.

Ismerhetjük őt mint a református egyház elkötelezett támogatóját, gyógyítót, könyvgyűjtőt, szegények gondviselőjét, a tudomány és az irodalom pártfogóját, imádságok szerzőjét, jótékonykodót, ügyes, takarékos gazdasszonyt, ugyanakkor a jogaiért küzdő és javait védő nagyasszonyt.

Megpróbáltatásai Apja Bethlen Sámuel, Bethlen János kancellár fia korán meghat, anyja fiatalon Haller Lászlóhoz kényszerítette.

„Lászlóm kedves, kit én szeretek, mint testvéremet, kinek én csak a javát akarom, hisz nem megbántott, hanem megtisztelt engemet ajánlatával és fáradozásával… örvendj velem együtt, hogy nem lesz semmi a mi egybekelésünkből.. Megmondom neked szépen szemedbe, hogyan alakult ily szerencsésen a mi dolgunk, nehogy azt hidd, titokban ármánykodtam ellened, szereteted ellen, melyet minden más lány örömében ugrándozva fogadott volna… Meghallgatván édesanyám rettenetes szavait (játékosan utánozva): vedd el szépen kezemből Haller László gyűrűjét, különben soha többé gyermekemnek nem tartalak, s mindenemből ki is tagadlak, ha az én anyai szívem meg is hasad belé…” Kocsis István: Az újrakezdő Monodráma Bethlen Kata önéletírása és levelei alapján

Férje és annak rokonsága fenyegetésekkel akarta a katolikus hitre téríteni, de ő erre nem volt hajlandó. Férje Haller László 1719-ben, két év házasság után meghalt. Bethlen Kata 1722-ben házasságot kötött gróf Teleki Józseffel. A fogarasi püspök hamarosan erőszakkal elvetette tőle az első házasságából született gyermekeit, a katolikus hitben nevelkedő Pált és Borbálát, nehogy református neveltetésben részesüljenek.

Második házasságából fiú és lány gyermekei születtek. Miután 1735-ben gróf Teleki József is meghalt, ebből a házasságból született gyermekeit is elvették tőle. Kétszer özvegyült, négy gyermekét elvették. Egyedül maradt. A grófné ekkor vette fel az Árva”előnevet. Ezután a református vallásnak, jótéteményeknek és a tudományoknak szentelte életét.

Nem sokkal halála után nyomtatásban is megjelenik önéletrajza Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása címmel. A műben, amelyben hol bibliai pátosszal, hol a köznapi egyszerűséggel hangján szól élete eseményeiről. A memoár és a napló keveredik egymással, váltakozva a közbeiktatott dokumentumokkal és levelekkel. A mű legjobb memoáríróink közé emelte.

„Aki ezt az életrajzot írta, nemcsak nagy lélek, de nagy író, Mikes és Faludi közé illő”, méltatja Német László.

Az irodalom mellett a református hit védelme és a magyar kultúra támogatása kötötte le minden energiáját. Nagyenyedi és olthévizi otthona valóságos szellemi központja volt az akkori Erdélynek. Mecénásként bőkezűen támogatta udvari papjait, köztük Bod Pétert – a magyar irodalomtörténet megalapítója.

Jótékonysága Befejeztette a második férje által elkezdett templom építését és még 20 templom építését segítette. Azokban papokat tartott. Iskolákat létesített, a szegény gyermekek tanulását támogatta. Az asszonyokat hímezni, varrni tanította. Imákat írt, melyeket „Védelmező erős pais” címen könyvben adott ki. Bod Péter– akinek taníttatását támogatta, hat évig volt udvari papja, aki a tudományos teológia, az egyház- és irodalomtörténet, valamint az egyházjog kérdéseivel is foglalkozott.

Bod Péter Olthévízen rendszerezte és katalogizálta Bethlen Kata könyvtárát, ez a magyar könyvtártörténetnek fontos momentuma volt. Árva Bethlen Kata a nagyenyedi kollégiumra hagyta könyvtárát.

Gyógyító, betegápoló: Orvostudományi ismereteiről is híres volt Árva Bethlen Kata. Megszerezte és elolvasta a korabeli orvosok könyveit, értett a házipatika összeállításához, melyben minden bajra volt készített gyógyszer. Ismerte a teák és gyógyfüvek használatát. Egyaránt fordultak hozzá tanácsért és orvosságért rangjabeliek, de szegények is.

Kézimunkái: Fennmaradtak úrasztali terítői, melyek adományként református templomokba kerültek, máig használatban vannak. A terítő elkészítése nagyon sokba került, ezt egy kisebb gyülekezet nem is tudta volna megfizetni. Az általa készített és készítetett kézimunkák a kor ízlését és technikai tudását tükrözik.

Utóélete Írói munkásságára Németh László esszéje, majd drámája irányította a figyelmet. Életéről Kocsis István is írt monodrámát Árva Bethlen Kata címmel.