Start My Family Tree Welcome to Geni, home of the world's largest family tree.
Join Geni to explore your genealogy and family history in the World's Largest Family Tree.

Monok, a village in Borsod-Abaúj-Zemplén, Hungary - a part of the Tokaj wine region, Szerencs district.

« Back to Projects Dashboard

Project Tags

view all

Profiles

  • Eleonora Glatter (1826 - 1913)
    death WITH HENRIK20. Glatter Henrik 1827 1903 Kozma utca - Budapest 32 63 4621. Glatter Henrikné 1825 1913 Kozma utca - Budapest 37 13 27 burial and spouse.20. Glatter Henrik 1827 1903 Kozma utca - ...

Monok is a village in Borsod-Abaúj-Zemplén, Hungary and is part of the Tokaj wine region. The nearest town is Szerencs 12 km (7 mi) away. Neighbouring villages are Golop 5 km (3 mi) away, Legyesbénye 7 km (4 mi) away and Tállya 7 km (4 mi) away.

The Zemplén Mountains have two sides: on the north Vilvitány Hill, on the south Szerencs Hill. The village lies in the valley between the two.

Although the north is mountainous the south is lower lying at around 300 metres (1,000 ft). On the north and south slopes there are fields and vineyards whose wines compete with those from Tokaj, and the fields bordering the vineyards offer a beautiful view of the Tatra Mountains.

History It is not certain when the village was established, but it was some time during the Mongol invasion of Europe, or the earlier Hungarian invasion (Hungarian: honfoglalás).

The first record of the village is in 1392 and the Monaky family owned it in the 13th century [sic]. The name of the village comes from Slavic monoh meaning "monk". During the Ottoman Empire the village was razed and in 1567 it was recorded as being just barren fields. Towards the end of this century the village was reinhabited and around 1570 a small castle was built in the Renaissance style. Later, the village was owned by the Andrássy family who renovated the castle, but because it was too small they built another nearby in the Classical style.

Ethnicity 93% of the population is Hungarian, with the remaining 7% being of Romany origin.[4]

Traditions Monok holds a summer fair on the second Sunday of every September called Kálvária fair, to which people from far and wide make a pilgrimage. Each August the renovated Monaky Castle holds a "Renaissance Castle Day", when people wear period dress and perform archery and stage marionette shows. There is also a market and a beer tent, which also serves cauldrons of goulash and soft drinks. Landmarks

Andrássy Castle Lajos Kossuth's birthplace Andrássy Castle Renaissance Castle (small) War memorials Kálvária fairground[5] Roman Catholic church, renovated in 2005 Lake Ingvár Many old houses with verandas in several architectural styles Szécheny family mausoleum. Famous people Lajos Kossuth, leader of Hungary, was born in Monok on 19 September 1802 Miklós Németh, Hungarian Prime Minister, was born in Monok on 24 January 1948 János Holup, sport shooter References

Monok at the Hungarian Central Statistical Office (Hungarian).
Monok at the Hungarian Central Statistical Office (Hungarian). 1 January 2008.
Monok at the Hungarian Central Statistical Office (Hungarian).
Hungarian Census: Ethnicity numbers for settlements (in Hungarian and English), Hungarian Central Statistical Office, 2001, retrieved 26 October 2009
"Monok Cross of Saints Fairground". www.bucsujaras.hu. Retrieved 26 October 2009.
  • External links Edit Tamás: Monok (in Hungarian) European Wine Routes website (in Hungarian) Aerial photographs of Monok (in Hungarian) Association of Castles of Upper Hungary – Monok (in Hungarian) Monok – Portal (in Hungarian) Street map at terkepcentrum.hu (in Hungarian)

