Baron Ferenc Pongrácz de Szentmiklós et Óvár, III

Is your surname Pongrácz de Szentmiklós et Óvár?

Research the Pongrácz de Szentmiklós et Óvár family

Baron Ferenc Pongrácz de Szentmiklós et Óvár, III's Geni Profile

Share your family tree and photos with the people you know and love

  • Build your family tree online
  • Share photos and videos
  • Smart Matching™ technology
  • Free!

About Baron Ferenc Pongrácz de Szentmiklós et Óvár, III

Sieb&NI&Kemp&Orosz&MNZS&Petri's Pongracz adatai

Pongrácz, I. v. Nagy-Mihály. Pongrácz, I. v. Nagy-Mihály.

Wappen: In B. auf g Blätterkrone ein g. Thor, unter dessen Wölbung ein g. Fallgitter und ein geschlossener sowie ein geöffneter, mit Nägeln beschlagener g. Latten-Thorflügel erscheint; oben zwei gegeneinander gekehrte Elstern stehend, mit d Schnäbeln einen mit einem r. Steine besetzten g. Ring gemeinsam haltend. – Kleinod: Die Schildfigur. – Decken: bg. NB. Ladislaus Pongrácz v. Nagy-Mihály, siegelt sub d. 1672 mit denselben Vögeln sammt Ring, welche jedoch (ohne Krone und Thor) auf n. Boden stehen. – Kleinod: Die Vögel ohne Boden. – Siehe auch: Szendrei-Arc., und die Pongrácz-Wappengrabsteine zu Vinna-Banka, Ungvárer Ctt. Wappenbrief v. König Sigismund, d. d. Constanz, 29. März 1418 (das althergebrachte Wappen bekräftiget und vermehrt mit einer g. Krone) für Adalbert Sohn des Gregor de Nagmihal, für Johann, Ladislaus und Georg (s, Söhne), dann für Johann, Ladislaus Paul, Stefan und Michael Söhne des Odyn, Nikolaus Sohn des Ladislaus, Johann Sohn des Jacob, d. andern Johann und Andreas Söhne des Ladislaus, Georg Sohn des Michael, Dionys und Ladislaus Söhne des Pankratz, Pankratz Sohn des Andreas und für d. Söhne des Laurenz Nagmihál. Wie bereits beim Artikel „Nagymihályi” erwähnt gewesen, gründeten die Nachkommen der obigen Adelserwerber, mehrere neue Geschlechter, unter welchen auch dasjenige der Pongrátz v. Nagymihályi, welches unter Aufrechthaltung des alten Wappens wie oben, im XVII. Jahrh. erlosch. (Nagy Gyula, A Nagymihályi és Sztárai Gróf Sztáray Család Oklevéltár. I. und II. – Siehe auch den Artikel: Nagy-Mihályi in diesem Werke.

Pongrácz, IV. v. Felsö-Eör. Pongrácz, IV. v. Felsö-Eör.

Wappen: In B. auf gr. Boden ein doppelschwänziger g. Löwe, in d. erhobenen Rechten einen gr. Palmzweig haltend. – Kleinod: Der Löwe wachsend. – Decken: bg – rs. Nach Nagy Iván, würde das vorstehende Wappen dem Geschlechte Pongrácz v. Felsö-Eör zukommen, welches bereits i J. 1327 auf d. genannten Ortschaft des Eisenburger Ctts erbgesessen, und sub d. 1582 und 1610 eine königl. Donation, wider auf Felsö Eör, mit vielen Andern erhält. Ist dem so, so haben wir es hier jedenfalls mit einem von Neuem verliehenen Wappen zu thun. Die Pongrácz v. Felső-Eör, waren dann in d. Folge, in mehreren Ctten verbreitet, insbesondere jenseits der Donau. Sie erhielten Adelszeugnisse, sub d. 2. Febr. 1750 von Seite des Eisenburger und am 7. April 1754 vom Veszprimer Ctt. Das Neograder Ctt, publicirt den Adel desselben Geschlechtes, am 22. Aug. 1839. (Burgstaller, Collectio Insignium ec. – N. J. IX. 451 – 452).

Pongrácz, V. Pongrácz, V.

Wappen: In B. über gr. Boden scheinbar sprengend ein rechts v. einer linksgekehrten Mondessichel, links v. einem sechsstrahligen Sterne begleiteter, geharnischter Mann, in d. erhobenen Mann, in d. erhobenen Rechten ein Schwert mit Parirstange, mit d. Linken die Zügel haltend. – Kleinod: Weizengarbe – Decken: rg – bs.? Ex existirt auch ein Geschlecht Pongrácz v. Gyergyó-Szent-Miklós, in Siebenbürgen, welches jedoch mit dem hier blasonirten Wappen kaum etwas zu thun haben dürfte. (Siegel d. d. Löcse, 31. Maj 1709 mit Init. des Johann Pongrácz. RA. BPesth, Lymbus).

Pongrácz v. Dengelegh. [Erd%C3%A9ly] Pongrácz v. Dengelegh. Siehe: Edelleute, und vergl. Pag. 21, 24, 25.

Pongrácz. [Erd%C3%A9ly] Pongrácz.

Wappen: In B. auf gr. Boden g. Greif im Schnabel zwei gekreuzte Pfeile in d. Rechten drei Lilien haltend. – Kleinod: Drei w. Lilien. – Decken: Ohne Farbenangabe. Adels- u. Wappenbrief von Gabriel Bethlen d. d. Kassa 8. März 1626 für Johann Pongrácz, Paul Sándor, Paul Girik (Görög?) und Michael Kapitány, Publ. zu Göncz 1628. (Leg. Copie im Abaujer Ctts Archiv).

Pongrácz család. (Szentmiklósi és óvári). [Nagy Iván] Pongrácz család. (Szentmiklósi és óvári). Liptó vármegye egyik legrégibb ős családa. Első tudható törzse Hauk Palkó,Hauk Palkót Lehoczky Stemmat. II. pag. 312. cseh nemesnek irja; utánna több genealogián s könyvben is a családot csehországi eredetűnek találjuk. A liptói 1391. évi regestrumban M. Akad. Történelmi tár IV. köt. 3–42. lap. ugyan nem fordúl elő az, hogy Hauk Palkó cseh lett volna, meg lehet azért, mert az érdekelt regestrum az okleveleknek csak rövid kivonatjait adja, hanem a Liptő megyei jegyzőkönyvek szerint, midőn 1725-ben az átalános nemesi vizsgálatkor a Pongrácz és vele rokon törzsű Szent-Iványi nemzetség produkált, akkor a valószinűleg eredetiben és egész terjedelmében felmutatott okmányok alapján a megyei jegyzőkönyvekbe olvashatólag eléfordúl a család őseiről azon állitás, hogy Csehország nemesei közűl származnak. (de nobilibus Bohemiae originem trahentibus). Ezen állitást igazolni látszik a liptói regestrum szerint Bogomér főispán által 1286-ban nyert kiváltság-levél is (Tort. tár IV. 25. l.), melyet a nevezett Bogomér s fiai stb. „super exemptione de numero hospitum, et aggregatione in collegium nobilium” kapott. A hospitum szó alatt csak jövevényt értvén.* ki 1230-ban kapta II. András királytól adományban Magyarfalut. Hauk Palkónak fia volt Lőrincz,Laurentius, a liptói regestrumban eléjő Lautyni alakbna.* ki a családi genealogiák szerint a sajói ütközetben mint csapatvezér vett részt. Birta Magyarfalun felűl Paloucha és Sigra földét, valószinűleg még Lipche, Cseremne, és Salamonföldét is. Ennek két fia volt I. Bogomér és I. Serefil,Némelyeknél Seraphin-nak is irva.* kik a családot viselt méltóságaik és birtokszerzéseik által mindinkább kiemelték.

I. Bogomér már 1263-ban Comes czímmel fordul elő, mely czím mellett a Liptó megyei jegyzőkönyv szerint a Liptó vármegyei főispánságot kell értenünk. Ez évben kapta Bogomér a vezveresi sikságot.Történelmi tár IV. köt. 24.* 1269-ben szintén IV. Béla királytól adományban kapta a Gybe vize és Szepes vármegye határa közt fekvő puszta erdőt, melyben a turapolai és vihodnai rétség feküdt, és a vanicsi patak folyt.Történelmi tár IV. köt. 26.* Ugyancsak 1269-ben IV. Béla királytól csereadományban kapja Paloucha és Sigra földét, Nádasd földét vagy helységét,Ugyan ott 24. 25.* mely királyi csereadományt 1270-ben V. István király is megerősité. 1273-ban a Gibe folyam között fekvő erdőre IV. Lászlótól nyert megerősítést. 1283-ban Lipcse, Cheremne és Salamonfölde birtokait cserélte el IV. László királylyal, kitől azokért Broboch helységet kapta;Ugyan ott 25.* e csereadományt átirta 1283-ban Miklós zólyomi főispán. 1285-ben királyi megerősitést nyer Nádasd, Vezveres és Magyarfalura. 1286-ban pedig fiaival ugy testvérével I. Serefillel és ennek fiaival együtt IV. László királytól de numero hospitum eximáltatik, és az ország nemesei közé soroztatik (valószinűleg már csak megerősitőleg, már előbb gyakorlatilag az ország nemesei között állván) egyszersmind Nádasd, Vezveres, Magyarfalu, Broboch, Vasich és Csorba helységek és falvak birtokaiban, valamint I. Serefilnek fiai is Szent-Péter, Szent-Miklós és Hogfalva birtokaikban is megerősítetvén.Ugyan ott 25–26.* 1288-ban IV. László királytól I. Bogomér megerősitő adományt nyert Broboch helységre is.Ugyan ott 25.* Ennyi királyi adományokkal tetéztetett I. Bogomér főleg azon érdemeinél fogva, melyeket IV. Béla, V. István és IV. László királyok alatt az okmányok tanusága szerint Lengyel- és Oroszországba viselt követségei és több ütközetben kimutatott hősies vitézsége által szerzett magának. Ugy látszik ezek után I. Bogomér nem sokára az élők sorából kiszólíttatott. Öt fia maradt: Miklós, Bodó, II. Bogomér, János, és Lőrincz;Némely genealogiai táblák Dienest is említenek, mint karthausi barátot, de erről alapot nem lelünk.* a kik közűl

Miklós és Bodó, testvéreik neveikben is 1298-ban a szepesi káptalan által határjárást eszközöltetvén, bobrochi birtokuk és a szepesi sz. Mária egyházi apát jószágai közt határköveket állíttattak. 1310-ben pedig ugyancsak Miklós, II. Bogomér, János és Lőrincz mester az esztergami és szepesi kanonok I. Károly királytól vásárjogot nyertek Broboch helységre nézve.Ugyanott 25.* Ezen öt fiú közűl csak a három elsőnek voltak tudomás szerint gyermekei, nevezetesen:

Bodónak fiai voltak István és László, ezen Lászlónak fia volt Sebestyén, a ki az osztályban nyert Liptó-Szent-Ivány helységről neveztetve, a Szent-Iványi család törzse lön.

