H

A Nagykátai járás Pest megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Nagykáta. Területe 710,12 km², népessége 74 168 fő, népsűrűsége pedig 104 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én három város (Nagykáta, Sülysáp és Tápiószele) és 13 község tartozott hozzá.

A Nagykátai járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Korábbi neve Kecskeméti felső járás volt, melynek székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindig Nagykáta volt. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.

Település Rang (2013. július 15.) Közös hivatal Kistérség (2013. január 1.) Népesség (2013. január 1.) Terület (km²)

1. Nagykáta járásszékhely város Nagykátai 12 576 81,61
2. Sülysáp város Nagykátai 8 188 47,19
3. Tápiószele város Nagykátai 5 992 36,99
4. Tápiószecső nagyközség Nagykátai 6 162 38,38
5. Tápiószentmárton nagyközség Nagykátai 5 298 102,91
6. Farmos község Nagykátai 3 507 40,12
7. Kóka község Nagykátai 4 316 44,36
8. Mende község Nagykátai 4 133 27,15
9. Szentlőrinckáta község Tóalmás Nagykátai 1 915 20,15
10. Szentmártonkáta község Nagykátai 4 905 52,18
11. Tápióbicske község Nagykátai 3 331 48,48
12. Tápiógyörgye község Nagykátai 3 461 53,31
13. Tápióság község Nagykátai 2 586 33,54
14. Tóalmás község Tóalmás Nagykátai 3 219 39,35
15. Úri község Nagykátai 2 573 22,19

A Nagykátai járás elődje a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával létrejött Kecskeméti felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Nagykáta volt a székhelye.

A járás határai fennállásának 85 éve alatt alig változtak, csupán 1913-ban és 1914-ben csatoltak át hozzá egy-egy községet az Abonyi járástól. Az 1950-es megyerendezés során Pest megyéhez került.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Nagykáta városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Nagykátai járás két községét a Ceglédi városkörnyékhez, a többit a Nagykátai nagyközségkörnyékhez osztották be. Községei 1898 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Nagykátai járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. Község Mikortól Honnan Meddig Hova

1. Farmos 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
2. Kóka 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
3. Nagykáta 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 városi jogú nagyközséggé alakult
4. Pánd 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
5. Szentlőrinckáta 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
6. Szentmártonkáta 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
7. Tápióbicske 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
8. Tápiógyörgye 1914 Abonyi járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
9. Tápióság 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
10. Tápiószecső 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
11. Tápiószele 1913 Abonyi járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
12. Tápiószentmárton 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
13. Tápiószőlős 1947 Tápiószele határából 1983 Ceglédi városkörnyékhez
14. Tóalmás 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
15. Újszilvás 1950 Tápiógyörgye és Tápiószele határából 1983 Ceglédi városkörnyékhez

Az alábbi táblázat a Nagykátai járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat. Területi beosztás Terület 1890-ben 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 1960-ban 1970-ben 1980-ban 2001-ben

• 1898–1913 között 517 km² 29 34 39 42 47 47 53 51 50 50
• 1913–1914 között 607 km² 35 40 47 52 57 58 62 60 58 59
• 1914–1983 között 684 km² 39 45 52 58 63 64 70 67 65 65

Források

   A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)

   Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH