Dr.jur. Sándor Wünsch 1867 de Dárday de Baranya-Baán

Notizie inserite da Andrea Cassigoli:

Mohács, Scuole secondarie; Pécs, Scuole secondarie; Kalocsán-Kalocsa, Scuole secondarie; Eszéken-Osijek, Scuole secondarie; Poeta in età giovanile; Autore di una commedia tedesca, firmata col nome Wünsch; 1864 Budapest, Tirocinante; 1865 Wien, Laurea in legge; Graz, Dottore in legge; 1865 Autore di “Jogtudomány es törvényhozás“, Pest, Lampel, 1865 (senza nome); Fondatore del settimanale “Magyar Jogtudományi Hetilapot”; 14.11.1867 Cambia il cognome da Wünsch in Dárday (Dárdaira) per regolamento ministeriale; 1867-1871 Sottosegretario del Ministero della Giustizia, poi darà le dimissioni e si dedicherà alla letteratura; 1867-1879 Co-proprietario del giornale “Jogtudományi Közlönnyel”; 1868 Autore di “Mely börtönrendszer honosíttassék meg hazánkban?”, U. ott, 1868; ante 1869 Godollo (?): Matrimonio con la C.ssa Ernesta-Ernestina Abriani; dal 1870 Autore di 57 volumi su decisioni di fondamentale importanza della Regia Corte di Cassazione ungherese e del tribunale di classe suprema (con Gallu József, Szeniczey Gusztáv és Zlinszky I)*; 1871 Budapest, Avvocato Procuratore; 1872 Autore di “Kézikönyv a birósági végrehajtók számára”, Budapest, 1872; Autore di “Irománypéldák a polgári törvénykezési rendtartáshoz”, U. ott., 1872; 1873 Autore di “A sajtóügyi törvényhozás kérdése”, U. ott., 1873; 1875 Autore di “Kézikönyv kir. közjegyzök számára”, 2 volumi (con Zlinszky Imrével), U. ott., 1875, Franklin-Társulat, 1875; 1875-1877 Proprietario della rivista “Község Lapjának” -(una pubblicità in “Vasàrnapi Ujsàg”, Budapest, 03.01.1875 p1); 1876 Autore di “Birálatok a magyar büntető-törvénykönyv tervezetéről” (con Kőrösi Sándor és Schnierer Aladár), U. ott., 1876, Franklin Tàars, 1876; 1877-1879 Autore di “A Közigazgatási döntvénytár”, 5 volumi, U. ott., 1877-1879, Franklin, 1877-1879*; 1878 Rappresentante del distretto di Mohács, eletto dall’Assemblea Nazionale, si unisce al partito Liberale; 1878-1891 Rappresentante del partito Liberale; 1881-1891 Rappresentante del distretto di Nagyenyed; 1881 Autore di “Felső biróságok gyakorlata”, U. ott., 1881; 1888 Autore di “Magyar magánjog mai érvényében” (con Zlinszky I.), U. ott., 1888; Autore di “Az Igazságügyi törvéyntárt”, 4 volumi, U. ott., 1888*; 1890 Autore di “Hitel-, kereskedelmi- és iparügyi-törvénytárt”, U. ott., 1890*; 1891 Autore di “Tartalommutató a Jogtudományi Közlöny huszonöt évfolyamához. 1865-1890”, U. ott., 1891; 1894-1908 Autore di “Közigazgatási törvénytár” 1894-1908; 1895 Consigliere del Primo Ministro; 1895-1911 Vice-Presidente della Corte dei Conti; 1895-1930 Autore di “Igazságügyi törvénytár I–III” 1895-1930; 1895 Autore di “Közigazgatási törvénytár új folyama”, 6 volumi, Budapest, Athenaum, 1895; 1897 Sottosegretario di Stato; 1897 Autore di “Az alapitványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása”, Franklin-társulat könyvnyomdája, 1897; 1899 Cavaliere dell’ordine di II classe della corona di ferro (forse adesso, ma forse già anche prima…) Ottiene il titolo nobiliare ungherese de Baranya-Baán; 1900 Autore di “Igazságügyi törvénytár- rendeletek- es donytvenyekkel kiegeszitve”, 5 volumi, Budapest, Athenaeum irod. es nyomdai r. tarsulat, 1900 -("Na nasl.: S. Benzoni" in http://www.svkri.hr/povijesnazbirka/popisi/knjige1_16.htm); 1903 Autore di“Közigazgatási törvénytár - a fennallo torvenyek, rendeletek es donytvenyekbol renszeresen osszeallitotta ...”, 4 volumi, Budapest, Athenaeum rt., 1903 -("Na nasl.: pečat Jadranski Institut JAZU Rijeka" in http://www.svkri.hr/povijesnazbirka/popisi/knjige1_16.htm); 1906 Autore di “Igazságügyi törvénytár...”, volume 6, Az Athenaeum r.-társulat kiadása, 1906; 1911 in pensione