Hungarian

Monok polgárai és lakói https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-mag... Kossuth Lajos 1849. augusztus 17-én török földre lépett, és nem látta többé hazáját, szülőfaluját. Mit láthatott volna itt, Monokon? Stabil népességű, közel háromszázötven házból álló falut, amelyben az emberek döntő többsége magyar származású, a kisparaszti réteghez tartozik, földművelésből él, helyben született és házasodik, saját földjén gazdálkodik. Zömmel helybeliek a hitbizomány cselédei, béresei, de az Andrássyak alkalmaznak messze földről érkezett szakembereket is. Az itt élők egy része jómódú, de vannak köztük nagyon szegények, és mindennapjaikat alapvetően meghatározza a hitbizomány tulajdonosának pillanatnyi érdeke, elképzelései. Nagy Lajos 1828-ban Budán kiadott Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae című korabeli munkája szerint 2565 lakosa volt a falunak. 1851-ben valamivel kevesebben, 2490-en éltek itt. Fényes Elek az alábbiakat írja településünkről: „Monok magyar falu Zemplén vármegyében. Szerencshez északra, egy órányira: 1735 római, 201 görög katolikus, 107 evangélikus, 345 református, 102 zsidó lakja. Katolikus és református anyatemplom. Zsinagóga. Két kastély, melyek közül egyik szép ízléssel épült, s csinos kert is tartozik hozzá. – Szántóföldje 3439 hold, s illő műveléssel minden gabonát bőven terem; rétjei kövérek és jó szénát adnak; derék szőlőhegye, tölgyes erdeje van; sok birkát és szarvasmarhát tart. Földesura gróf Andrássy. Utolsó posta Tállya, Kossuth Lajos születéshelye.” Monok 2490 lakosával Zemplén vármegye legnagyobb lélekszámú települései közé tartozott. A zempléni települések átlagos lélekszáma ebben az évben 711 volt. Az átlag azonban területenként nagy különbségeket mutat. A megye legsűrűbben lakott része Tokaj-Hegyalja, ahol a helységek átlagos lélekszáma 1300–1500. Monok ezek sorából is kiemelkedett. Összehasonlításul: Golopnak 787, Legyesbényének 1092, Mádnak 4600, Megyaszónak 2710, Rátkának 620, Szerencsnek 2129, Tállyának 5240 lakosa van az adott évben. A monokiak népes közössége a XIX. század derekán 347 házban élt, átlagosan hét személy lakott egy lakásban. 1869 új fejezetet jelent Magyarországon a népesség nyilvántartásában. Ekkor tartották az első hivatalos népszámlálást. Ennek zempléni egyéni adatlapjai fontos forrásként hozzáférhetőek a Zempléni Levéltárban, Sátoraljaújhelyen. Ez a számbavétel arról tudósít, hogy tovább gyarapodott a megye lélekszáma, népesebbek a települések, ugyanakkor jól megfigyelhető területi különbségek mutatkoznak. Az 1869-es népszámlálás során minden lakásban adatlapot töltöttek ki az ott élőkről: feljegyezték születési idejüket és helyüket, vallásukat, családi állásukat. Megkérdezték, hogy milyen munkát végeznek, tudnak-e írni-olvasni, tartanak-e állatokat? Összeírták a lakáskörülményeket, a szobák, konyhák számát, a melléképületeket (kamra, istálló, akol, szín, félszer, pince), valamint azt is, hogy házukat a lakáson kívül milyen célra használják még (például boltot vagy valamilyen műhelyt berendeztek-e benne). A népszámlálás segítségével tegyünk egy képzeletbeli, de valós adatokat bemutató kirándulást Monokon az 1869-es évben. A községben 495 ház van. Rögtön szemünkbe ötlik, hogy kis házak uralják az utcákat. Az épületeket nem utcanév szerint tagolva tartják nyilván, a házszámok folytatólagosan növekszenek az adatlapokon. Ha belesünk a kerítésen, száztizenhat portán a következő kép tárul elénk. A hosszú házba a középső helyiségen nyíló ajtón át juthatunk be. Ez a konyha. Ebből ajtó nyílik a szobába és a kamrába. Az udvarban találunk félszert, istállót és pincét is. További hetven udvar csak annyiban tér el ettől, hogy nem építetek a házhoz félszert. Negyvennégy család szoba-konyhás, kamrás házához csak istálló, illetve harmincnégy esetben csak pince, harminchat esetben nagy kamra tartozott. A tehetősebb portákon is hasonló házak álltak, csak több melléképület tartozott