Ferenc Fluck de Raggamb

Iskoláit Temesváron végezte, ahol az őt nevelő nagybátyja Fluck János m. kir. kamarai igazgató lakott. Atyját 1848-ban Szolnokra helyezték és ekkor hozzá kerül vissza. 1848- ban nemzetőrnek áll be. 1849-ben jelentkezik honvédnek a szegedi 3. honvéd zászlóaljnál, ahol előbb a 4. századba kerül, majd kinevezik hadnaggyá a 122-es zászlóaljhoz. Előbb Damjanics Jánosnak volt segédtisztje, utóbb pedig Perczel Mór parancsőrtisztje. Kácsnál megsebesül és lórúgás következtében elveszti egyik szemét. Világos, utána Neugebäude foglya. Jóval később századossá lép elő. 1850-ben kinevezést nyer a szegedi sóhivatalhoz. Ekkor belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek 1899-ben választmányi tagja, 1900-ban alel- nöke és 1907-ben elnöke lesz. Utóbb az egyesület dísztagja. 1861-ben sóhivatali sótiszt. Szeged Palánk 61. sz. a. lakik. A Szeged- Csongrádi Takarékpénztár választmányi, igazgatósági tagja, majd alelnöke, illetve elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, 1863-ban választmányi tagja. A szegedi Honvéd Egylet alapítója. 1865-ben a szegedi városi légszesz- világotás kérdésében hírlapi vitába keveredik. 1868-ban a Honvéd Egylet elnöke. A Szabadelvű Kör tagja. 1869-ben a szegedi m. kir. sóhivatal sóeladási igazgatója. 1870-ben m. kir. sótárnok. Iskolaszéki tag, majd elnök. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár napibiztosa. 1878-ban részt vesz a szegedi 3. honvéd zászlóalj 30 éves találkozóján. Az 1876. és 1879. évi árvíz mentési munkálataiban is részes. Háza Szegeden Felsővároson a Ráctemető utcában állt. 1879-ben ő is részt vett a királyt fogadó bizottságban. Szegedi városi képviselő, majd törvényhatósági bizottsági tag. Később a Szeged Belvárosi Kaszinó alelnöke, illetve elnöke. 1883. okt. 16-án Szegeden kelt legfelsőbb elhatározással nemesi rangra emelik, címer és nemesi előnév használat engedélyezésével. A szegedi középítkezési tanács tagja. A szegedi tisztviselők „Összetartás” egyesületének elnöke. 1902-ben a szegedi m. kir. Sóhivatal elnöke, vezetője.