Hajdú, formerly known as Hajdúság, was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary in present-day eastern Hungary. The capital of the county was Debrecen. The territory of the county is now part of the Hungarian county Hajdú-Bihar.

Hajdú county shared borders with the counties Heves, Borsod, Szabolcs, Bihar, Békés and Jász-Nagykun-Szolnok. The river Tisza touched its western border. The Hortobágy National Park steppe lies in the county. Its area was 3343 km² around 1910. History

The Hajdúság region had a special status in the Kingdom of Hungary, but was turned into the proper county Hajdú in the 19th century. After World War II, it was merged with Bihar county (the Hungarian part of pre-Trianon Bihar county) and some smaller parts of the former Szabolcs county to form Hajdú-Bihar county, with its capital at Debrecen. Demographics

In 1900, the county had a population of 223,612 people and was composed of the following linguistic communities

   Hungarian: 221,798 (99,2%)

   German: 972 (0,4%)

   Romanian: 288 (0,1%)

   Slovak: 164 (0,0%)

   Ruthenian: 26 (0,0%)

   Croatian: 24 (0,0%)

   Serbian: 16 (0,0%)

   Other or unknown: 324 (0,2%)

According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities

   Calvinist: 166,063 (74,3%)

   Roman Catholic: 29,549 (13,2%)

   Greek Catholic: 13,509 (6,0%)

   Jewish: 12,806 (5,7%)

   Lutheran: 1,220 (0,6%)

   Greek Orthodox: 298 (0,1%)

   Unitarian: 43 (0,0%)

   Other or unknown: 124 (0,0%)

In the early 20th century, the subdivisions of Hajdú county were: Districts (járás) Capital Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Központ Debrecen Urban counties (törvényhatósági jogú város) Debrecen Urban districts (rendezett tanácsú város) Hajdúböszörmény Hajdúszoboszló Hajdúnánás

H

Hajdú vármegye (németül: Komitat Haiduck) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Hajdú-Bihar megye területének része.

Tartalomjegyzék

   1 Földrajz

   2 Történelem

       2.1 Hajdú vármegye főispánjai

   3 Közigazgatás

       3.1 Járási beosztás

       3.2 Városai

   4 További információk

Földrajz

Hajdú vármegye területe az Alföld része volt. A területen néhol találni mesterségesen emelt dombokat, ám ezeket a honfoglalás előtt a vármegye területén élő népek építették az árvizek elkerülésének céljából, illetve temetkezési hely céljából (lásd: Kunhalom). A vármegye talaja igen változatos volt: a Hortobágy mentén mocsaras, a vármegye nyugati részén lösz, a többi részén kövér fekete termőföld. Hajdú vármegye mindig szegény volt a vizekben: csak északon érintette a Tisza, valamint a Hortobágy folyó. A vármegye ásványkincsekben is szegény volt.

Északról és keletről Szabolcs vármegye, délről Bihar és egy rövid szakaszon Békés, nyugatról pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod vármegyék határolták. Történelem

Hajdú vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján, pontos területét pedig az 1877. I. törvénycikk határozta meg. Gerincét az addigi Hajdú kerület városai (Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták. Ezeken kívül hozzácsatoltak még tíz községet Szabolcs megyéből (Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen, Földes és Józsa-Szent-György), illetve hármat Bihar megyéből (Kaba, Mike-Pércs és Sámson).

A trianoni békeszerződés teljes egészében Magyarországnak hagyta és az 1923-as megyerendezés sem érintette Hajdú vármegyét. A 2. világháború után azonban az 1945-ös megyerendezés során hozzácsatolták Szabolcs megyétől Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket.

Jelentős változás az 1950-es megyerendezéssel következett be, mikor Hajdú megyéből és Bihar megye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyétől átcsatolt községből létrejött Hajdú-Bihar megye Debrecen székhellyel. Ezzel az önálló Hajdú vármegye 74 éves története végetért. Hajdú vármegye főispánjai Név Időszak Miskolczy Lajos 1876-1883 gróf Degenfeld József 1883-1901 Bizáky Puky Gyula 1902-1903 Domahidy Elemér 1903-1906 Weszprémy Zoltán 1906 április-1910 Domahidy Elemér 1910-1918 Weszprémy Zoltán 1918 Rásó István 1918-1919 Neviczky János 1919 Szomjas Gusztáv 1920-1922 Miskolczy Lajos 1922-1923 dr. Hadházy Zsigmond 1923-1932 báró Vay László 1932-1937 Fáy István 1937-1938 Losonczi Lossonczy István 1938-1941 Szilassy László 1942-1943 Bessenyey Lajos 1943-1944 Őry István 1945-1946 dr. Balogh István 1946. február 14. – 1948 Domokos János 1948. október-1949 Tatár Kiss Lajos (főispáni teendőkkel megbízott alispán) 1949. szeptember-1950. június 15. Járási beosztás

A vármegye 1876-os megalakulásától kezdve kettő, 1901 és 1926 között három, majd ismét két járásra oszlott.

A megye délnyugati részének hat községe kezdetben a Nádudvari járást, majd 1901-től Hajdúszoboszlói járást, végül 1930-tól a Püspökladányi járást alkotta. Az elnevezés a járás székhelyének áthelyezéseit követte.

A megye többi községe először a Debrecen székhelyű Balmazújvárosi járáshoz tartozott. Ezt 1901-ben kettéosztották a Debrecen székhelyű Központi járásra és a Hajdúböszörményi járásra. Végül 1926-ban az utóbbi beolvadt az előbbibe, így ettől kezdve ismét csak két járása volt Hajdú vármegyének. Városai

Kezdetben öt rendezett tanácsú város tartozott a megyéhez: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló. Ezek közül azonban a városi feladatokkal járó magas adóterhek miatt Hajdúdorog 1886-ban, Hajdúhadház pedig 1891-ben nagyközséggé alakult feladva városi rangját. Az utóbbi település 1925-ben ismét várossá alakult, de a korábbi esethez hasonló okokból 1935-től másodszor is feladta e rangot.

Ezen kívül Hajdú vármegye területébe ékelődve, azt négy különálló darabra vágva feküdt Debrecen városa, mely törvényhatósági jogú városként nem volt a megye része.