Miklósnak fia volt Pál (1339.), ennek Benedek, ki Szmrcsányi birtokáról kapta nevét, a Szmrcsányi család őse lön.Némely genealogiák szérint még ettől eredt volna a Serrey (?) és egyik Vida család is.*

II. Bogomérnak fiai voltak Tamás és András, ki 1391-ben a Bebekféle birtokvizsgálatkor családi okmányait felmutatá, Tamásnak fia István, a ki osztályrészül Nádasdot nyerte, és a nádasdi Báan családot alapitá; a minthogy mind ezen elésorolt családok a vérközösségen felül jelenleg is közös czímerrel (koronából kiemelkedő kürt és férfi kar) élnek.

Visszatérve Lőrincznek másik fiára I. Serefilre, elmondtuk erről már, hogy 1286-ban testvérével együtt az ország nemesei közé iktattatván, Szent-Péter, Szent-Miklós és Hogfalva helységekre IV. László királytól megerősitő királyi adományt nyert; mely körülményből biztosan következtethetvén ama birtokok ősi voltára, valószinűleg vélhetjük, hogy azokat I. Serefil még atyja után osztályképen kapta. I. Serefilnek két fia volt: I. András és I. Miklós, a ki a Potornyay családnak válván törzsévé, itt csak I. Andrásnak fiairól kell szólanunk.

I. András két fiúnak lett atyjává, I. Pongrácznak és II. Serefilnek; a kik 1368-ban fiaikkal, ugymint amannak II. András, I. János és I. Péter nevezetű, emennek pedig I. Jakab és Fülöp nevű fiaikkal együtt I. Lajos királytól Szent-Miklós helységre, Jaloch melléke másnéven Hakylise, Perbenye, Thraduk, Javor és Vicaryaylise helységre uj királyi adományt nyertek, mivel pedig ezen oklevél egyik függő pecséte a boszniai határokoni táborozáskor elveszvén, uj kettős pecséte is tüzvészkor megolvadt; nevezett I. Pongrácz, ki ekkor már de Szent-Miklós (de Sancto Nicolao) neveztetett, 1368-ban I. Lajos királytól a nevezett birtokokra megerősitést és egyszersmind Sz.-Miklós helységre vásári kiváltságot nyert.Ugyan ott 27.*

A két testvérnek I. Pongrácznak és II. Serefilnek megnevezett fiaik közűl I. András és I. Jakab 1391-ben, midőn Liptó vármegyében Bebek Imre országbiró birtokjogi vizsgálatot tartott, családaik nevében Szent-Miklós s a hozzá tartozókra nézve ama 1368. évi adomány-levéllel jogaikat igazolták. Általok a család, mely ekkor még csak a Szent-Miklósi névvel élt, két ágra oszlott; I. Pongrácztól ered a szent-miklósi vonal, mely mai napig virágzik, és II. Serefil ágára, kinek két fiát ismerjük a családi táblázatokból, ezek voltak: I. Jakab és Fülöp. Amannak fia volt III. András, ki 1424-ben unoka-öcscsével II. Miklóssal együtt Liptó megyei Andrásfalva nemzetségi birtokhelységükre vásárjogot nyertek. Andrásnak maradékiról tovább mitsem tudunk,Lehoczky id. h. s némely család-nemzékrendi táblák – egymástól azonban különbözőleg – ezen III. Andrástól is eredeztetik a dengeleghi Pongrácz családot, azonban ezen Szatmár megyei nemzetségnek, mint okmányok mutatják – s alább látni fogjuk, a szent-miklósi Pongrácz családtól különböző eredete van.* valószinűleg kihalt. Fülöpnek fiául János iratik, a ki atyja volt Lehoczky szerint 1. Györgynek, 2. Hedvignek előbb Somossy György, utóbb Peszeki Péter nejének, 3. Jánosnak és 4. Miklósnak, kikben II. Serefil ága elenyészett.

I. Pongrácznak 1368-ban már élő fiai voltak, mint említők: II. András, I. János és I. Péter. Ezek közűl Péter magnélkül halt ki. I. János csanádi püspöknek íratik.Pray Hierarchia II. 295. lapján találunk ugyan a csanádi püspökök közt Jánost, ki 1380–1395-ben volt püspök, de családi nevét onnan ki nem tudhatni.* II. András 1391-ben a Bebek országbiró alatti birtokvizsgálatkor szent-miklósi s többi birtokaikra nézve unoka-testvérével I. Jakabbal együtt jogaikat okmányosan igazolta.Történelmi tár IV. 27.*

II. Andrásnak fiai voltak II. Miklós és Márton. Amazt már említők, mint 1424-ben az Andrásfalvi vásárjog közszerzőjét. Márton magnélkül halt el.

II. Miklósnak négy fiaItt nem egyeznek meg a családfák, némelyek III. Andrásnak István fiától is származtatják II. Pongráczot és testvéreit, de kevésbé valószinűséggel. Átalában a család származási kimutatásában, – mely csupán a liptói regestrum folytán is II. Andrásig és I. Jakabig öt izen hitelesen kimutatható – épen e nemzedéknél vehető észre a tétovább homály, mely még családi okleveles kutatás várt.* maradt: II. Pongrácz, I. István, II. Jakab és III. János; mind a négyen magokat Sz-Miklós-ról nevezteték. Ezen négy testvér közűl III. János ága kihalt, hasonlóan II. Pongráczé is, csak hogy ez még nemzett s hagyott fiakat maga után, míg a másik kettő máig virágzó vonalaknak lett törzsévé, és pedig I. István a nemesi, II. Jakab pedig a mágnási családnak lön alkotójává.

A négy testvér közűl II. Pongrácz,Többeket azon körülmény hozott tévedésbe ezen II. Pongráczra nézve, mivel korában egy másik Pongrácz erdélyi vajda, a Hunyadi ház rokona is szereplt; de ez utóbbi mindég de Dengeleg, az előbbi pedig de sz. Miklós iratik; s bár sz.-miklósi Pongrácz-czal szövetségre is lépett a Hunyadi ház, mint akkor másokkal is történt, de őt soha vérségének nem nevezte.* ki néhol eredetéről liptói-nak,Engel Gesch. III. 48.* majd Berencs váráról berencsinek,Szalay M. orsz. tört. III. 80.* szakolczainak, legtöbbször s legállandóbban azonban szent-miklósi-nak neveztetett, az Albert király halála utáni trónkövetelési viszályok közepette emelkedett történelmi nevezetességre, a midőn a lengyel Ulászló pártján mint Giskra híve (1441.) féktelen dúlások és pusztitásai által lön ismeretes. Történetiróink legnagyobb részének állitása szerint szent-miklósi Pongrácz, Szakolczának hatalmas ura, az ország akkori zavaros állását s a felföldi folytonos háborgatásokat használva, a körülményekhez képest majd az egyik majd a másik párthoz csatlakozik, és – Teleki szavai szerint – „mindig csak rablás után törekedve… a Vágmentében hol ravaszsággal, hol erőhatalommal kiterjedett és szép birtokot szerze magának.”Teleki Hunyadiak kora I. 373. Engel III. 48. 67. Szalay III. 50. 109.* Igy foglalá el Berencs, Sztrecsen és Óvár várakat, melyek közűl a két utóbbi királyi vár lévén, mint ilyen még 1439-ben Albert király által nejének Erzsébet királynénak ajándékoztatott.Ugyan ott X. 43. lapon az oklevél.* Nem lehet czélja, e tárgyánál fogva úgy is terjedelmes munkának teljes életrajzokra kiterjeszkedni, melynélfogva csak azt jegyezzük meg, hogy Pongrácz az 1444-ki budai országgyülésre akkor mint Ulászló párthíve megjelent, azonban a gyülés parancsára elfogatott, és örökös fogságra itéltetett;Teleki I. 373.* azonban úgy látszik királyi kegyelemből nem sokára megszabadult, és aug. 11-én már mint szakolczai kapitányt találjuk, és ez idő óta életpályája fényesebb, de nem menthetőbb szakába lépett, ugyanis a hatalmas pártfőnököt,Lehoczky és családfák szerint Szilágyi Anna lett volna, Szilágyi Erzsébettel Hunyadi Jánosnéval egy testvér, de erre okmányos adatunk nincs, sőt erről Szilágyi Erzse 1457-ben Pongráczban kötött szerződésben sem szól, s atyafiának sem nevezi. – Lehoczky őt teljesen összetéveszti az erdélyi vajdával dengeleghi Pongrácz Jánossal.* Hunyadi János a haza szent ügyének megnyerni óhajtván, vele szoros barátsági és szíves testvéri, mondhatni véd- és daczszövetségre lépett 1444. aug. 11-én Temesvárott.Lásd az oklevelet Fejér, Gennus, incunabula et virtus Joan. de Hunyad. pag. 63., hol magnificus czímmel jelöltetik.* A következő évben a Vágvidékére Ország Mihálylyal együtt II. Pongrácz is orsz. főkapitánynak neveztetett.Teleki I. 468–469.* Azonban Pongrácz, kit a nép turóczi királynak nevezett, teljesen ezután sem változott, sőt ujabban megzavarta a felső vidékek bátorságát pusztitásai által, magára haragította Giskrát, a szentgyörgyi grófot, a császárt (Fridriket), sőt az egész országot.Ugyan ott 504.* Maga védelme miatt még előbbi évben az ország elébe idéztetett, de a védlevélnek sem adva hitelt, nem jelent meg. Most közelebbről szakolczai várában, melyet Schlik Gáspártól a német király emberétől foglalt el, Giskra és a szent-györgyi gróf által túlnyomó erő által szorongatva, Fejérváron az országgyülés előtt megjelent, hol Hunyadi Jánosnak, ki a vele 1444-ben kötött szövetségre visszaemlékezett, közbenjárására az ország rendei ismét megbocsátottak a szinleg megalázkodott pártosnak; ki azután is maradt az előbbinek, és 1448–49-ben a Komorovszkiféle zavarok alkalmával ismét az általa elfoglalt várakból névszerint Nyitrában Berencs, Barsban Óvár, Trencsinben Sztrecsen várakból pusztítva futotta keresztül az egész felső vidéket, sőt az itt nyert zsákmánynyal sem elégedve meg, Ausztriába, Morva s Lengyelországba is becsapva, dúlt, tüzzel vassal adót zsarolt, és az egész környéket rettegésbe hozta, sőt vakmerősége által elragadtatva, maga s társai nevében Fridrik római királynak egyenesen hadat izent.Ugyan ott II. 109.* Megfékezésére úgy az országban, mint kivül főleg Fridrik által ismét intézkedések tétettek. Fridrikkel 1448. aug. 5-én kelt szerződésben kiegyezett, de szavát ekkor sem tartá, miért 1450-ben Fridrik részéről Cillei Ulrik által Szakolczába ismét keményen megszoríttatott, és ekkor ismét Hunyadi által, – ki az ország belső lecsendesitését szivén hordá, szabadíttatott meg,Ugyanott 130–132. és X. 237. 276.* miután kérelmére ez Pongráczért a kezességet magára vállalta. Igy folyt Pongrácz élete mind végig. Hunyadi János halála után a Hunyady ház, hogy a hatalmas pártfőnökkel, ekkor már liptói főispánnal, kiért annyiszor már kitette magát, érdekeinek teljesen (Mátyás király érdekében) a király-választás alkalmára megnyerje, ujra véd- és dacszövetséget kötött, miért is az özvegy Szilágyi Erzsébet és testvére Szilágyi Mihály 1457. april. 14-én kötelezték magokat, hogy szent-miklósi Pongrácznak s fiainak III. Pongrácznak és Venczelnek (máskép László)-nak, továbbá III. Pongrácz testvéreinek II. Istvánnak, II. Jakabnak és III. Jánosnak felejtvén minden viszálykodást, Berencs, Sztrecsen, Óvár várakat Zsolna városával együtt visszaadandják.Az oklevél Kaprinai Diplomatar. I. 197–199. közölve.* Ezek után – úgy látszik – Pongrácz csakugyan a Hunyadi ház érdekében állandóan működött, sőt ennélfogva a nevezett Szilágyiak neki ujabb azon évi julius 20-án a legkeményebb eskü és irtózatos átkok alatt amaz igéretét és védelmi szövetségét megerősítette.Fejér, Genus, etc. Joan. Hunyadi 234. lapon közölve az oklevél. Lásd Teleki II. 522.* Az 1458. jul. 13. pozsonyi gyülés végzésénél fogva meg is kapta Pongrácz családja Erzsébet királynétól Sztrecsen és Óvárt,Engel, Geschichte III. 210.* melyeknek eképen a család törvényes uton birtokába jutott. II. Pongrácznak a megnevezett két fia maradt: Venczel és III. Pongrácz Berencsnek urai, kik 1508-ban éltek, de mag nélkül halván el, II. Pongrácz ágát sirba vitték.