Ritratti: Ritratto di Giacomo-Jacab Marastoni (Venezia 1804-Budapest 1860): Sàndor Dàrday dopo l’alba -(Wikipedia: http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1rday_S%C3%A1ndor); ante 1913 Ritratto di Stina Braunecker, b.ssa Kremnica (Budapest 1865-1913), allieva di Lajos Deàk Ebner -(“Mùvészet - Szerkesztette, Tizenkettedik évfolyam”, 1913, Kilencedik szàm, pp359-64)

ante 1930 Avvocato, Giornalista, Deputato al Parlamento Ungherese, Segretario di Corte dell’Impero Austro-Ungarico -(Lettera di Giuseppe Benzoni, Pallanza, 06.02.1930)

1905 Budapest, Horánszky-utcza 27 -(D.ti Ernestina Abriani: “Földrajzi közlemények: Geographische Mitteilungen. Geographical review”, v33, Akadémiai Kiadó, 1905, p15); Budapest, Uri Utca 70 -(Lettera di Giuseppe Benzoni, Pallanza, 06.02.1930) -(Lettera di G. De Astis, Budapest, 16.06.1930) 1919 Istria, Villa Robertus (?) a Volosca presso Abbazia (Foto di Ernestina) -(Lettera di Erminia Rossi Benzoni, Pallanza, 20.02.1919; 13.05.1919) -(Lettera di Giuseppe Benzoni, Pallanza, 06.02.1930)

26.02.1927 †Morte della C.ssa Ernesta-Ernestina Abriani; 1930 Budapest, Uri Utca 70 (con la nuora e i 4 nipoti) -(Lettera di G. De Astis, Budapest, 16.06.1930)

41-1-125: Baranyabaáni Dárday Sándor /Wünsch/ (jogász, ügyvéd, jogi író, költő; országgyűlési képviselő, címzetes államtitkár, az Állami Számvevőszék alelnöke, valóságos belső titkos tanácsos; döntvénytár-szerkesztő, a Magyar Jogtudományi Hetilap - később Jogtudományi Közlöny - alapító szerkesztője, a Közigazgatási Lapok és a Politikai Szemle szerkesztője, a Község Lapja kiadója) 1842-1933 [Szend%C3%A9n%C3%A9 Dárday Olga]. Vele: Baranyabaáni Dárday-Abriani Dezső (fia; miniszteri tanácsos) 1869-1922. -(da http://bfl.archivportal.hu/id-693-farkasreti_temeto_2003_ban_adatta...)

Dárday (elobb: Vüncs, Wünsch, majd Dárday) Sándor Wüncs (Vüncs, utobb Wünsch, Wüncs, majd Dárdai, Dárday) -(da http://www.ajk.elte.hu/file/JogtudomanyiKozlony.pdf); Wünsch vezetéknevét 1867. november 14-én belügyminiszteri rendelettel változtatta Dárdaira -(da http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1rday_S%C3%A1ndor); 1899-ben baranya-baáni előnévvel magyar nemességet kapott -(da http://www.netlexikon.hu/yrk/Erinv/39394); La sua tomba è stata scolpita dalla figlia Olga (benché gli sia premorta…): Az adattárban szereplő síremlékek alkotóinak mutatója - Dárday Olga, Szendéné: Dárday Sándor (41-1-125) -(da http://bfl.archivportal.hu/id-716-az_adattarban_szereplo_siremlekek...)

Dárday (baranya-baáni), Sándor, jogi író, szül. Bánban (Baranya vm. ) 1842 febr. 18. 1864-ben joggyakornok lett a budapesti kir. táblán, 1867. az igazságügyminisztériumban titkár, de állásáról 1871. lemondott és a szakirodalomnak élt. 1875-ben a nemzetközi statisztikai kongrosszus egyik jegyzője volt. 1870 óta többször volt képviselő. 1895-ben miniszterelnökségi tanácsos, 1897. államtitkári címmel az állami számvevőszék alelnöke lett; 1899-ben baranya-baáni előnévvel magyar nemességet kapott. 1911-ben nyugalomba vonult, mely alkalommal a v. b. t. tanácsosi méltóságot kapta. Már joggyakornokoskodása idejében megalapította a Jogtudományi Közlönyt, legelőkelőbb jogi szaklapunkat, amelynek ma is főszerkesztője; 1869 óta ennek mellékleteként a kúriai Döntvénytárt. 1877-79-ig a Közigazgatási Lapok c. folyóiratot adta ki. Számos cikkén kívül önálló művei közül említjük: Jogtudomány és törvényhozás (Pest 1865); Mely börtönrendszer honosíttassék meg hazánkban? (u. o. 1868); A sajtóügyi törvényhozás kérdése (u. o. 1873); Biralatok a magyar büntető törvénykönyv tervezetéről (u. o. 1876 másokkal); A magyar magánjog mai érvényében (u. o. 1888, Zlinszky után). Nevét az egész jogászvilágban Igazságügyi Törvénytár (9 köt. 6. kiad. 1908) és Közigazgatási Törvénytár (10 köt. 2 pótkötettel 1908-tól, 3. kiad. 1903) c. gyüjteményeivel tette közismertté, melyekben hazánkban először gyűjtötte rendszeresen össze az egész hatályban lévő joganyagot. -(da http://www.netlexikon.hu/yrk/Erinv/39394)

Sándor, a méter királyi legfőbb állami számvevőszék nyug. alelnöke, született 1842. A Jogtudományi Közlöny főszerkesztője, jogi író s törvénytárszerkesztő. A régi országgyűlésben számos fontos törvény előadója volt. -(da http://www.netlexikon.hu/yrk/Gbyanv/8292)

Dárday Sándor (Baán, 1842. márc. 18. - Bp., 1933. febr. 8.): jogi író. Osztrák egy.-en végzett, rövid ideig joggyakornok, majd min.-i tisztviselő. 1871-ben bp.-i ügyvéd, 1878-91 között ogy.-i képviselő, a szabadelvű párt tagja. 1895-től a miniszterelnökség közjogi osztályának vezetője, 1895-től 1911-ig az állami számvevőszék alelnöke. A Jogtudományi Hetilapnak (1867- 68), majd a lap utódának, a Jogtudományi Közlönynek volt több mint 50 évig szerk.-je. 1877-79-ben szerk. a Közigazgatási Lapok c. folyóiratot, továbbá a Curiai Döntvénytár c. időszakos jogesetgyűjteményt. A szerkesztésében megjelent összefoglaló jellegű jogszabálygyűjtemények (Igazságügyi törvénytár I–III. 1895–1930; Közigazgatási törvénytár; Bp., 1894-1908) jelentős gyakorlati kézikönyvek voltak. Több önálló értekezést is írt. - Irod. Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások (Bp., 1941) -(da “Magyar Eletrajzi Lexicon 1000-1990”, http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC03014/03093.htm ) -(da http://www.netlexikon.hu/yrk/Ryrgenwm/3025)

Dárday Sándor, Wünsch Sándor (Baranyabán, 1842. március 18.- Budapest, 1933. február 8.) jogi doktor, jogi szakíró, számszéki elnök és országgyűlési képviselő. A baranya megyei Bánban született, hol atyja uradalmi orvos volt; középiskoláit Mohácson, Pécsett, Kalocsán és Eszéken végezte; a bécsi egyetemen jogot hallgatott és 1865-ben Grazban jogi doktorrá avatták. Ezután Pestre jött és a királyi táblánál mint joggyakornok nyert alkalmazást, de a szakirodalomban kifejtett kiméletlen birálatai miatt az akkori királyi személynök kellemesi Melczer István csakhamar elbocsátotta. Az alkotmányos kormány alakulásakor igazságügyminiszteri titkár lett. Wünsch vezetéknevét 1867. november 14-én belügyminiszteri rendelettel változtatta Dárdaira. Titkári hivataláról Horváth Boldizsár visszaléptekor (1871) lemondott és csupán a szakirodalomnak élt. 1875-ben a nemzetközi statisztikai kongresszus egyik jegyzője volt és megírta a kongresszus számára az igazságügyi statisztikát. 1878-ban Mohács kerület megválasztotta képviselőjévé az országgyűlésre, hol a Szabadelvű Párthoz csatlakozott s főleg az igazságügyi bizottságban fejtett ki tevékenységet. 1881-tól 1891-ig a nagyenyedi kerületet képviselte. A házban számos törvényjavaslatnak előadója gyanánt szerepelt; a közigazgatási s pénzügyi bizottságoknak is tagja volt. Cikkeket irt a Neueste Nachrichtenbe, bécsi Debatteba, Ellenőrbe, Honba, Nemzetbe, Kelet Népébe sat. Munkái (…) -(da Wikipedia: http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1rday_S%C3%A1ndor)

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-...:

Dárday (baranyabaáni).

Fenti előnévvel a nemesség adományozásában D. Sándor, az állami számvevőszék alelnöke részesült 1899. máj. 14. – Czímer: vágott paizs; a felső vörös mezőben nyitott könyvön szemközt néző bagoly ül; az alsó kék mezőben zöld hármas halom koronás középsőjén arany ruhás könyöklő kar lúdtollat tart; sisakdisz: növekvő kétfarku oroszlán mellső lábaiban vörös szalaggal átkötött vesszőnyalábot tart, melynek közepéből ezüst bárd emelkedik ki; takarók vörös-ezüst, kék-arany. – Leszármazás: Sándor * 1842 Baán v. b. t. tanácsos, az állami számvevőszék alelnöke Albriani Ernesztin; Ferencz * 1869 V/30 Pozsony min. osztály-tanácsos 1) hg. Proto-Carafa Margit † , 2) szentmiklósi és óvári Pongrácz Gabriella; Olga keresztesi Szende Fülöp tengerhajózási felügyelő; 1. Sándor * 1902; 2. Dezső * 1906; Gábor * 1907

Dárday (Baranyabani). 18 maggio 1899, il vicepresidente della Corte dei conti dello Stato ricevette il dono della nobiltà con il nome sopra riportato. 14. - Stemma: scudo tagliato; un gufo di fronte a un libro aperto nel campo rosso superiore; nel campo blu inferiore una tripla pila verde al centro della corona ha un braccio a gomito vestito d'oro che regge una piuma d'oca; disco dell'elmetto: un leone bipede in crescita tiene un nastro rosso legato nelle zampe anteriori con una barba d'argento al centro; coperte rosso-argento, blu-oro. - Origine: Sándor * 1842 Baán v. b. t. Consigliere, Vicepresidente della Corte dei conti, Albriani Ernesztin; Ferencz * 1869 V / 30 Bratislava min. consulente di classe 1) hg. Proto-Carafa Margit †, 2) Gabriella Pongrácz di Szentmiklós e Óvári; Olga Christian Philippine Marine Inspector; 1. Alexander * 1902; 2. Desi * 1906; Gábor * 1907