hozzájuk. Negyven udvarban a hármas osztatú házhoz kamra, félszer, istálló, csűr és pince is kapcsolódott. A melléképületekben lovat, ökröt, tehenet, sertést, néhányan szamarat tartottak, ezekben tárolták a takarmányt és az élelmet, hiszen a termést hosszú ideig biztonságban kellett tudni. Pince 339 udvarban, a porták 68,5 százalékán épült. Ilyen, szoba-konyha-kamra beosztású házakban laknak Monok földműveléssel foglalkozó lakói, de a kereskedők és az iparosok többsége is hasonló körülmények között élt, azzal a különbséggel, hogy házukhoz műhely vagy bolt kapcsolódott. Néhány családdal közelebbről is ismerkedjünk meg. Soltész Mihály molnár. Ő is egy szobából, konyhából, kamrából és melléképületekből álló házban él feleségével és cselédjével. A malom a háza mellett működik, amely valószínűleg azonos az Andrássyak által a XIX. század elején épített vízimalommal. A Gilip-patak partján állt, a század végéig üzemelt, maradványait a halastó építésekor bontották el, 1953-ban. A mádi születésű Ádler Emánuel kiskereskedő beházasodott a faluba, felesége monoki. Szoba-konyhás házukhoz bolt csatlakozik. Ők is tartanak egy cselédet. A megyaszói származású Róth Péter és Nagyidáról származó felesége kisáruboltjából él. Házuk hasonló az Ádler Emánueléhez. A Mádról betelepült Fried Levi és szerencsi származású felesége szatócs. Fried Herman kiskereskedő szoba-konyhás házához is tartozik bolt, ő is „aprólékok” kereskedelmével foglalkozik. Ebből tartja el feleségét és hat gyermekét. Fried Herman és felesége szerencsét próbált már Amerikában is (Áron fiúk ott született 1868-ban), de az összeírás évében visszatértek Monokra. Mráz János kovácsmester telkén hármas osztatú ház, külső kamra és saját kovácsműhely áll, egy segédet alkalmaz. Feleségével és kislányával összesen négyen élnek egy háztartásban. Huszonhét ház csupán szobából és konyhából áll, nem kapcsolódik hozzá kamra, és csupán hét helyen van istálló. Három család még szegényesebben, egy helyiségből álló kicsiny házban él. Ötven kétszobás családi ház áll a faluban 1869-ben. A két szoba, konyha, kamra mellett félszer, csűr, esetleg több istálló, pince alkotta a gazdaságot. Kétszobás házban él feleségével és két gyermekével a tehetős Sebők József kovácsmester. A mester Heves megyéből került ide, felesége szepességi. Három segéd dolgozik keze alá a kovácsműhelyben. Egyikük monoki, másikuk jászói, a harmadik keresztúri fiú. A családdal élnek, ahol cseléd is szolgál. Tintz János kerekgyártó háza hasonló méretű, feleségével és két gyermekükkel lakják. Kétszobás házban van az otthona a falu kocsmárosainak. Kiss Sámuel feleségével, négy gyermekével és évi bérért alkalmazott szolgálójával lakik együtt. A másik kocsmabérlő, Klein Sámuel az Abaúj megyei Felső-Dobszáról költözött ide. Felesége mádi, egy fiuk van. Klein Mózes kereskedő házában bolthelyiség, két szoba, két kamra, két konyha van, mellette pince, szín, istálló is épült az udvarban. Klein Ignác uradalmi kocsmabérlő és fontos állami hivatalnok: ő a falusi postamester. Özvegy édesanyjával és a vele egy háztartásban élő három testvérével Sáros megyéből származott ide. Ugyancsak Sárosból jött az evangélikus vallású postásleány. A szolgálójuk sem helybeli. Engel Herman boltos feleségével, anyósával és két gyermekével él két szoba-konyhás, kamrás házában, mely egybeépült a bolthelyiséggel. Az uradalom szolgálatában álló napszámosoknak, cselédeknek nincsenek különálló házaik. Közös portákon laknak, a családoknak egy-egy szobája van, közösen használják a konyhát, a kamrát, az istállót. Ötvenhárom ilyen, közös használatú ház van a faluban. Három- vagy többszobás ház alig néhány található a faluban. Ilyenben lakik Rein József haszonbérlő monoki születésű feleségével, Hibs Jancsókával. Hat gyermeket nevelnek, egy cseléd is segít a háztartásban. Udvarukon félszer és istálló is áll, amelyben tehenet és borjút tartanak. Lichtman Adolf monoki származású birtokos Göncről hozta feleségét. A gyermek