II. Pongrácz többi testvéreiről azon kivül, mit rólok az 1458. évre a Szilágyiakkal kötött szerződésre vonatkozólag említettem, még a következőket tudhatni:

III. János a Hunyadi ház híve, és egyik jeles vezére volt, kinek Rozgonyi Sebestyénnel együtt 1459-ben I. Mátyás király oklevelileg kikötötte, hogy mindaddig, míg Fridrik császár és egyéb versenytársai ellen hadakozni fognak, évnegyedenkint négyezer forint zsoldpénzt fizetend.Kaprinai, Diplom. II. 356. az oklevél olvasható.* A családfák szerint Zay-Ugróczon lakott. Egyebet róla nem tudhatni. A családfai jegyzetek szerint 1483-ban Mátyástól kegyelmet nyert. Magnélkül múlt ki.

I. István szintén csak de Szent-Miklós irta magát, 1447-ben már nő s volt, feleségül a Turócz megyében Blatnicza várában székelő Neczpáli Lászlónak leányát Neczpáli Cziczellét a Corbaviai grófnénak Neczpáli Zsófiának nővérét birta.Teleki X. 203. lapon oklevél. Tehát nem Lazan Zsófia, mint egy családfán áll.* 1474-ben kir. adományt nyert a családfai jegyzetek szerint, de mire, azt meg nem mondhatjuk. Nejétől Neczpáli Czecziltől egy fia maradt IV. Pongrácz, kitől a Pongráczok nemesi ága leterjedt, kiről azonban a családfa közlése után fogunk emlékezni.

II. Jakabról csak annyit mondhatunk, hogy a Szilágyiakkal 1457-ben kötött szövetséglevélben említetik. Egy fia volt III. Miklós, kinek ivadékától a Pongráczok mágnási ága ered; mielőtt azonban a két fővonal két törzséről IV. Pongráczról és II. Miklósról adatainkat közölnénk, lássuk egymás után a család leszármazási táblázatát:

I. tábla.

Hauk Palkó 1230.; Lőrincz 1241.; I. Serefil 1283. 86.; I. Bogomér 1286. főispán.; Bodó 1286. 93.; I. Miklós 1286. 1310.; II. Bogomér 1286. 1310. Lőrincz eszterg. kanonok 1310.; János 1298. 1310.; István 1339.; László; Sebestyén a Szent-Iványiak törzse.; Pál 1339.; Benedek a Szmrcsányiak törzse; Tamás 1339.; István Baán cs. törzse.; András 1391.; I. András 1299.; I. Miklós 1286. 1323. Pottornyai cs. törzse.; I. Pongrácz 1368. Sz.-Miklós; II. Serefil 1368.; II. András de Szent-Miklós 1372.; I. János csanádi püspök 1368.; Péter 1368. †; I. Jakab 1368. 94.; III. András 1424. vásárjog. †; Fülöp 1386.; II. János; II. Miklós 1424. vásárjog.; Márton. †; II. Pongrácz de Sz.-Miklós liptói főispán 1440. 1458.; III. Pongrácz 1508. †; Venczel 1508. †; I. István 1457. 74. (Neczpáli Czeczil); IV. Pongrácz bajmóczi kapit. 1508. (Majthényi Marg.); Folyt. VI. táblán.; II. Jakab 1457. 74. (N. N.); III. Miklós kir. udvarn. 1508. pallósjog. (Korlátkői Kata); Folyt. II. táblán.; Margit (Majthényi János)

II. tábla

III. Miklós, ki az I. táblán. kir. udvarnok 1508. pallósjog. (Korlátkői Kata); Gergely.; I. Gáspár Óvár ura 1548. 70. (Szunyogh Bora); Bora (Borsiczky János); I. Kristóf elesett 1562.; Jeremiás (Forgách Klára); Mária (Vizkeleti Istv.); I. Ferencz †; I. Dániel 1560–1591. 1608. báró † 1616. (Majláth Anna); Fridrik 1575. 88.; Zsuzsa (Syrmiensis Teodor); András. †; Bora.; IV. János (szlavniczai Sándor Erzse); Bora (Révay Ferencz); Ilona.; Erzse 1633. végrend. (Justh Andr.); II. Dániel (1. Révay Erzse 2. Dubinszky Erzse); Mihály (Kerekes Erzse); László. †; Julianna (1. b. Luzénszky Sámuel 2. Lapsánszky János); György váczi püspök 1669–1676.; III. Dániel †; II. Ferencz 1690. (Dessewffy Anna); István (Lengyel Kata); Erzse (Majthényi Ferencz); Judit (Matyasovszky Menyh.); Zsófia (1. Mednyánszky Mihály. 2. Rajmann Mátyás. 3. Mérey Zsigm. 4. Szulyovszky Istv.); Anna (Zmeskal György); Ferencz 1690. báró (Zay Krisztina); Folyt. III. táblán.; Ádám. †; Imre phari cz. püsp. † 1724.; János 1690. báró (Rutkay Magda); Folyt. V. táblán.; Gáspár ezredes (Révay Julianna); Folyt. IV. táblán.; Mária (Althan Mihály); Éva (Majthényi Pál); Anna (Haczai János); Zsuzsi (Kisfaludy Mózses); Eszter (Apponyi Miklós)

III. tábla.

Idősb. grófi ág.

Ferencz, ki a II. táblán. 1690. báró (Zay Krisztin); István (Kruspér Éva) †; Antal (Racsai Anna); Mihály (Majthényi N.); Ignácz (Jaklin Bora) †; Antonia †; Antal †; András; Mária (Apponyi László); András gróf 1762. (gr. Forgách Kata); Antal sz. 1766. † 1837. (Motesiczky Anna); Karolina (b. Pongrácz Károly); Julianna (gr. Berényi Zsigmond); Tekla (Motesiczky János); Ádám † 1826. (Zerdahelyi Teréz); Anna (Bossányi István); Erzse (b. Lengyel Gáspár); Rudolf sz. 1798. cs. kir. kam. (gr. Pongrácz Szidonia); Kajetán †; István sz. 1836.; Adolf sz. 1837. udvardi káplán.; Edvárd sz. 1840.; Gusztáv sz. 1841.; Ludmilla sz. 1845.; Mária (Motesiczky István); Franciska (gr. Nyáry Károly); Vinczentia (gr. Nyáry Edvard); Szidonia (gr. Pongrácz Rudolf); stb.

IV. tábla.

Ifjabb grófi ág.

Gáspár, ki a II. táblán. ezredes (Révay Julia); Gáspár 1743. gróf lett (b. Hörmeck Anna, kitől 24 gyerm.); Eufrozina (Szent-Iványi Mih.); László †; József. †; Ferdinánd cs. kir. kam. † 1798. sept. 6. (gr. Szirmay Kata); Bálint cs. kir. kapit. volt testőr (b. Révay Mária); Nep. János sz. 1763. † 1845. cs. kir. kam. (1. gr. Andrássy Kata 2. b. Barkóczy Zsuzsi); Bora (b. Révay Károly).; 1-től Károly †; János sz. 1789. † 1843. cs. k. kam. helyt. tan. (Palásthy Janka); 2-tól Arnold sz. 1810. cs. k. kam. (Hackenau Karolin); Eugen sz. 1813. ezredes (Lónyai Vilma); István sz. 1814. † 1845. (Kállay Jozéfa); Ferencz sz. 1817. cs. kir. járásbiró (gr. Normann Ehrenfels Karolina); Mária (b. Weisz Fülöp); Szerafin alapitv. hölgy.; Irma sz. 1848.; Eugen sz. 1853.; Ilona sz. 1843.; Anna sz. 1844.; Béla sz. 1843.; Mária sz. 1844.; Dániel sz. 1841.; György sz. 1845.; Paula sz. 1846.; Frigyes sz. 1850.; Eugenia sz. 1852.; Kelemen sz. 1853.; Konstanczia sz. 1826.; János sz. 1830. n.-váradi pap.; Károly sz. 1831. katona.; Karolina sz. 1835. alapit. hölgy.; Gizella sz. 1837.

V. tábla.

A bárói ág.

János a II. táblán. 1690. báró (Rutkay Magda); József 1723. 1750. Szobotiston lakott (1. Tarnóczy Julia 2. Sándor Mária); 1-től Imre 1791. kapitány (b. Luzénszky Franciska); 2-tól János 1791. (Jankovich Krisztina); János (b. Fischer Janka); Magdolna (Jankovich József); József sz. 1772. † 1843 (gr. Péchy Mária); János sz. 1793. † 1850. (b. Fischer Amália); Péter †; Lajos sz. 1798. katona (Csák Anna); Vilma (b. Schneider József); Eleonora (gr. Forgách Kálmán); Gusztáv.; Janka (Szily István); Emilia (b. Pongrácz Sándor); István Patvarczon (1. b. Stürkh N. 2. Jezerniczky Kata); 1-től több gyerm.; Sándor (b. Pongrácz Emilia).; Mária.; László.; Imre (b. Moravecz Fáni); Fáni (b. Bekenzelt); Jozefa.; József Bicsiczen katona (Körmendy Krisztina); Jusztina (Körmendy Istv.); Tadé Beczkón (gr. Forgách Anna); Zsófia.; Zsigmond.; Pál.; Károly lak. Iványon (1. Pongrácz Kar. 2. b. Moravecz. N.); Julianna (Zerdahelyi György).; Miklós.; Teréz.; Fáni.; Szidonia.; Krisztina.

VI. tábla.

Nemesi ág.

IV. Pongrácz, ki az I. táblán. bajmóczi kap. 1508. (Majthényi Margit); IV. Miklós 1548. liptói alispán (Révay Erzse); I. Péter osztoz. 1551.; Folyt. XI. táblán.; I. Máté (v. Mátyás) 1548. 51. (1. Plavnai Horváth Hedvig 2. Palugyai Ilona); Folyt. XIII. táblán.; László †; Zsigmond; György (Plathy Dora); Folyt. VII. táblán.; Kristóf alispán (Baán Zsófia); Folyt. IX. táblán.; István (Doboza Luczia?); László (Palugyai Dora); Miklós; Zsigmond; András; Gábor †; Miklós †; Mátyás †; György (Luby Bora) †; Menyhért 1691. jesuita †; János (Ujlaki Judit); Éva (Bohus Dániel); János (Dessewffy Zsófia); Simon †; József (1. Driesch N. 2. Szent-Iványi Mária); 1-tól János főhadnagy; 2-tól Tamás; József Gömörben; Miklós Balogfalván.; Gedeon Balogfalván.

VII. tábla.

György, ki a VI. táblán. (Plathy Dora); János 1624.; György; Ferencz; Sámuel (Bulyovszky Magda); Szaniszló; Anna; János (Turánszky Zsuzsa); Sebestyén; Gábor; János; Menyhért †; György (Székely Bora); Márton szepesi kanon.; Benedek; Mátyás; Márton †; Benedek; Pál; Sebestyén; György †; Ferencz †; Sándor; Mátyás (Jancsó Krisztin); Sámuel (Bene Klára); Sándor; Pál; Józseás; Sámuel; Pál; Sámuel †; Ádám †; Pál; János; Sámuel (Görgey Zsuzsa); Folyt. VIII. táblán.; Imre; Gáspár †; Imre †; Mátyás Váradon püsp. jószág igazgató (1. Simonyi Erzse 2. Kende Róza); András; Mihály; 1-től János bihari jegyző (1. Csernyánszky Julia 2. Baranyi Magda); 2-tól György † 1796. bihari főjegyző szabolcsi alisp. sélyei kam. igazg. (Héber Róza); Mátyás bihari főjegyző temesi tbiró.; Magda (1. Barányi Mikl

Pongrácz család. [Nagy Iván] Pongrácz család. 432. lapon György v. Gergely Lehoczky szerint Rákóczy udvarnoka volt; de e helyett Rákóczy udvarnokául azon György értendő, ki a 423. lapon a XVIII. táblán mint báró van jelölve, s ki 1736-ban az erdélyi táblai elnökségre emeltetett.

A XVII. táblán álló Boldizsár 1770-ben Erdélyben kudúi birtokos volt.

Pongrácz család. (Dengeleghi †). [Nagy Iván] Pongrácz család. (Dengeleghi †). A dengeleghi Pongrácz család a Hunyadiak korában tünt fel, ebben virágzott s ennek végével elenyészett. Ez azt mutatja, hogy ama királyi házzal volt vérsége, az emelte fel, s azzal együtt hanyatlott le is. A szentmiklósi Pongrácz családdal nem volt semmi vérségben,Badarság az, minden hasonnevű családot egy közös törzsből eredettnek hinni, főleg pedig oly családoknál, melyeknek vezeték nevök (mint például: Pongrácz, Balás; Mátyás; Pál; Pállffy stb. kereszt nevekből származtak). Többféle – egymástól különböző ivadékoknál lehetett, sőt volt is számtalan hason keresztnevű férfiú, akinek nevét később azutódok családnevűl vették fel, kivált ha az a család kitűnőbb embere, vagy neve mint ritkább, jó különböztetésül szolgált. Láttuk ezt a szent-miklósi Pongrácz családnál. Látni fogjuk ezt a Kaplom nemből eredt nagy-mihályi Pongrácz, valamint a dengeleghi Pongrácz családnál, hol a kereszt név, melyet egy, (néha több) családtag viselt, adott a családnak nevet.* mint azt az alább következő adatok bizonyítják. Eredetét azonban még biztosan meg nem alapíthatom, minek oka főleg még mind eddig elégtelen okmánytári kiadásaink szűkében alapszik. Az történelmi tény, hogy a dengeleghi Pongrácz család Szatmár megyei Dengelegh helységből származik; csak azt nem bírom okmányosan igazolni, valjon származik-e egyszersmind a nagy-mihályi Pongrácz családból? és igy a Kaplon nemből, melynek szintén nagyobb részben Szatmár volt bölcsője. Némi okok ezt is hagyják következtetni, de ezt most nem vitatom. Szóljunk rólok csak úgy, mint dengeleghi Pongrácz-okról. Ama utóbbi következtetést majd a nagy-mihályi Pongrácz család tárgyalásánál emlitem meg.

Szirmay írjaSzirmay Szatmár várm. II. 31.* Dengeleg helység leírásában, „hogy régenten a Dengelegi jeles nemzetség birta, melytől vette nevezetét, és most is az Ér pataka mellett a falu végén régi kastélyának romladékai látszanak.”

Ugyan ezen írónk Vezend helység leírásában egy 1327. évi oklevél kivonatát közli, mely szerint azon perben, melyet Eőry István mester kir. udvari jegyző és testvére Pál a Kaplon nembeli György, Eudusnak fia, és Zongának nevezett Péter ellen az ország bírája Sándorelőtt Vezend helység adományos kérdésében folytatott, a többi közt mint szomszédságában lakó birtokos Dengeleghi Pongrácz fia is esküvel tanuskodott.Szirmay Szatmár várm. II. 35–36.* Ime tehát már 1327-ben a Dengeleghy családban élt egy Pongrácz nevezetű!

Hanem erről még győzőbb adat fekszik előttem, Báthori István országbírónak egy 1589-ben kelt átíró levele eredetiben,Az irínyi Irínyi család egyik t. t. tagjának szíves közléséből.* mely szerint 1415. a váradi káptalan előtt Irényi Tamás fiai nevében is Szatmár megyei ősi Irény helységben némely épűlet nélküli házhelyeit, a melyek Vezend, Petry és DengelegAz okmány szavai: quaedam loca sessionalia in portione sua possessionaria in praedicta possessione Irén in Comitatu Zathmariensi existenti habita aedificiis destituta videlicet … de possessione Vezend ad possessionem … ducente, a parte meridionali seu alvei Érvize nominati intra … terras arabiles et usuales in terris ejusdem possessionis Irén intra girum et limitationes infrascriptas exeun. videlicet … a loco Ketteőshalom nominato eundo versus rubtum … iuxta viam, quae de praedicta possessione Iren, versus possessionem Petry procederet existen. et in eadem via versus predictam possessionem Petry usque huc quoad metas ejusdem possessionis Irén pervineretur, et de eadem meta versus occidentem ad tres metas terreas in conjunctione duarum viarum existen. eundo, quarum una Petri, altera Irén et tertia Dengelegh possessiones etc.* szomszédságában fekszenek Zsigmondnak, Lászlónak és Kelemennek a Bertalan fiainak, nem különben Györgynek és László fiának, Dengeleghi Pongrácz unokájának zálogba adja a kiváltásig. Az oklevél szerint: „Sigismundo, Ladislav, Clementi filiis Bartholemaei, nec non Georgio filio Ladislai, filii Pongracii de praefata Dengelegh.”

Ime tehát a Dengeleghi családból már 1327-ben látunk kiválni egy Pongráczot,Tehát e Pongrácz (1327.) korbanis meghaladta a szent-miklósi Pongrácz családban élő legelső Pongráczot, ki 1368-ban nyert Sz.-Miklósra adományt. Lásd itt 403. 408. lapokat.* a kire a család 1415-ben harmad ízen is mint ismert családfőre hívatkozik, mint kiről t. i. a család más egyéb családoktól megkülönböztethető. E körülmény aztán még inkább megfejti ama gyakran előfordult szokást is, miért igyekeztek a családok az ily kitűnő tagjok nevéről az utóbbi ivadékok egyikét elkereszteltetni, mintegy megörökíteni akarván annak emlékét, és öntudatlanul is arra készítvén el a jövendőt, hogy a család ezen kiválóbb tagjáról az egész családot, vagy legalább annak egyik ágát állandó vezetéknévvel lássák el. A Dengeleghy családnál is az történt, az egyik ág mind végig (kihalásáig) meg tartá a nevét, (lásd Dengeleghy család) a másik a Pongrácz nevet vette fel; hogyan s miképen? mindjárt látni fogjuk.

A Dengeleghi családnak egyik tagja, (valószinűleg az 1415-ben zálogszerző Györgynek fia) ős atyja nevére a keresztségben ismét Pongrácz nevet kapott, melynél fogva ő egyszerűen Dengeleghy Pongrácznak (Pangracius de Dengelegh) neveztetett. E Pongrácz az, ki hadi szolgálatai, de még inkább szerencsés házassága által megalapítá jövőjét, elvevén nőül Hunyadi János kormányzó édes anyjának Marsinay Erzsébetnek második férjétől Csolnokosi Jariszlótól született leányát Csolnokosi Klárát.

Teleky Hunyadiak kora I. köt. 63. lap. és e szerint a Hunyadiakkal összeköttetése így áll: Marsinay Erzse (1. férje Hunyady Vojk 2. Csolnokosy Jariszló); 1-től Hunyadi János m. orsz. kormányzó (Szilágyi Erzse); H. Mátyás magyar király.; 2-tól Csolnokosi Klára stb. (Dengeleghi Pongrácz alvajda 1439. 1444.

