

Rav József Czitrom (Hajdúdorog, 1895. november 8. – 1957. február 8.) grandson of The Doroger Rav, Shmuel Frankel
Életrajza [szerkeszt%C3%A9s]
1895. november 8-án született Hajdúdorogon. Édasapja Czitron Farkas 1882-től a Dorogi Hitközség élén állt.
Bár-micvája után jesivába ment, több talmud iskolába is járt. Előbb a büdszentmihályi és szatmári rabbik tanítványa volt, majd a kor leghíresebb jesivájában, Hunfalván tanult.
A Szmichá megzerzése után elvette Güns Jakab Hajdúböszörményi rabbi lányát, s a rabbi halála után 1925-ben őt választották a mintegy 900 főből álló hitközség rabbijának. Hajdúböszörményben egy kb. 40 fős jesivát vezetett.
1944-ben Ausztriába hurcolták, túlélve a vészkorszakot hazatért.
1946-ban lánya tanácsára elfogadta a soproni hitközsgét hívását. 1950-ben adta át helyét vejének, Krausz Arnold rabbinak mert megkapta a budapesti ortodox hitközség ros-bészdin (a rabbinátus elnöke) állását.
Az Ortodox Központi Iroda 1945 őszén megtartott, a felszabadulás utáni első országos értekezletén negyven rabbi vett részt. A régi rabbi karból megmaradt túlélők legtöbbje nem találta helyét, és csak néhány évig maradt itthon. A helyüket és feladatukat a fiatalok, vagy az eddigi rabbi helyettesek és metszők vették át. Az országos ügyeket szűkebb rabbi bizottság intézte, amelynek Welcz Izrael, Jungreisz Sándor és Lebovits Jakab budapesti rabbik, valamint Szófer Jochánán egri főrabbi mellett Czitron József is tagja lett. Közülük csak ő és Welcz Izrael töltött be rabbi állást 1944 előtt is, s amikor az Izrael létrejöttét követő kivándorlási hullám Welcz rabbit is magával ragadta, Czitron József maradt egyedüli hírmondónak a régi gárdából.
1950. február 20-án, a magyarországi zsidóság további életét meghatározó egyesülési kongresszuson már úgy is szólalt fel, mint a hagyomány hűek szellemi vezetője. Ő lett a "neológ" rabbi testülettől független Ortodox Rabbi tanács elnöke, s mint ilyet, az Ortodox Központi Iroda elsőként őt delegálta a volt ortodox, kongresszusi és status-quo hitközségek addigi képviseleteiből létrejövő új, egységes szervezet, a Magyar Izraeliták Országos Irodájának legfelső vezetőségébe. Fél évvel később, 1950 nyarán megválasztották budapesti ortodox ros-bészdinné, azaz a rabbinikus bíróság fejévé, s bár a főrabbi címet nem kapta meg hozzá, saját székhelyén, a Kazinczy utcai főtemplomon kívül harmincegy fővárosi templom és imaház, valamint tíznél több rabbi ügyei tartoztak hozzá.
Magyarországon halt meg, 1957. február 8-án.
Czitron József
főrabbi, Hajdúdorogon 1895-ben született. Középiskoláit Hajdúszoboszlón, a rabbiképzőt Pozsonyban végezte 1922-ben.
Mint segédlelkész a hajdúdorogi hitközségben fejtett ki munkásságot. 1925-ben választották meg főrabbinak Hajdúböszörményben.
Óvodafelügyelőbizottsági tag. Neje Günz Róza.
Gyermekei: [Czitron] Lili, [Czitron] Jakab, [Czitron] Farkas. ld még
1895 |
November 8, 1895
|
Hajdúdorog, Hajdúböszörményi, Hajdu-Bihar, Hungary
|
|
1924 |
January 10, 1924
|
Hajdubosormeny, Debrecen, Hungary
|
|
1925 |
1925
|
||
1927 |
November 10, 1927
|
Hajdu Boszormenj, Hungary, Hungary
|
|
1957 |
February 8, 1957
Age 61
|
Budapest, Hungary
|
|
???? |