Ahmose-Nefertari, Great Royal Wife, God's Wife of Amun

Ahmose-Nefertari From Wikipedia, the free encyclopedia Jump to: navigation, search

Statue of Ahmose-Nefertari (Louvre)Ahmose-Nefertari of Ancient Egypt was the royal sister and the great royal wife of pharaoh, Ahmose I. Upon the death of Ahmose I, their heir, Kamose, became pharaoh, but was killed in war. Ahmose-Nefertari then became the regent for another son and ruled until he could attain the age to ascend the throne as Amenhotep I. During her regency she was recognized as a formidable warrior, and at her burial she was given special honors for her accomplishments in war. After her death, she was worshiped as a deity in the funerary cult of Thebes.

Her name appears on many monuments, from Saï to Tura. She is known still to have been alive during the first year of the reign of her grandson, Thutmose I. Thus, she apparently outlived her son, Amenhotep I, who reigned over Egypt for nearly twenty-one years after her regency.

Founders of the eighteenth dynasty of Egypt For more details on this topic, see Family tree of the Eighteenth dynasty of Egypt.

Some Egyptologists assert that Queen Ahhotep I was the founder of the eighteenth dynasty, establishing a matrilineal succession that would extend through the dynasty and end only with her daughter Queen Ahmose-Nefertari, because, after the death of her husband, Seqenenre Tao II, Ahhotep enabled two of her sons, Kamose and Ahmose I, to become pharaohs and to unite Egypt following the Hyksos occupation and that, furthermore, between their reigns Ahhotep ruled the country as regent, maintaining the effort to drive out these foreigners and to restore the native dynasties.

Queen Ahhotep's husband had initiated the overthrow of the Hyksos and may have died in battle. Her son, Kamose, made battle with them and died in the war as well. She then became regent and a warrior queen, continuing the battle. When Ahhotep's son, Ahmose I, came of age and ruled as pharaoh, he finally drove the Hyksos out of Egypt. This second son of hers, Ahmose I, became the first king of the eighteenth dynasty, a pharaoh ruling over the reunited country. His wife and sister, Queen Ahmose-Nefertari, had the following royal children, Amenhotep I, Mutnofret, and Ahmose-Meritamon, two of whom would become the next king and queen of Egypt.

Titles Queen Ahmose-Nefertari held many titles, among them, she held the office of Second Prophet of Amun at the Karnak temple. Records from a later era indicate that in this position she would have been responsible for all temple properties, administration of estates, workshops, treasuries and all the associated administration staff. Nefertari later exchanged this post with her husband and received in exchange land and staff to set up a college of female temple singers and musicians. These women may have led celibate lives as they were all buried together in the Theban necropolis. At this time, she also became the first living, royal woman known to be entitled, God's Wife of Amun, a title dating from the Middle Kingdom.[1] Her mother, Ahhotep I, royal wife of Seqenenre Tao II and the mother of Ahmose I as well, had held the title of God’s Wife of Amun first; but the title only has been found on her coffin however, and therefore, some Egyptologists assert that she may not have held the office and exercised its duties. In that case, those scholars speculate that the title may have been given to Ahhotep posthumously.

The villagers of Deir el-Medina held Amenhotep I and his mother Queen Ahmose Nefertari in high regard over many generations. When Amenhotep died he became the center of a village funerary cult, worshiped as "Amenhotep of the Town". When the Queen died she also was deified and became "Mistress of the Sky" and "Lady of the West".[2]

[edit] God's Wife of Amun The office of God's Wife of Amun had existed in earlier dynasties, but previously, the holder of the title was not a woman of the royal line as the cult was not the dominant one in the changing religious traditions of the culture. Once the cult became dominant, and the temple in which the pharaoh officiated, it became a hereditary title and role for the royal women who served as the highest ranking priestess in the administration of the most powerful temple of the country, passing from one generation to another. The holder of this office, be it wife or daughter, was a close adviser who participated in daily contact with the pharaoh during ceremonies and rites.