E viszonynál fogva emelkedett ő érdemei mellett bizonyosan nagyobb méltóságra is; már 1439-ben Erdély egyik alvajdája volt.Teleki, Hunyadiak kora X. köt. 72. lap. oklevélzáradékában.* Ugyan az volt 1444-ben is.Kovachich monumenta Legisl. veteris Segm. monum. II. p. 30. L. Teleki id. m. I. köt. 377. l.* Bizonyos pedig okiratilag az is, hogy 1456-ban nem éltTeleki, Hunyadiak kora X. 495. oklevél. Ez is világos tanuság, hogy nem lehetett egy személy szent-miklósi Pongráczczal, a ki mint a maga helyén láttuk, még 1459-ben Mátyás király megválasztatása után is élt. Ez mindég Pancratius de Sz.-Miklós, (néha de Berench, Bonfinnel lyptoviensis neveztetett), amaz pedig állandóan és egyedűl csak „Pancratius de Dengelegh” nevet viselt.* hanem csak özvegye Klára és ettől született fiai László, János, és András éltek, kik az említett 1456. évben apr. 4-én V. László királytól nagy bátyjokkal Hunyadi Jánossal és nevezett özvegy anyjokkal együtt, a már előbb is közösen birt Kolos és Torda vármegyében Létha vára és hozzá tartozó Létha, Szent-László, Kis-Fenes, Hosdáth, Barbathfalva, Asszonyfalva, Felső, Alsó-Füle, Egres, Hagymás, Kék-Bik, Szentkirály, Monyoróság, Swthmeg, és Rakos helységbeli birtokaikra királyi adományt a kolos-monostori konventhez idézett iktató parancscsal nyertek.Az oklevél Teleky, Hunyadiak kora X. 495. lapon.* E három fiú testvér atyjoktól már a Pongrácz nevet családnévül vette fel, így találjuk már oklevélben 1461-ben.

A három testvér közűl Lászlónak életéről nincs több adatunk.

János 1461-ben már királyi fő tálnok mester voltTeleki id. m. XI. köt. 7.* 1462–1476-ig erdélyi vajda.Benkő Transilv. general. I. 172–183. Engel, Gesch. III. 281. Teleki XI. 25.* Nem emlitve azon hadi érdemeit, melyeket főleg 1460-ban a törökön vívott győzelme, és 1467-ben a moldvai hadjáratban szerzett,Bonfin A. dec. III. libro. 10. p. 541. Timon, Epitome 77. 79. Hauer Siebenbügen 212.* 1462-ben sept. 8-án Mátyás királytól Szilágyi Mihály magvaszakadtán kapta adományban Csongrád megyében SzabadkátKatona Hist. critica XIV. p. 731. az. oklevél.* 1465-ben András testvérével együtt kapta Erdélyben Szászsebest tartozékaival együtt.Teleki id. XI. köt. 115. lapjain az adománylevél.* Meghalt János véletlenül épen Mátyás királynak Beatrixxal tartott lakodalmán 1476-ban; és eltemettetett Gyulafejérvárott.Martio Galeot. L, Schwandtner Scriptores rerum hung. II.* Neje Erzsébet volt, micsoda családból, azt meg nem mondhatjuk. Gyermekei maradtak Mátyás, Kata Ujlaky Lőrinczné,Istvánffy Hist. libro III. p. 23.* és Zsuzsa Szlopnai máskép Oroslankeői Menyhértné. Mátyásról alább.

András, János vajdának testvére, 1464-ben főpohárnok mester, 1495-ben együtt nyerte nevezett testvérével Szászsebest és tartozékait, és Magyarország felső részeinek kapitánya, Trencsin vármegyének főispánja volt.Teleki id. m. III. 394. lapon a jegyzés.* Róla eddig egyéb családtörténeti adatot nem ismerek.

Mátyás 1489-ben jegyzette el nőül Frangepán Bernátnak arragoniai Luizától született leányát Frangepán Mária Magdolnát, melyet Mátyás király oklevélben megerősített.«»Az oklevélolvasható Mss. B. tomo V. pag. 103. hol Mátyásnak atyja néhai dengeleghi Pongrácz János vajda és anyja Erzsébet is megemlítetnek.* Mátyás 1498-ban a zászlós (banderiatus) urak közt említetik.1498. évi 22. törv. czik.* Mátyás korán elhalálozott, mert 1501-ben már mint magvaszakadtnak birtokait II. Ulászló király az oppelni herczegségért kárpótlásúl Corvin Jánosnak adományozta.Engel Gesch. III. 2. Abth. 110. l. és Szalay Magyarország története III. 436.* Benne fiágon kihalt a dengeleghi Pongrácz család.

Pongrácz család. (Felsõ-õri) [Nagy Iván] Pongrácz család. (Felső-őri) Vas vármegye azon régi családainak egyike, melyek már 1327-ben birták azon megyei Felső-Őr helységet, és utóbb, nevezetesen a XVI. század végén már hatvanöt (lásd Zámbó család) külön nevezetű családra terjedve 1582-ben Rudolf királytól, valamint ismét 1610-ben febr. 16-án II. Mátyás királytól új adományt nyertek, melyben a többi közt a Pongrácz család is megneveztetik.

A felső-őri Pongrácz család is több megyében elterjedt, leginkább pedig a Dunántúl. Egyik ága, mely Kis-Kámondban lakott, Györgynek fia által Veszprém megyébe szakadt, hol Györgynek fia I. János Vas vármegyétől Szombathelyen 1750. febr. 2-án kiadott nemesi bizonyítványát Veszprém vármegyében 1754. april. 7-én hirdetteté ki.

Nevezett Jánosnak két fia maradt, II. János és I. József. Ennek fia Gábor, Veszprémben.

II. Jánosnak öt fia maradt, úgymint III. János, Veszprém megyei sebész orvos, Dániel, József, Sámuel Veszprémben, és Mihály orvostudor Nógrádban, Losonczon, kik 1839. jun. 14. Pest, aug. 22-én pedig Nógrád vármegyében hirdetteték ki nemességüket.Nógrád megyei jegyzőkönyv 1839. évi 1101. sz. alatt.*

Györgytől kezdve a leszármazás következő:

György lak. Kis-Kámond.; II. János 1750. 1754.; I. József; Gábor Veszprémben.; II. János.; III. János Veszprémben 1839.; Sándor.; Elek.; Dániel Veszprémben; Dániel.; József 1839.; Sámuel 1839.; Mihály orvos Losonczon (Gellén N.); stb.

A család czímere a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló kettős farkú oroszlán, első jobb lábával zöld pálma gallyat tartva a vért fölötti sisak koronájából szintén hasonló oroszlán emelkedik. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst vörös.Burgstaller Collectio Insignium stb.*

Pongrácz család. (Gyergyó-sz.-miklósi). [Nagy Iván] Pongrácz család. (Gyergyó-sz.-miklósi). A székelység között is van Pongrácz nevű nemes család, melyből gyergyó-szentmiklósi Pongrácz Ferencz 1815. körűl csikszéki hívatalnok volt.

Pongrácz család. (Nagy-Mihályi. †) [Nagy Iván] Pongrácz család. (Nagy-Mihályi. †) A nagy-mihályi Pongrácz család a nagy-mihályi Bánffy, Eördögh, Eödönffy, Vinnai, Tibay kihalt és gróf Sztáray most is élő családdal egyetemben oklevelek tanusága szerint a Kaplon nemből eredt. Első tudható törzse JakóEls rangú történet írónknál is látjuk a tévedést, mely szerint a gróf Sztárayakat a Németországból bejött wasserburgi Venczellin utódainak írják közösen a Niczky családdal. Igaz, hogy Venczellintől a Dunántúl megtelepűlt Jaak nem (genus Jaak) eredt s ebből a Niczkyek stb. De a Sztárayak nem eredtek; hanem egy Jakó nevezetű férfiútól, a ki a Tiszavidékén települt Kaplony magyar genius ivadéka. Lehet, hogy a Jaak (genus) és Jakó férfi név szülte e tévedést, mely ez ideig után íratott a történetírók által, s a családokat magukat is megzavarta.* 1249-ben, kinek neje Zoboszlói Péternek leánya Katalin, ettől eredtek a följebbi családok. Két nemzékrend fekszik előttem Jakó ivadékáról, az egyik a tudós genealog Wagner Gyüjteményéből,Tabellae geneal. Mss. tab. XLVI.* a másik Draveczky Lászlónak fölperessége alatt gróf Sztáray Imre ellen a kir. kuria előtt folyt peréből 1779-ben hitelesen kiirt nemzékrend. Amaz nehány oklevél adataival összehasonlítás miatt valóbbnak tetszik, emez kevésbbé, mivel pedig némileg egymástól különböznek és elegendő adatok hiányában egyiknek a másik feletti teljes hitelesb voltát meg nem határozhatom, jónak vélem itt mindkettőt közleni, legalább a Pongrácz családra vonatkozó ágazattal egészen.

Wagner szerint a leszármazás következő:

Jakó (Zobozló Péter L. Kata); László.; András 1279.; Jakó főpohárn. m.; Mihály.; N. (Móriczhidai Mikl. vajda); Lőrincz 1344.; I. Pongrácz kinek utódai Pongrácz-ok; György.; Dienes.; Miklós 1429.; László.; György 1398. (Széchy Margit); László dictus Eördögh; Miklós de Lucska 1365.; Jósa. László de Tyba.; Benedek 1436.; András 1460. (Páni Kata); Péter 1418. n.-bányai pléb.; László.; Mihály.; János.; György de Tiba; stb.; István Ördög; Lőrincz (Tibai); János kitől a Sztáraiak; stb.; Mihály; Pongrácz.; Dorottya (tarkányi Boda N.); II. Pongrácz 1509. (neje Kata); Mátyás; János; István 1553.; Benedek (n.-mih. Bánffy Magdolna); Zsigmond 1575. (deregnyői Bessenyői Dora); Bora (Vay Péter); Miklós (Borsi Kata); Kristóf 1548. (Darholczi N.); II. Dienes; Miklós.; Bora (Kozmai Tamás); László (1. nm. Bánffy Kata 2. Orlay Judit özvegy 1639); Ádám (1. Butkay Zsuzsa 1639. 2. Fáy Zsófia 3. Eödönffy Bora); László 1696.; Ferencz † (Dessewffy Anna); Farkas.; Mihály (Soos Sára); Magdolna (Ráthi Zsigm.); János 1696.; Éva (Tussay János); Kata 1700. (Gyürky Ádám); Anna.; Pál.; Benedek.; Zsigmond.; Miklós.; Dienes.; Kristóf.; Miklós.; Mihály 1650.; Gábor.; Kata (Rocs János); Zsófia (1. Tibay László 2. Eödönffy László)

E családfán állók történetére nagyon kevés adatot hozhatunk fel. Zsigmond király 1418-ban kelt oklevelében Sztára, Nagy-Mihály s a többi birtokokat a következők részére erősíté meg, úgymint: szerzetes Unghi Albert auranai perjelnek, a ki Gergelynek, a ki Jánosnak, a ki Nagymihályi Jákónak fia volt; továbbá ő általa Jánosnak, Lászlónak és Györgynek, nem különben Jánosnak a Jakab fiának, másik Jánosnak és Andrásnak, Pongrácz fiainak és Pongrácznak, Nagy-mihályi András fiának, továbbá tiszteletes Péter nagybányai plébános úrnak, a György fiának, Mihálynak és Jánosnak, az Eördöghnek nevezett László fiainak, Jósának, Eördögh Miklós fiának, Nagy-mihályi Eördeghnek nevezett Lőrincz unokájának.Szirmay C. Zemplin. not. historica pag. 24.* Ez okleveles kivonat meglehetős öszhangzásban áll a fentebbi táblázattal, sőt némiekben azt ki is bővíti; ugyan is ezen 1418-ban élt személyek nemzékrendjeE táblázatról látjuk, hogy még Jakó fiának II. Jákónak is volt fia János, továbbá, hogy Pongrácznak is volt fia András, a Nagy-Mihályiak egyik törzse. – De nem bizonyos, hogy II. Pongrácz azon Andrásnak fia volt, a hová kérdésjellel téve áll.* így áll.

Jákó; László.; András; Jakab II. v. Jakó; János; Gergely; Mihály; Pongrácz.; Lőrincz Eördögh dictus; János 1418.; Unghi Albert 1418. auranai perjel.; János 1418.; András de N.-Mihály 1418.; II. Pongrácz ? 1418.; György; Péter 1418. n.-bányai plébános; László dictus Eördögh; Miklós Eördögh; Jósa 1418.; László de Tiba.; Mihály 1418.; János 1418.

Még egy 1439. évi oklevél némi kivonatát közli Szirmay,Szirmay C. Zemplin. not. toporgr. 80. lapján, hol ő ezen egész családágazat eredetét a Ják genussal zavarja össze, emlegetvén wasserburgi Wenczellint. – Wagnernél. a kitől táblázatunkut átvettük, annak czime ez: Tabella genealogica exstinctarum familiarum Pongrácz et Tibay de Nagy-Mihály, utriusque de genere Kaplon descendentis.* de ez inkább a nagy-mihályi ágbeliekről szólván, itt mellőzendő.

Azt látjuk, hogy a család egyelőre leginkább az ősi nagy-mihályi várbirtokról „de Nagy-Mihály” neveztetett, csak az 1344 élt Mihálynak fia Pongrácz, kinek följebb említett fiai 1418-ban éltek, adott alkalmat családjának a Pongrácz nevezetre, mely utóbb csakugyan életbe lépett, s itt kell megemlítenem azon körülményt, mely valószínűvé teszi a dengeleghi Pongrácz családnak is e családból kiágazását; ugyan is e Kaplonyi genus főleg Zemplin megyében s környékén, tehát Szatmár megyében is, hol vérséges oldalágából a Károlyiak, Csomaközyek, Vetéssyek tüntek fel, elterjedt; de valószínű az is, hogy épen azon Pongrácztól származtak, ki az 1418. évi oklevélben András fiának íratik. Azonban elhagyva a bizonytalan tért, sokkal érdekesebb adatok a nagy-mihályi Pongrácz családról a következők:

1558-ban nagy-mihályi Pongrácz János, testvéreivel Benedekkel, és Mátyással Zemplin megye előtt protestáltak Viczmándy Mátyás és Hosszúmezei Balás alispánságok ellen.Szirmay C. Zemplin not. hist. 72.*

Zsigmond, Zsigmondnak Bessenyei Dorottyátóli fia 1622-ben Zemplin megye alispánjává választatott, 1624. és 1627-ben pedig e hivatalban megerősítetett.Ugyan ott 154. 159. 160.*

Nem találjuk a családfán, a kiket már Wagner sem tudott oda helyezni, a következőket.

Pongrácz Zsuzsánnát, 1634-ben Hetei Zsigmondnét.Ugyan ott 243.*

Pongrácz Mártont, kinek Boda Annától gyermekei Benedek és Dorottya Váncsodyné.

Továbbá Istvánt, ki 1676-ban Zemplin megyében az alispánságra volt kijelölve,Ugyan ott 329.* s végre

Andrást, ki 1702-ben Zemplin vármegye jegyzője volt.Szirmay C. Zemplin not. hist. 243.*

A mi már a nagy-mihályi Pongrácz családnak a kir. kuria előtti perben felmutatott származási tábláját illeti, mely az előttem hitelesebbnek látszó Wagnerétól némileg különbözik, az következő:

Jákó 1249.; András 1290.; Mihály 1344.; Eödön.; Lőrincz.; László (Eördögh) stb.; Lásd Tibaj és Sztáray; Pongrácz; András; Mihály; Dienes de N.-Mihály; Mátyás.; János.; Benedek; Zsigmond; Mihály (Soós Sára); Benedek (Semsey Eufrozina); Magda (Ráthy Zsigm.); György; Ádám 1676. 1684.; Gábor.; Zsófia (1. Tibay László 1642. 2. Eödönffy László); Tibay Anna (Ilosvay György); Klára (Szemere László); Eödönffy László (Pongrácz Anna); Zsuzsa (1. Sárossy Sebesty. 2. Draveczky Gáspár)

A család, a mint a följebbiekből látszik, – 1702-ben még élt, ezentúl nyomát nem leljük; a mult század eltemette.

Pongrácz család. (Nagy-mihályi.) [Nagy Iván] Pongrácz család. (Nagy-mihályi.) A 447–451. lapon álló ismertetés némi bővülést nyert a következő – okmányokból merített – adatok által:

1575-ben él János, (a táblán II. Pongrácz fia.)

1590-ben Dénes ungi alispán, (a táblán II. Dienes.)

1606-ban György, (nincs a táblán)

II. Dénes fiai (a táblán csak egy van nevezve) következők:

1. László, ki egy, 1625. april. 25-én kelt oklevélben igy irja magát: „Én Pongrácz Nagymihályi László.” Nejétől a tábla szerint (mint első nejétől) fiai: László és Ádám.

2. Farkas, ennek leányai Sára 1619-ben Vékey Ambrus, – 1629-ben Balogh Ferencz hitvese; Fruzsina Bogdányi Lászlóné és N. Boronkayné.

3. Benedek, ennek leánya Zsófia 1607-ben Tybayné.

4. Gothárd, kihalt.

László (Lászlónak Bánffy Katától fia) feleségűl birta sóvári Sóos Zsuzsannát, ki még 1692-ben élt; ettől fiai a) Ádám, ennek két neje (a tábla szerint három) első Eödönffy Bora, ettől fia János, a második Fáy Zsófia, ettől leánya Kata Gyürky Ádámné.

Zsófia 1666-ban Eödönffy László özvegye; a tábla szerint első férje Tibay Lászlóné.E szerint a táblán álló Zsigmondnak fia Benedek azonos itt a II. Dénesnek fiával emlitett Benedekkel.*

István (nincs a táblán) 1669-ben neje Sándor Zsófia.

1688-ban Györgynek (lásd a 451. lapon) neje szilvás-ujfalusi Ujfalusi Éva.

1690-ben János (Ádám följebb emlitett fia) neje volt széki Teleki Judit, ettől Éva Tussay Jánosné.

1739-ben Kata Fekete Jánosné, de magvaszakadt.

Pongrácz (felsõeöri). [Kempelen] Pongrácz (felsőeöri).

Egyike a felsőeöri (Vasm.) birtokadományos (1582.) családoknak. – Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. N I . IX-451.–2.; Kősz. 299.;  Balogh 117–8. (gen.)

Pongrácz (gyergyószentmiklósi). [Kempelen] Pongrácz (gyergyószentmiklósi).

Előnév adományozása 1877. márc. 30. P. Ferencz, marosvásárhelyi postafőnöknek. – Vö. N I . IX-452.

Pongrácz (nagymihályi). [Kempelen] Pongrácz (nagymihályi).

Kihalt család. – Vö. N I . IX-447–451. (gen.)

Pongrácz (szentmiklósi és óvári, nemes, báró és gróf). [Kempelen] Pongrácz (szentmiklósi és óvári, nemes, báró és gróf).

Liptómegye legrégibb családjainak egyike, mely a Szent-Ivány, Szmrecsányi, nádasdi Baán és Potturnyai  (Tornalljai) családokkal közös eredetü. Első kimutatható őse Lőrincz, ki 1241. körül élt. A család ősi birtoka az előnevet adó Szentmiklós, melyre Pongrácz 1368. évben ujabb adományt nyert; Óvár az 1458. jul. 15. pozsonyi országgyülés határozatánál fogva jutot a család végleges birtokába. Történelmünkben kiváló szerepet játszott Szentmiklósi Pongrácz, a XV. században a nagy hatalmu kényur, kit turóczi királynak nevezett a nép. A felvidék történetében a családnak nagy szerepe volt. A nemesi bárói és grófi ágon virágzó családból Dániel (megh. 1616. okt. 4.), 1608. márcz. 5. (Prága) az ország bárói közé soroztatott. Ivadékai közül Ferencznek három fia: Ferencz, János és Gáspár 1690. báróságra emeltettek, illetőleg  a régi báróságban megerősitettek. Ferencznek unokája, Ádám Nep. János, 1763. febr. 15. grófi rangot nyert (L. Reg. XVI-189.); tőle ered az Ifjabb grófi ág. Az emlitett János megalapitója a bárói ágnak. Gáspárnak hasonnevü fia Gáspár, kitől az idősb grófi ág ered, 1743. jun. 19. emeltetik grófi rangra (LR. XXXIX-408.) – Czímer: Vörös mezőben kiterjesztett szárnyu fekete kétfejü sas, melynek teste közepét a paizs alsó szélétől a felsőig érő kék csucs födi el; ebben zöld hármas hegy koronás középsőjéből oszlopszerüen kék pánczélos kar nő ki, kezében arany zsinórjánál fogva ezüst kürtöt tart, mely aranyos öblével a hármas hegy koronáján nyugszik; e fölött a csucsban hatágu arany csillag lebeg. Sisakdisz: két fekete szárny közt egyenes kardot tartó pánczélos kar. Takaró: ezüst-kék, ezüst-fekete. I. Idősebb grófi ágazat. János Nep. (sz. 1763. jun. 2., megh. 1845. jan. 31.), cs. k: kamarás; I. felesége gr. Andrássy Anna (sz. 1769., meghalt 1805.), cs. kir. csillagk. hölgy. Esküvő: 1787. – 2. felesége br. Barkóczy Mária Zsuzsanna (sz. 1787. jun. 21., megh. 1839. jul. 15.), cs. k. csillagk. hölgy. Esküvő: 1807. szept. 7. Gyermekei I. feleségétől: I. Károly. II. János (sz. 1789., megh. 1843.), cs. k. kamarás és helytartósági tanácsos; felesége Palásthy Janka (szül. 1794., megh. 1866. aug. 6. Pozsonyban), cs. k. csillagk. hölgy. Gyermekeik: 1. Konstanczia (sz. 1826., meghalt 1869. jan. 25. Prágában), halli alapitványi hölgy. 2. István Fidél (sz. 1828., megh. 1879. márcz. 1. Vágujhelyen), cs. k. kamarás. 3. János Nep. (szül. 1830.), pápai kamarás és szent-andrási (Békésm.) plébános. 4. Károly (sz. 1831.), m. k. honv. ezredes szolg. k., a m. főrendiház tagja; felesége Zlatkovics Irén (sz. 1830., megh. 1887. decz. 3. Budapesten). Esküvő: 1869. 5. Sarolta (szül. 1835., megh. 1878. Strassburgban), gr. Herberstein-Illésházy-féle alapitványi hölgy. 6. Gizella (sz. 1837., megh. 1862.). Második feleségétől: III. Arnold (szül. 1810. jul. 18. Nedeczen), cs. k. kamarás és volt helytart. tanácsos; felesége Hackenau Karolina (szül. 1816. aug. 7.). Esküvő 1840. aug. 26. Gyermekeik: 1. Dániel (szül. 1841. szept. 19., megh. 1872. jun. 7. Nagyszombatban.) 2. Valéria (sz. 1843. szept. 5., megh.… ). 3. György (sz. 1845. ápr. 23., megh. 1866. jul. 3. Königgrätznél). 4. Francziska de Paula (sz. 8146. nov. 26.). 5. Frigyes (sz. 1850. máj. 22.), cs. k. kamarás és osztálytan a cs. kir. közös pénzügyminiszteriumban; felesége gr. Batthyány Antónia (szül. 1864. okt. 31.), cs. k. csillgk. hölgy. Esküvő: 1882. aug. 26. Győrött. Gyermekeik: a) Mária Dorottya (sz. 1883. decz. 22.).; b) Frigyes Mária József (sz. 1885. decz. 19.) 6. Eugenia (szül. 1852. aug. 8.); férje brunneckeni Wieser Ágost. Esküvő: 1877. 7. Kelemen (sz. 1853. nov. 14., megh. 1857. aug. 14.). 8. Lujza (sz. 1860. máj. 25.). IV. Jenő (szül. 1813. máj. 11. Nedeczen), cs. kir. kamarás és ezredes szolg. k.; felesége Lónyay Vilma (sz. 1826. márcz. 27.), cs. kir. csillagk. és palotahölgy. Esküvő: 1847. decz. 20. Budán. Gyermekeik: 1. Irma (sz. 1848. aug. 31.); férje revisnyei Reviczky József. Esküvő: 1879. jun. 15. 2. Elemér (sz. 1849. aug. 4.; megh. 1849.). 3. Jenő (sz. 1853. szept. 5.), cs. kir. kamarás; felesége cserneki és tarkői gr. Dessewffy Izabella (sz. 1855. szept. 26.). Esküvő: 1877. máj. 22. Debreczenben. Fiaik: a) Jenő Mária Vilmos Miklós (szül. 1878. febr. 19. Nagyváradon.).; b) Kálmán Jenő Mária (szül. 1879. febr. 19. Nagyváradon.). 4. Vilmos (sz. 1859. szept. 24. Nagy-Kágyán), cs. kir. kamarás; felesége Huszár Gabriella (sz. 1862. jul. 3.), cs. kir. csillagk. hölgy. Esküvő: 1885. ápr. 8. Budapesten. Fiuk: István Jenő Nep. János (sz. 1886. jun. 14. Nagyváradon). V. István (sz. 1814. szept. 21., megh. 1845. szept. 16. Aradon); felesége Kállay Jozefina (sz. 1823., megh. 1849. aug. 4.). Esküvő: 1839. jan. 23. Biriben, Szabolcsmegyében. Gyermekeik: 1. Béla (sz. 1843. decz. 20.), cs. kir. kamarás; felesége grachti gr. Wolff-Metternich Matild özv. gr. Arco-Zinnenberg Károlyné (sz. 1840. máj. 14.), cs. kir. csillagk. hölgy, a máltai rend tiszt. hölgye. Esküvő: 1878. febr. 20. Bécsben. 2. Irma (sz. 1844. decz. 8.); férje kemecsei Kraynik Kálmán. (megh. 1850. ápr. 11.), cs. k. vezérőrnagy és dandárparancsnok Csehországban. Esküvő: 1837. decz. 20. – 2. férje Herdiborszky Manó (megh. 1886.). Lakás: Linz. VII. Ferencz (sz. 1817. jun. 27.), cs. k. kamarás és Árvamegye volt főispánja; felesége gr. Normann-Ehrenfels Karolina (szül. 1822. febr. 18. ág. hitv.). Esküvő: 1845. jan. 26. Gyermekeik: 1. Ilona (sz. 1846. jun. 2., megh. 1860.). 2. Anna (sz. 1849. aug. 28.), halli alapitványi hölgy. 3. Hedvig Ilona (sz. 1863. szept. 20.); férje görgői és toporczi Görgey Jordán Bódog. Esküvő: 1885. nov. 10. Bécsben. 4. Ferencz (sz. 1865. jan. 29.), cs. k. tart. hadnagy a 15. sz. huszár-ezredben. VIII. Szerafina (sz. 1820. márcz. 5.), gr. Herberstein-Illésházy-féle alapitványi hölgy. Lakás: Nagy-Szombat II. Ifjabb grófi ágazat. [Az 1763-ban grófi rangot nyert Ádámnak két fia: Antal és Rudolf (l. alább) megalapitói az alábbi két ágnak.] Első ág. (Fiágon kihalt.) Antal (sz. 1766. máj. 28., megh. 1837.), cs. k. kamarás; felesége Motesiczky Francziska (megh.…), cs. k. csillagk. hölgy. Leányaik: 1. Mária-Terézia (megh. 1867.); férje Motesiczky József (sz. 1771., megh.…). 2. Francziska: férje gr. Nyáry Károly (sz. 1799., megh. 1856. ápr. 3.). 3. Johanna (megh. 1849. febr. 8.); férje Motesiczky István (sz. 1802. szept. 6. ) cs. k. kamarás. 4. Vinczenczia (sz. 1805., megh. 1873. jan. 16. Bécsben); férje gr. Nyáry Emánuel (megh. 1869. márcz. 5.). 5. Szidónia (szül. 1810.), cs. kir. csillagk. hölgy; férje gr. Pongrácz Rudolf (megh. 1860. máj.), cs. kir. kamarás (l. alább). Esküvő: 1830. máj. 5. Második ág. Rudolf (sz. 1798. decz. 10., megh. 1860. máj.), cs. kir. kamarás; felesége gr. Pongrácz Szidónia (szül. 1810.), cs. kir. csillagk. hölgy. Esküvő: 1830. máj. 5. Gyermekeik: 1. Jozefina (sz. 1832. márcz. 13., megh. 1848.). 2. István (sz. 1835., megh. 1886. aug. 25. Nedeczen). 3. Adolf (szül. 1837. jul. 15.), vágujhelyi prépost. 4. Ede (sz. 1840. jul. 5.). 5. Ágost (Gusztáv) (sz. 1841. nov. 4.); felesége Sényi Amália. Esküvő: 1878. jun. 1. N.-Unyom. Gyermekeik: Rezső (szül. 1879.).; Karola (szül. 1884.). 6. Ludmilla (szül. 1846. aug. 30.); férje Zmeskál Zoltán. A bárói ág: [Br. Pongrátz Józsefnek (1723–1750. körül) első feleségétől, Tarnóczy Juliától, született fia, Imre (felesége br. Luzsénszky Francziska), az idősebb, második feleségétől Sándor Máriától született fia, János (felesége Jankovich Krisztina), kinek fia az alábbi János, az ifjabb ágat alapítá.] I. Idősebb ág. (Adatok hiányzanak.) II. Ifjabb ág. János: felesége Fischer Janka. Fiaik: A) József (sz. 1772., megh. 1843.), m. k. helytartósági hivatalnok; feleség Péchy Mária. Gyermekeik: I. István (megh. 1865. okt. 12. Patvarczon), cs. k. százados sz. k.; 1. felesége br. Störck N. – 2. felesége jezerniczei és bátonyi Jezerniczky Katalin, Szent-Ivány Anzelm cs. k. kamarás özvegye (sz. 1834., megh. 1875. márcz. 11. Budapesten). Gyermekeik első feleségétől: 1. Lajos (született 1830. Mohorán, megh. 1874. Budán); felesége gr. Zboinszky Mária (sz. 1834. Varsóban). Gyermekeik: 1) Vincze (szül. 1857. okt. 1. Mikoliczon, Galicziában); felesége Szabó Hortenzia (sz. 1864. Bécsben).; b) Irma (szül. 1860. Tolnán, Nógrádm.); fé rje Bereczky Endre. Esküvő: 1887. jun. 12.; c) Olga (szül. 1865. Kecskeméten); férje Kecskésy Ede.; d) Jenő(sz. 1867. Kecskeméten.; e) Ferencz (sz. 1871. Budán). 2. István. 3. Anzelm (sz. 1838. ápr. 10., megh. 1874. okt. 29. Patvarczon, Nógrádm.); felesége simonyi és varsányi Simonyi Sarolta született 1848. szept. 18.). Esküvő: 1865. Gyermekeik: a) Ilona (sz. 1869.).; b) Anzelm (sz. 1870.).; c) Antal (sz. 1871.). 4. Emil (sz. 1842. febr. 13., megh. 1886. febr. 11. Budapesten), cs. kir. kamarás, felesége Szent-Ivány Etelka (sz. 1852. aug. 17.), cs. kir. csillagk. hölgy. Esküvő: 1873. aug. 26. Budapesten. Gyermekeik: a) Margit (sz. 1875. okt. 24.).; b) Béla (sz. 1877. jun. 4. megh. 1880. ápr. 5.); c) Irén (sz. 1880. decz. 11. Budapesten, megh. 1887. ápr. 24. Budapesten).; d) Ernő (sz. 1882. jan. 23. Budapesten). 5. Auguszta: férje van der Schmidth N. 6. Irén. 7. Julia: férje Beniczky N. 8. Klementina (sz. 1844., megh. 1864. decz. 27. Patvarczon). 9. Vincze (sz. 1846. okt. 6.); felesége br. Störck Irén (született 1855.). Esküvő: 1881. május 4. Gyermekeik: a) Károly (sz. 1882. febr. 10. Eszéken).; b) Klementina (sz. 1884. máj. 22.). 10. Ferencz. 11. Sándor: felesége br. Pongrátz Emilia (megh. 1882. julius 15. Székesfejérvárott) (l. alább). Leányuk: Mária. III. Mária (szül. 1806., megh. 1880. aug. 17., Gráczban); férje lhottai lovag Lgocky N. IV. László. B) János (sz.1793., megh. 1850.); felesége nagy-szalatnyai, budaméri és bacskói br. Fischer Amália (sz. 1800. ápr. 6. Kassán,  megh. 1875. okt. 2. Kassán). Esküvő: 1817. Leányaik: 1. Eleonóra (sz. 1823.); férje ghimesi és gácsi gr. Forgách Kálmán (sz. 1823., megh. 1878. aug. 3.). Esküvő 1844. 2. Vilma (sz. 1824.); 1. férje arnói br. Schneider József (szül. 1811., megh. 1857. jan. 27.), cs. k. vezérőrnagy. Esküvő: 1851. – 2. férje gr. Szirmay Vincze (szül. 1830. ápr. 26., megh. 1833. szept. 26. Nagy-Szalánczon). Esküvő: 1871 ápr. 11. C) Péter. D) Lajos (sz. 1798.); felesége Csák Anna. Gyermekeik: 1. Gusztáv; felesége Kresz Borbála (szül. 1818., megh. 1880. nov. 6. Budapesten). Leányaik: a) Klára; férje Thassy Gyula.; b) Matild. 2. Janka; férje Szily István. 3. Emilia (megh. 1882.); férje báró Pongrácz Sándor. A család teljesebb leszármazását, különösen pedig ágak szerinti eloszlását az alábbi táblázatok tüntetik fel. A grófi és bárói ág ujabb adatai fennebb olvashatók. I. Miklós kir. udvarnok 1508 pallósjog Korlátkői Kata; Gergely; Gáspár Óvár ura 1548 70 Szunyogh Bora; Bora Borsczky János; Kristóf elesett 1562; Jeremiás Forgách Klára; Mária Vizkeleti Istv.; Ferencz †; Dániel 1560–1591 1608 báró † 1616 Majláth Anna; Fridrik 1575/88; Zsuzsa Sierminsis Teodor; Bora; András †; János szlavniczai Sándor Erzse; Bora Révay Ferenc; Ilona; Erzse 1633 végrend. Justh András; Dániel 1. Révay Erzse 2. Dubinszky Erzse; Mihály Kerekes Erzse; László †; Julianna 1. b. Luzénszky Sámuel 2. Lapsánszky János; György váczi püspök 1669–1676; Dániel †; Ferencz 1690 Dessewffy Anna; István Lengyel Kata; Erzse Majthényi Ferenc; Judit Matya- Menyh.; Zsófia 1. Mednyánszky Mihály 2. Rajmann Mátyás 3. Mérey Zsigm. 4. Sulyovszky István; Anna Zmeska György; Ferencz 1690 báró Zay Krisztina; Ádám †; Imre phari cz. püsp. † 1724; János 1690 báró Rutkay Magda l. IV. tábla; Gáspár ezredes Révay Julianna l. III. tábla; Mária Althan Mihály; Éva Majthényi Pál; Eszter Apponyi Miklós; Zsuzsi Kisfaludy Mózes; Anna Haczai János;

