Follow
Esztergom County (Latin: comitatus Stringoniensis, Hungarian: Esztergom (vár)megye, Slovak: Ostrihomský komitát / Ostrihomská stolica / Ostrihomská župa, German: Graner Gespanschaft / Komitat Gran) was an administrative county of the Kingdom of Hungary in present-day southern Slovakia and northern Hungary on both sides of the Danube river.
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft; olaszul: Strigonio) közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén. A 13. századtól 1867. április 15-ig a mindenkori esztergomi érsek volt a vármegye főispánja.
District Capital Esztergom Esztergom Párkány Párkány (Slovak: Parkan (current Štúrovo) or Muzsla (Slovak: Mužla) Urban districts (rendezett tanácsú város) Esztergom
Štúrovo and Mužla are now in Slovakia.
Esztergomi járás Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Esztergomi járás Közigazgatás Ország Magyarország Megye Komárom-Esztergom megye Járási székhely Esztergom Települések száma 24 városok 5 Népesség Teljes népesség 92 902 fő (2013. jan. 1.) +/- Népsűrűség 173 fő/km² Földrajzi adatok Terület 537,26 km² Időzóna CET, UTC+1 Térkép Az Esztergomi járás elhelyezkedése Magyarországon Az Esztergomi járás elhelyezkedése Magyarországon
Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom megye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom. Területe 537,26 km², népessége 92 902 fő, népsűrűsége pedig 173 fő/km² volt 2013 elején, létrejöttekor. Huszonnégy település tartozik hozzá, közülük öt város (Esztergom, Dorog, Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát), egy nagyközség (Tokod) és 18 község, melyek az Esztergomi és a Dorogi kistérséghez tartoznak.
Az Esztergomi járás az 1950-es járásrendezésig is létezett. Ekkor székhelyét Dorogra helyezték, nevét pedig Dorogi járásra változtatták.
Tartalomjegyzék
1 Települései
2 Története
2.1 Települései 1869-ben
2.2 Esztergomi járás helyett Dorogi járás
3 Jegyzetek
4 Források
Települései Az Esztergomi járás az egykori Esztergom vármegye dunántúli területét öleli fel Település Rang (2013. július 15.) Közös hivatal Kistérség (2013. január 1.) Népesség (2013. január 1.) Terület (km²) Esztergom járásszékhely város Esztergom Esztergomi 28 550
99,95 Dorog város Dorogi 11 905
11,54 Lábatlan város Esztergomi 4 968
26,35 Nyergesújfalu város Esztergomi 7 550
39,50 Tát város Tát Esztergomi 5 327
12,18 Tokod nagyközség Dorogi 4 137
14,91 Annavölgy község Csolnok Dorogi 931
4,83 Bajna község Bajna Dorogi 1 937
37,28 Bajót község Bajót Esztergomi 1 607
16,44 Csolnok község Csolnok Dorogi 3 166
18,70 Dág község Dág Dorogi 948
11,89 Dömös község Esztergom Esztergomi 1 144
23,99 Epöl község Bajna Dorogi 647
12,52 Kesztölc község Dorogi 2 606
22,00 Leányvár község Piliscsév Dorogi 1 744
7,26 Máriahalom község Dág Dorogi 643
10,85 Mogyorósbánya község Tát Esztergomi 853
7,32 Nagysáp község Bajót Dorogi 1 531
24,78 Piliscsév község Piliscsév Dorogi 2 321
24,91 Pilismarót község Esztergomi 1 991
44,60 Sárisáp község Dorogi 2 740
14,25 Süttő község Esztergomi 2 061
34,36 Tokodaltáró község Dorogi 2 922
5,27 Úny község Dág Dorogi 673
11,58 Története Települései 1869-ben Az 1903-ban átadott járásbíróság az esztergomi Széchenyi téren Település Népesség Megjegyzés Bajna 2 010
Bajót 1 090
Csév 1 130
Csolnok 1 103
Dágh 602
Dorog 1 161
Dömös 1 124
Epöl 609
Esztergom-Szent-Györgymező 2 294 1895-től Esztergom része Esztergom-Szent-Tamás 2 274 1895-től Esztergom része Esztergom-Viziváros 1 164 1895-től Esztergom része Kesztölc 1 175
Kirva 514 1936-tól a neve Máriahalom Leányvár 562
Mogyorós 718
Nagy-Sáp 1 406
Nyergesújfalu 1 603
Pilis-Maróth 1 611
Sárisáp 1 077
Süttő 1 315
(Huta-)Szent-Lélek 285 1985-től Esztergom része Tát 861
Tokod 1 361
Úny 510
A most önálló Annavölgy Sárisáp része, Tokodaltáró Tokod része volt ekkor. Lábatlan és Piszke Komárom vármegye Tatai járásához tartozott, és az 1876. évi XXXIII. törvénycikk értelmében került Esztergom vármegye Esztergomi járásába. Piszkét 1950-ben Lábatlanhoz csatolták. Esztergomi járás helyett Dorogi járás
Az Esztergomi járás székhelyét az 1950-es járásrendezés során Dorogra helyezték, így ez a (lényegében azonos) terület a tanácsrendszer alatt Dorogi járás névet viselt egészen 1983-ig. Az 1950-es járásrendezés rendelkezéseinek nagy részét tartalmazzó 144/1950. (V.20.) M.T. számú minisztertanácsi rendelet így fogalmazott: "1.§. (2) Át kell helyezni [...] 2. az esztergomi járás székhelyét Esztergomból Dorogra (Komárom megye) [...]". A rendeletnek az új járási beosztást részletesen tartalmazó I. számú mellékletében pedig ez a kitétel található: "Dorogi (az eddigi esztergomi) járás". Így területi és szervezeti értelemben egyaránt utóda a Dorogi járás az Esztergominak.
Dorogi járás területe először azonos volt az Esztergomiéval, azután hamarosan besorolták ide magát Esztergomot, de ez az állapot csak 1954-ig tartott. A következő 20 évben megint azonos volt a területe a korábbival, végül 1974 végétől 1983 végéig, kilenc évig hozzá tartozott Gyermely és Szomor a megszűnő Tatai járásból.
Párkányi járás Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Párkányi járás a Magyar Királyság Esztergom vármegyéjének Duna-balparti járása volt a trianoni békeszerződés előtt, illetve a második világháború idején.
Tartalomjegyzék
1 Története
2 Települései
3 Források
4 További információk
Története
A békeszerződés itt a Duna fősodorvonalán jelölte ki Magyarország és az újonnan alakult Csehszlovákia határát, ezzel az új államhoz csatolta a járást. A második világháború „előestéjén” megrendezett Első bécsi döntés értelmében a terület visszakerült magyar fennhatóság alá, újra fölállt a járás is. A világháborút elvesztő Magyar Királyság a háború végeztével azonban újra kénytelen volt lemondani róla. Települései
A járás lakossága az 1910-es népszámlálás idején 37 092 fő volt. A települések:
Bart
Bátorkeszi
Béla (Szlovákia)
Bény (Szlovákia)
Búcs
Dunamocs
Ebed
Érsekkéty
Farnad
Gyiva
Karva
Kéménd (Szlovákia)
Kicsind
Kisújfalu
Köbölkút
Kőhídgyarmat
Kural
Libád
Magyarszőgyén
Muzsla
Nagyölved
Nána
Németszőgyén
Párkány
Sárkányfalva