Anna Kubinyi de Felsőkubin

Baán (nádasdi).
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela...

Baán nádasdi Baán adatai:

Wappen: In B. auf gr. Dreiberge, ein anfspringendes w. Einhorn, in der obern rechten Schildesecke v. einer g. Sonne, in der linken Oberecke v. einem s. Halbmonde begleitet. – Kleinod: Das Einhorn wachsend. – Decken: rs. Adels- u. Wappenbrief d. d. 1618 für Michael Baán. (L. R. – Ueber das adelige Geschlecht Bán v. Moriczhida u. Szende, – siehe: N. J. I. 154-155).

Baán család. [Nagy Iván]

Baán család.

Mihály a czimeres nemeslevél szerzője 1618-ban. Czimere kék mezőben hármas zöld halmon álló fehér egyszarvu; a paizs felső jobb szögletében arany nap, a bal szögletben ezüst hold ragyog. A sisak koronájából a paizsbeli egyszarvu nyúlik föl. A foszladék mindkét oldalról ezüstvörösAdami Scuta gentil. tom. I.*. Ilynevü család van Zala megyében.

Baán (nádasdi). [Kempelen]

Baán (nádasdi).

Lipótmegyei régi család. – Czímere: kék paizsban lebegő korona jobboldali szélső leveléből vörösruhás kar, balról arany kürt emelkedik ki, melyet a kar a kürt felső végéhez kötött arany zsinórnál fogva tart; a kar és kürt között csillag;  sisakdísz: a kar és kürt; takarók: kék-arany, vörös-ezüst (Siebm. 22.) – Vö. NI . I/154.; T. VIII/23.

Források:

A családfa Szluha Márton közlése szerint lett felvéve, s a további kutatások szerint van módosítva.

&:

[LVM - Szluha Márton] - Baán, Nádasdi Ősi birtokadományos család, mely közös törzsből származik a Szent_Ivány, Szmrecsányi, Pongrácz és Pottornyay családokkal. Őse a cseh eredetű Lőrinc comes, kinek fia Bogomér 1263-ban IV. Béla királytól adományt kap a Liptó megyei Vezveres földére, majd 1269-ben újabb adományokat nyer Liptóban, melyek Hibbétől a szepesi határig terjedő erdőket ölelik fel. 1286 július 8-án Szepesen IV. László király Bogomért és Bodó, Miklós, Bogomér, János, Lőrinc és Dénes fiait, valamint unokaöccseit, Andrást és Miklóst a vendégnépek sorából az ország nemesei közé emeli. Bogomér fiai 1368-ban megosztoznak, mikor Bogomér fia Bogomérnek Nádasd jut (Liptószentmiklóstól 6 kilométerre északra, ma Trstené, Szlovákia), honnan a család az előnevét veszi. 1583 április 6-i összeírás szerint Nádasdon, másképp Trsztenán Baán Szaniszló, Tamás, Márton és János özvegye 4 kúria birtokosai. 1710-ben a szerencsétlen kimenetelű Rákóczi-harcok után összeírják az abban részt vettek, így B. Sándor, János, Tamás és Ferenc ingó és ingatlan javait. Az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor Liptó vármegyében 7 családtag szerepel. Az elszármazott családtagok többször kapnak nemességigazoló bizonyítványt, így 1794-ben és 1796-ban id. János, 1812-ben és 1814-ben János főhadnagy, aki Jánosnak fia, Lőrinctől való leszármazásáról, 1818-ban Lajos, aki Jánosnak fia. A XVIII. század végén a család Nádasfalván, Csorbán, Jálócon és Vazsecen birtokos. A magyar királyi belügyminiszter a család nemességét igazolta. Címer: Kékben lebegő arany koronából cölöpösen kinövő vörös ruhás kar az öblével a koronára helyezett ezüst kürt zsinórját tartja. Sisakdísz: pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.