ellátásában és a négyszobás ház rendben tartásában egy helyi cseléd segít. A nagyobb házak lakói a falu és az Andrássy-uradalom tisztviselői. A községi jegyző, Károlyi István és felesége a négy gyermekkel az Abaúj megyei Fügödről települt Monokra. Öt szobás házuk tehetős portán áll: kamra, pince, szín, három istálló is található az udvarban. Takaros a lakóhelye Kulás Károly uradalmi magtárnoknak és feleségének. A háromszobás tágas házban két cseléd segít. Pince, szín, két raktár, istálló alkotja a kapcsolódó gazdaságot. Két könnyű herélt lovat, két tehenet, hét borjút, hét sertést tartanak és két kas méhet. Az uradalom nőtlen borásza, Lukács István is háromszobás házban él, cselédlány vezeti a háztartását. Szintén egyedül él nagy házában Zemán Alajos uradalmi gazdatiszt, ispán. Az uradalom kertésze, Zsarnay Pál hajadon lányával és egy szolgálóval hasonló körülmények között lakik. Röczey Dániel uradalmi pénztárnok Tállyáról származott a faluba. A háromszobás ház özvegy (nyolcvanegy esztendős) édesapjának, leányának és három cselédjének is otthona. Imre László uradalmi jószágigazgató felségével és két gyermekével a kastély egyik szárnyában rendezkedett be. Velük lakik apja, Imre János is. A jószágigazgató úr tágas otthonába az előszobán át juthatunk be, a hét szobát a szobalány és az inas tartja rendben. A gyerekek ellátásában dajka segít a tekintetes asszonynak, a konyhában főzőné és szolgáló serénykedik. A tekintetes úr Sáros megyében dolgozott, mielőtt Monokra került, de zempléni születésű, felesége Szepesbe való. A házi személyzet sem helybeli: Kassáról, Eperjesről, Szikszóról, Tállyáról kerültek ide. Az úr használatában van még egy pince, egy szín, egy raktárhelyiség és egy istálló is. Zsolnay János tiszttartó feleségével és két gyermekével ugyancsak nagy háztartást visz. A tiszttartó monoki, felesége megyaszói. Korábban Harangodon laktak. A háztartásban él Keller Mihály gazdasági gyakornok is. Hét szolgáló, köztük főzőné, kocsis szolgálja kényelmüket. Elkelnek a dolgos kezek a hét szobában, a három konyhában, a négy kamrában, a két előszobában. Több gazdasági épület is a tekintetes úr használatában van: két nagy kamra, két pince, egy szín, két istálló. A tiszttartó állatállománya két könnyű herélt lóból, öt tehénből, két ökörből, öt borjúból és tizenkét sertésből áll. Érdemes közelebbről megnézni az egyházi tulajdonú lakóépületeket is képzeletbeli falusi sétánk során. A legszerényebb a református parókia. A még nőtlen református lelkész lakik benne. A két szobás épület rendben tartására két szolgálót alkalmaz. Jóval tekintélyesebb a római katolikus parókia épülete: öt szoba, konyha, előszoba, kamra, szín, magtár, külső kamra, istálló, akol, csűr tartozik hozzá. Itt él Szakszón József tisztelendő és Hankovits Ferenc segédlelkész. Szakácsné, kocsis és három szolgáló áll alkalmazásukban. Schlich Kálmán római katolikus iskolai tanító a Sáros megyei Kisszebenből érkezett Monokra. Az iskolával közös épületben lévő hatszobás házban Kocsis Károly segédtanítóval laknak együtt. Saxon Mihály orgonista feleségével, négy gyermekével és három szolgálólánnyal él háromszobás házában. Ő Hernádnémetiben, felesége Olaszliszkán született. Két ház lakatlan, egy elpusztult állapotú 1869-ben Monokon. A falu szegényeinek már ház sem jutott. A Lengyelországból nemrég Monokra települt Skvér János és szepeslőcsei felesége az egyik ház pincéjében élnek. Kilenc család „föld alatti dohányos kunyhóban” lakik. Ők mindannyian napszámosként dolgoznak az uradalomban, dohánytermelők. Az 1860-as évek végén próbálkoztak a hitbizomány területén a dohánytermelés meghonosításával. Ekkor hozták a Jászság, valamint Heves, Szabolcs és Pest megye területéről a dohánytermelőket. Domoszlai Márton és családja Kápolnáról, Nyárvás Gergely és felesége Jászapátiból, Száln Lőrinc és hozzátartozói Kompoltról, Veres Pál, Bodi Péter és családja Füzesabonyból, Petrik Pál és famíliája Besenyőről, Sipos János és az övéi Kálról, Kiss János, Oszlánszki Antal, Oszlánszki Mátyás, Oszlánszki József, Oszlánszki János, egy másik Oszlánszki János, Berkényi András és családja Erdőtelekről, Göncző István és családja Békásról, Erdélyi András és hozzátartozói Szabolcsból, Éliás Mihály, Orosz Mihály és családja Bekecsről érkeztek. A lengyelországi születésű Grencsál Vasil Kisfaludról került Monokra. Harmincnyolc felnőtt alkotta a dohánytermelők csoportját, és a családtagokkal együtt nyolcvannégyen élnek föld alatti dohányoskunyhókban. Köztük tizenhárom öt éven aluli kisgyermek. Nagyon nyomorúságos az élete annak a tizenöt családnak is, amelyek a falu végén barlangokban, „lyukakban” élnek. Az e családokba tartozók mindannyian napszámosok. Hat család tagjai monoki születésűek, a többiek Abaúj, Sáros, Szepes megyéből és Lengyelországból költöztek ide. Általában három-négy tagú családok húzódnak meg ezekben a barlangokban, de akad közöttük egy héttagú is. Ötvennégyen élnek „lyukakban”, igen mostoha körülmények között. Köztük tizenhárom öt éven aluli gyermek. A falu 2812 lakója között szép számban vannak olyanok, akik még a XVIII. században születtek. Közülük többen nem Monokon. A monoki születésű katolikusokat még a régi templomban keresztelték, a reformátusokat 1799-ig Golopon tartották keresztvíz alá. A falu idős lakói hallottak Kossuth Lajos születéséről. Ez a nemzedék Kossuth kultuszának helyi kibontakozásakor saját élményeire, a gyermekként látottakra, hallottakra támaszkodhatott. 1777-ben Lőcsén született a falu legidősebb lakója, Zsarnay Pál. A római katolikus vallású, kilencvenkét esztendős aggastyán az uradalom kertészeként dolgozott. Özvegy Lovas Istvánné Monok legidősebb helyi születési lakója. Református családban született 1782-ben. A nyolcvanhét éves asszony öreg napjait fia családjával tölti együtt. A nyolcvanöt éves Klein Hani a falu legöregebb zsidó lakosa, lánya családjával él. Az idősek többsége már megözvegyült, és fiuk vagy lányuk családja gondoskodik róluk. Közéjük tartozik Orosz Andrásné, Röczey Dániel, Takács Györgyné, Weinstein Magdolna, Forrai Istvánné Orosz Mária, Kerekes Mihályné, Tóbiás Jánosné, Tekintetes Imre János, Román István, Sulcz István, Hansik Boldizsárné, Simkó István, Furai András, Varga János, Szepessi János, Németh Györgyné, Szegedi Mihály, Papp András, Huba Borbála, Sebestyén Mária. Tomcsik János (1789) és Mezei Mária (1793) a falu legöregebb házaspárja. Monoki katolikus családban születtek, gyermekeikkel, unokáikkal egy nagy családban töltik vén koruk napjait. Szabó István, Petruska István, Apjok Mihály, Zeman András, Apjok András, Juhász Mihály, Pacsuta Mihály, Tót József és felesége már megünnepelte aranylakodalmát. A XVIII. századot lezáró utolsó esztendőben, 1800-ban hatan születtek. Az 1802-es születésűek büszkén emlegették, hogy egyidősek Monok híres fiával. Monok 2812 lakosa közül 649 (23,1 százalék) nem a faluban látta meg a napvilágot. Térségünk vándorlási kapcsolata Abaúj megyével volt a legintenzívebb. Innen érkezett a lakosság 10,6 százaléka. Zemplén megye más településein a Monokon élők 5,6 százaléka született. Galíciában, Sáros és Szepes vármegyében hagyománya volt a lakosság déli irányú vándorlásának. 1869-ben hat galíciai, harminckilenc sárosi, tizenhárom szepesi élt Monokon. Borsod és Szabolcs megyékből is többen kerültek ide. Az ötvennégy Heves megyei munkás és családtagjaik az Andrássy-uradalomban meginduló dohánytermesztés révén kerültek a faluba. Speciális képzettségűek Bécsből, Prágából, Morvaországból is érkeztek. A bevándorlást két indok motiválta: a házasságkötés és a munkavállalás. A Monokra beköltözöttek születési hely szerinti megoszlása 1869-ben Megye Férfiak Nők Abaúj 165 143 Zemplén 65 92 Heves 29 25 Sáros 17 22 Borsod 9 20 Szabolcs 9 5 Szepes 6 7 Torna 6 3 Lengyelország 4 2 Jászság 1 4 Gömör 2 3 Ung – 3 Bihar – 3 Pest 1 2 Bécs 2 – Morvaország 1 1 Szatmár 2 – Vas 1 – Veszprém 1 – Amerika 1 – Trencsén – 1 Prága 1 –

Monokon 1869-ben 584 házaspár élt, többségük falubelivel kötötte össze életét. A házasságok 57,9 százalékában mindkét fél monoki. Száznegyvenhárom férfi illetve nő más községbelit választott párjául. Százhárom olyan pár él a faluban, akik mindketten más-más településen születtek, és munkavállalás céljából érkeztek ide. Vannak köztük napszámosok, dohánytermelők, pásztorok, cselédek, kocsmárosok, kereskedők, hivatalnokok. Ha a monokiak nem falubelivel kötöttek házasságot, leggyakrabban valamelyik környező településről választottak társat. Magas a zempléni származású házastársak száma is: száznegyvenhárom házasságból ötvennégyben egyik fél zempléni településről származik. Földrajzi helyzete folytán Monok Abaúj megye pereméhez fekszik közel. Így nem meglepő, hogy a házassági kapcsolatok legnagyobb számban ezzel a megyével alakultak ki. Iparosok, kereskedők 1869-ben Monokon Kereskedő Rozenberg Farkas Fried Herman Róth Péter Ádler Emánuel Fried Levi Sperger József Engel Herman Róth Lajos Klein Sámuel Kocsmáros Klein Ignác Kis Sámuel Klein Sámuel Lichtman Israel Lichtman Mózes Lichtman Aljos Lichtman József Házaló Feldman Boldizsár Keszler Ignác Rosenberg Lajos Bernáth Sámuel Kovács Vreczenyák Antal Durda József Mráz János Sebők József Asztalos Csószik János Szokolovits István Bús János Bodnár Bodnár János Kardos József Ósz Ágoston Kovácssegéd Gazdi András Smál József Máté József Damlovits Károly Mészáros Hartstein Lőrinc Hartman Sámuel Borkereskedő Brakman Áron Világos Mózes Bodnárinas Kovács Imre Segéd Árvai Boldizsár Molnár Soltész Mihály Beke József Lábbelikészítő Schmal József Gépész Lesner Károly Téglaégető Román András Kerékgyártó Tintz János Suszter Fuchs Sámuel Haszonbérlő Rein József Szabó Handelsmann Buri Szabósegéd Filep ? Postamester Klein Ignác Szűcssegéd Fux Dávid Csizmadia Spiller István Asztalossegéd Orosz András Kerékgyártósegéd Tintz János