Religion and government were interwoven inexorably in Ancient Egypt. For that reason, some scholars describe the administration of the temple of Amun as the virtual rulers of the country while Thebes was the capital of Egypt. Later in this same dynasty, one pharaoh, Akhenaten, moved the capital to another city to escape their influence, adopting the primary solar deity worshiped at the new capital instead of Amun, and establishing his own administrators and policies, but as soon as he died, the priests of Amun regained their control of the government, the location of the capital, and the dominance of their deity.

Forrás / Source: http://en.wikipedia.org/wiki/Ahmose-Nefertari

Ahmesz-Nofertari [szerkeszt%C3%A9s] Megtekintett lap (+/-) Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. szeptember 14. Pontosság megtekintett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Egyiptomi királyné XVIII. dinasztia Elődje: Ahhotep Utódja: Ahmesz-Meritamon

Ahmesz-Nofertari Jahmesz-Nofertari Apja Szekenenré Ta-aa Anyja Ahhotep Férje I. Jahmesz Gyermekei I. Amenhotep Jahmesz-ankh Sziamon Ramosze Ahmesz-Meritamon Ahmesz-Szitamon

Ahmesz-Nofertari (vagy Jahmesz-Nofertari) hercegnő, királyné, anyakirályné az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia idején, Ámon papnője. Régensként kormányozott fia, I. Amenhotep helyett, amíg az gyermek volt. Halála után kultusza még évszázadokon át tartott.[1] Ahmesz-Nofertari a XVII. dinasztiabeli Szekenenré Ta-aa és Ahhotep leánya volt, férje és egyben testvére I. Jahmesz, a XVIII. dinasztia első fáraója, akinek uralma alatt sikerült véget vetni a hükszósz uralomnak és újraegyesíteni Egyiptomot. Legkorábbi ábrázolása Tetiky thébai polgármester sírjában található (TT15), de itt még nem főfeleségként említik, és nem ureuszkígyós, csak gazellás fejdíszt visel. Úgy tűnik, Jahmesz első nagy királyi hitvese nem ő volt, hanem valaki más, talán Szitkamosze.[2] Férje uralkodása alatt Ahmesz-Nofertari először Ámon második prófétája volt – az első királyi személy, aki főpapi címet viselt.[3] A címet férje vásárolta meg számára, nagy adományt juttatva a templomnak, így szorosabbra fűzte a kapcsolatot a királyi család és az Ámon-papság között.[4] Ez az adományozási sztélé (melyet a karnaki templom 3. pülónjánál találtak meg az ún. Vihar-sztélével együtt[5]%29 az első, melyen Ahmesz-Nofertari szerepel; a sztélé felirata szerint a fáraó egy letétet is létrehozott, melynek a kedvezményezettje Ámon isteni felesége. Maga a királyné sokkal több helyen említi papnői rangját, mint királyi címeit, gyakran férjétől és fiától függetlenül tevékenykedett.[6] Ahmesz-Nofertari a 18. évtől az „Ámon isten felesége” címet viselte, ami gyakorlatilag Ámon főpapjával tette egyenrangúvá[7]; ezt a címet lehetséges, hogy anyjától, Ahhoteptől örökölte és csak annak halála után vette fel, de valószínűbb, hogy Ahhotep csak halála után kapta ezt a címet, mert csak a koporsóján tűnik fel, így, amennyire tudjuk, Ahmesz-Nofertari volt a cím első birtokosa.[7] A címet két leánya is örökölte, Meritamon és Szitamon.[8] Első fiuk, Jahmesz-ankh volt a trónörökös, az ő halála után jelölte ki a fáraó egy másik fiukat, Amenhotep herceget trónörökössé. Amenhotep feltehetőleg társuralkodó is volt apjával, mivel Ahmesz-Nofertari már három évvel férje halála előtt, a 22. évben is viselte „a király anyja” címet.[5][9] Lányuk, Meritamon I. Amenhotep felesége volt. Jahmesz-ankhon, Amenhotepen, Meritamonon és Szitamonon kívül még valószínűleg legalább két gyermekük volt, Sziamon és Ramosze hercegek.[10] Ahmesz-Nofertari túlélte fiát, mert annak utódja, I. Thotmesz uralkodásának első évében még említik. Halála után Ahmesz-Nofertari és I. Amenhotep a thébai nekropolisz védőisteneivé váltak. A királynét a feltámadást jelképező fekete bőrszínnel ábrázolták[11] (a fekete bőrszín a termőtalaj színe volt, így a termékenységé és az újjászületésé is[12]). Amenhotep idejében alapíthatták a Deir el-Medina-i kézművestelepülést, mert mind a fáraót, mind Ahmesz-Nofertarit nagy tiszteletben tartották a településen. Dira Abu’l-Nagánál temették el, később újratemették a DB320-as sírba, melyet 1881-ben találtak meg; múmiája ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.[7] Ahmesz-Nofertari címei: A király leánya; A király testvére; Nagy királyi hitves; Alsó- és Felső-Egyiptom úrnője; Ámon második prófétája; Ámon isteni felesége”.[4][7]

Forrás / Source: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ahmesz-Nofertari

See / Lásd még. http://wc.rootsweb.ancestry.com/cgi-bin/igm.cgi?op=GET&db=jdp-fam&i...

---

Ahmose-Henutemipet From Wikipedia, the free encyclopedia Ahmose-Henutemipet was a princess of the late seventeenth dynasty of Egypt. She was a daughter of Pharaoh Tao II the Brave and probably Queen Ahhotep I. She was the sister of Ahmose I. She bore the titles King's Daughter and King's Sister.[1] Her mummy was found in the tomb DB320 in 1881 and now it is in the Egyptian Museum in Cairo. It was examined by Grafton Elliot Smith in June 1909. Henutemipet died as an old woman, she had grey hair and worn teeth. Her mummy was damaged, probably by tomb robbers. It is likely that the mummy was moved to DB320 after Year 11 of Pharaoh Shoshenq

Forrás / Source: http://en.wikipedia.org/wiki/Ahmose-Henutemipet

Ahmesz-Henutemipet [szerkeszt%C3%A9s] Megtekintett lap (+/-) A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ahmesz-Henutemipet az ókori egyiptomi XVII. dinasztia hercegnője, Szekenenré Ta-aa és feltehetőleg Ahhotep leánya, I. Jahmesz testvére. Címei: „a király leánya”, „a király testvére”.[1] Múmiáját 1881-ben a DB320-as sírban találták meg, ahová több királyi múmiát is költöztettek később a sírrablók elől. Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található. Vizsgálatát G. E. Smith végezte el 1909 júniusában. Henutemipet idős asszonyként hunyt el, mint azt ősz haja és kopott fogai mutatják; múmiája később károsodást szenvedett, feltehetőleg sírrablók kezétől. Valószínűleg I. Sesonk 11. éve után került a DB320-as sírba.[2]

Forrás / Source: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ahmesz-Henutemipet

---

Ahmose (princess)

From Wikipedia, the free encyclopedia

Ahmose (“Child of the Moon”) was a princess of the seventeenth dynasty of Egypt. She was the only known daughter of Tao II the Brave by his sister-wife Sitdjehuti. She was the half-sister of Pharaoh Ahmose I.

She was buried in the tomb QV47 in the Valley of the Queens. Her mummy is now in the Egyptian Museum in Torino.

Ahmose's titles: King's Daughter; King's Sister.

Forrás / Source:

http://en.wikipedia.org/wiki/Ahmose_(princess)

Ahmesz (hercegnő) [szerkeszt%C3%A9s]

Megtekintett lap (+/-)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ahmesz (ỉˁḥ-ms; „A Hold gyermeke”) az ókori egyiptomi XVII. dinasztia hercegnője, Szekenenré Ta-aa és nővér-felesége, Szitdzsehuti egyetlen ismert leánya. Féltestvére és egyben unokatestvére I. Jahmesz fáraó, aki Szekenenré és egy másik nővére, Ahhotep, a főfeleség házasságából született. Ahmeszt a Királynék völgyében temették el, a QV47-es sírba. Múmiája ma a torinói Egyiptomi Múzeumban van.

Címei: A király leánya; A király testvére.

Forrás / Source:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ahmesz_(hercegn%C5%91)