Monok lakói közül négyszázhárom családfőt földművesként, földtulajdonosként írtak össze. Ők az egykori telkes jobbágyok leszármazottai, és a jobbágyfelszabadítás óta gazdái földjeiknek. Ők alkotják a legszélesebb társadalmi réteget a településen, többnyire monoki származásúak. Az egykori zsellérek a jobbágyfelszabadítás után napszámosok, majorsági béresek, cselédek lettek. A mezőgazdaságban dolgoznak, de mások földjét művelik. Nagy részük (száznégy családfő) napszámosként teremti elő a maga és gyermekei megélhetését. Hatvanhárom családfő az Adrássy-féle hitbizományi uradalom gazdaságát műveli évi bérért. Közéjük tartoznak a béresek és a pásztoremberek is. Ők az Andrássyak állatállománya körül tevékenykedtek. Az urasági béresek döntő része nem monoki származású, más településekről, uradalmakból kerültek ide. Az 1880-ban tartott népszámlálás adatai szerint a megyében és Monokon is csökkent a lakosság száma. Ennek oka az 1873-as nagy kolerajárvány. Az ázsiai kolera jellemzője az igen nagy számarányú halandóság: a XIX. században pusztító négy járvány során a megbetegedettek több mint negyven százaléka meghalt. A század végére ismét növekszik a település lakossága: az új évszázadot 2856-an – 1341 férfi, 1515 nő – köszöntötték Monokon. Monok magyar nemzetiségű és nyelvű település egész története folyamán. Magyarországon 1880-tól vannak statisztikai módszerrel készült anyanyelvi és nemzetiségi adatok a lakosságról. Ekkor Monokon öt százalék az idegen nyelvűek aránya (németek, szlovákok, ruszinok). Ezután azonban száz százalékot megközelítő a magyarság jelenléte. Magyarországon az 1880-as évektől felgyorsult a népességnövekedés dinamikája. Az országos tendenciáknak megfelelően településünkön is az 1880-as évek második felétől 1900-ig volt a legmagasabb a születések száma. Okai között a csökkenő halálozást, a magas születésszámot, a javuló életfeltételeket említhetjük meg. Ez a bő gyermekáldással kísért demográfiai robbanás idézi elő a tengerentúli kivándorlást Magyarországról. A kivándorlásról az 1880-as évektől beszélhetünk. Természetesen nem egyszerre figyelhető meg az ország egész területén. Az első gócpont a megye északi, hegyes részein alakult ki, majd a délebbre fekvő településeken is növekszik a kivándorlók száma. Először a telkek elaprózódása miatt érintettek, a létbizonytalanságban élő idénymunkások, napszámosok tömege keresi boldogulását az új világban. Az első útnak indulók a férfiak, a századfordulótól már teljes családok remélik a jobb megélhetést Amerikában. Hajóstársaságok ügynökei toboroztak Zemplén megye déli részén is. New York, New Yersey, Pennsylvania, Ohio, Virginia, Connecticut állami ipari üzemeinek, vasútjainak, bányáinak fejlődése biztosította az újabb és újabb munkalehetőségeket a kivándorlók számára. A monoki lakosság anyanyelvi megoszlása 1880 és 1941 között Anyanyelv Év Összlakosság Magyar Német Szlovák Rutén Egyéb 1880 2694 2557 15 32 4 86 (százalék) 94,91 0,56 1,19 0,15 3,19 1900 2856 2852 1 1 – 2 (százalék) 99,86 0,04 0,04 – 0,07 1910 2977 2963 11 3 – – (százalék) 99,53 0,37 0,10 – – 1920 2977 2945 27 4 – 1 (százalék) 98,93 0,91 0,13 – 0,03 1930 2985 2985 – – – – (százalék) 100 – – – – 1941 2901 2899 – 2 – – (százalék) 99,93 – 0,07 – – Monok demográfiai adatai a XX. század elején fiatalos korszerkezetet mutatnak. 1900-ban a lakosság közel negyvenhat és fél százaléka húsz éven aluli, kereken hét százaléka pedig hatvan éven felüli. 1930-ra megváltoztak az arányok: lelassult a népességnövekedés dinamikája, a húsz éven aluliak száma alig több mint negyven százalékra csökkent, a hatvan éven felülieké tizenegy százalékra növekedett. Az általánosan javuló életkörülmények hatására ez a tendencia Monokra is jellemző. Az életkörülmények javulását jelzi, hogy 1900-ban 568, 1930-ban már 647 lakóház állt településünkön. A századfordulón átlagosan öt, 1930-ban négy és fél ember lakott egy lakásban. Az írni-olvasni tudók aránya dinamikusan nő. 1880-ban a lakosságnak még több mint a fele analfabéta, 1930-ban viszont az írni-olvasni nem tudók aránya huszonhat százalékra csökkent. A népoktatás is segíti a jobb életfeltételek kialakítását.

Régi lakóház a XIX. század végéről

Ereszalja. A ház a XIX. század végén épült

Andrássy grófné háztartáskönyve (részlet – 1796)

Cséplés (1950-es évek vége)

Mise után az 1970-es évek végén