II. (l. I. tábla) Ferencz 1690 báró Zay Krisztina; István Kruspér Éva †; Antal Racsai Anna; András gr. 1762 gr. Forgách Kata; Mihály Majthényi N.; Ignácz Jaklin Bora †; Antonia †; Antal †; András; Mária Apponyi László; Antal * 1766 † 1837 Motesiczky Anna; Karolina báró Pongrácz Károly; Julianna gr. Berényi Zsigmond; Tekla Motesiczky János; Ádám † 1826 Zerdahelyi Teréz; Anna Bossányi István; Erzse báró Lengyel Gáspár; Rudolf * 1798 cs. kir. kam. gr. Pongrácz Szidonia; Kajetán †; István * 1835; Adolf * 1837 udvardi káplán; Edvárd * 1840; Gusztáv * 1841; Ludmilla * 1845; Mária Motesiczky István; Franciska gr. Nyáry Károly; Vinczentia gr. Nyáry Edvárd; Szidonia gr. Pongrácz Rudolf; stb.;

III. Gáspár ezredes Révay Julia (l. I. tábla); Gáspár 1743 gróf lett b. Hörmeck Anna, kitől 24 gyerm.; Eufrozina Szent-Iványi Mih.; László †; József †; Ferdinánd cs. kir. kam. † 1798 IX/6. gr. Szirmay Kata; Bálint cs. kir. kapit. volt testőr b. Révay Mária; Nep. János * 1886 † 1845 cs. kir. kam. 1) gr. Andrássy Kata 2) b. Barkóczy Zsuzsi; Bóra b. Révay Károly; 1: Károly †; János * 1789 † 1843 cs. k. kam. helyt. tan. Palásthy Janka; 2: Arnold * 1810 cs. k. kam. Hackenau Karolin; Eugen * 1813 ezredes Lónyay Vilma; Irma * 1848; Eugen * 1853; István * 1814 † 1845 Kállay Jozéfa; Béla * 1843; Mária * 1844; Ferencz * 1817 cs. kir. járásbiró gr. Normann Ehrenfels Karolina; Ilona * 1843; Anna * 1844; Mária b. Weisz Fülöp; Szerafin alapitv. hölgy; Dániel * 1826; György * 1830; Paula * 1846; Frigyes * 1850; Eugenia * 1852; Kelemen * 1853; Konstanczia * 1826; János * 1830 nagyváradi pap; Károly * 1831 katona; Karolina * 1835 alapit. hölgy; Gizella * 1837;

IV. János 1690 báró Rutkay Magda (l. I. tábla); József 1723–1750 Szobotiston lakott 1) Tarnóczy Julia 2) Sándor Mária; 1: Imre 1791 kapitány b. Luzsénszky Francziska; 2: János 1791 Jankovich Krisztina; János b. Fischer Janka; Magdolna Jankovich József; József * 1772 † 1843 gr. Péczy Mária; János * 1793 † 1850 b. Fischer Amália; Vilma b. Schneider József; Eleonora gr. Forgách Kálmán; Péter †; Lajos 1798 katona Csák Anna; Gusztáv; Janka Szily István; Emilia b. Pongrácz Sándor; István Patvarczon 1) b. Stürkh N. 2) Jezerniczky Kata; 1: több gyermek; Sándor b. Pongrácz Emilia; Mária; László; Imre b. Moravecz Fáni; Fáni b. Bekenzelt N.; Jozefa; József Bicsiczen katona Körmendy Krisztina; Jusztina Körmendy István; Tadé Beczkón gr. Forgách Anna; Zsófia; Zsigmond; Pál; Károly lak. Iványon 1. Pongrácz Karolin 2. Moravecz N.; Julianna Zerdahelyi György; Miklós; Teréz; Fáni; Szidónia; Krisztina;

V. Pongrácz bajmóczi kap. 1508; Miklós 1548 liptói alispán Révay Erzse; Péter osztoz. 1551 (l. X. tábla); Máté (v. Mátyás) 1858 51 1) Plavnai Horváth Hedvig 2) Palugyai Ilona (l. XII. tábla); László †; Zsigmond; György Plathy Dora (l. VI. tábla); Kristóf alispán Baán Zsófia (l. VIII. tábla); István Doboza Luczia ?; Miklós; Zsigmond; András; György Luby Bora †; Gábor †; Miklós †; Mátyás †; László Palugyai Dora; Menyhért 1691 jezsuita †; János Ujlaki Judit; Éva Robus Dániel; János Dessewffy Zsófia; Simon †; József 1) Driesch N. 2) Szent_Iványi Mária; 1: János főhadnagy; 2: Tamás; József Gömörben; Miklós Balogfalván; Gedeon Balogfalván;

VI. György Plathy Dora (l. V. tábla); János 1624; János Turánszky Zsuza; Menyhért †; György; Ferencz; Szaniszló; Sebestyén; Gábor; János; Anna; Sámuel Bulyovszky Magda; György Székely Bora; Márton szepesi kanon.; Benedek; Márton †; Benedek; Pál Sebestyén; Mátyás; György †; Ferencz †; Sándor; Mátyás Jancsó Krisztina; Sándor; Pál; Sámuel †; Pál; Józseás; Sámuel Bene Klára; Sámuel; Ádám †; Pál; Sámuel Görgey Zsuzsa (l. VII. tábla); Imre; Gáspár †; Imre †; János; Mátyás Váradon püsp. jószágigazgató 1) Simonyi Erzse 2) Kende Róza; András; Mihály; 1: János bihari jegyző 1) Csernyánszky Julia 2) Baranyi Magda; 1-től Julianna b. Dessewffy Károly; 2-től Teréz Dessewffy Ignácz; 2: György † 1796 bihari főjegyző szabolcsi alisp. sélyei kam. igaz. Héber Róza; Mátyás bihari főjegyző temesi tbiró; Magda 1. Barányi Miklós 2. Fekete György ezredes; Klára † 1806 1. Beliczay József 2. b. Kosztolányi László; Fáni 1. Béra Mihály 2. Száraz Mihály; Róza pribéri Jankovics János;

VII. Sámuel Görgey Zsuzsi (l. VI. tábla); Zsigmond; György; György Suhajda Bora; László Lubi Teréz; György; Farkas Patornyay Kata; Jónás; Dániel Párniczky Eszter; Sándor Pongrácz Teréz; Lajos kir. testőr; Dienes † 1580 Péchy Berta; Aladár; Albert; Adeodat Pongrácz Vilma; György;

VIII. Kristóf alispán Baán Zsófia (l. V. tábla); János Akay Kata; István 1624; Ferenc † 1670; D ániel; Gábor; Márton †; Kristóf; István; Gábor; Pál; István; Gábor; József; Kristóf Görgey Zsuzsa; János †; Kristóf †; István †; András; Ferencz; Sándor; Gáspár 1690 Therchy Judit l. IX. tábla; Ádám katona † 1738 jan. 7.; László; Sándor †; Jakab †; Ferencz † 1786; István jezsuita; Gábor; György Prusinszky Erzse; György; Dániel; Dániel; N. (félszemü); József †; István; István;

IX. Gáspár Terchy Judit l. VIII. táblán; János; Mária †; Ferencz Pribelyen Tihanyi Bora; Péter; Pál; László 1727–35 Mesko Anna; Zsófia Ebeczky István; Mária Sárközy Gáspár; Sámuel 1743 Mesko Éva; Jób; Pál †; Zsófia †; Erzse Tattay Imre; Pál Plathy Janka; Pál †; Boldizsár Nógrád v. tbiró 1) Szulyovszky Anna 2) Dubraviczky Antónia; József katona †; János †; Janka Cseryné †; Sámuel Tarcsányi Judit; József Szedlenics Bora; Imre †; Sámuel Gyürkiben lak. 1861 volt esküdt; Miklós v. honvéd. Pribélyen Klementisz Erzse; Teréz †; Sándor †; István †; Mari; Emma; Ilka; Sándor † 1861; Miklós; 1: Antal nógrádi főszbiró és kam. igazg. üln. N. N.; Ede; N Horváth Valér; Ferencz alügyész; Alajos †; Károly nógrádi alispán 1861 Dubraviczky Apollónia; Tivadar Plathy Ágnes; Julianna † Egry Fer.; István 2:; Ádám Lóczon; Zsuzsi b. Buttler Henrik; Paulina;

X. Péter osztoz. 1551 (l. V. tábla); V. Pongrácz Palugyay Zsófia; Ferencz 1541 Szunyogh Polex (l. XI. táblán); Péter 1621–46 liptói alispán Mocsáry Anna; György vagy Gergely; Magda Palásthy Mihály; Zsófia Bohus Dániel; Anna Ujfalussy Pál; Pál 1624; Menyhért †; Menyhért †; László; Ferencz Ung várm.; Ferencz 1770; Ferencz; Ferencz alispán; Pál 1700–1711 Szatmárban; László † 1769; Pál †; László * 1750 † 1813 kapitány lak. Kis-Szekeres Spelenberg Fruzsina; Imre †; Teréz * 1788 † 1846 1) Bányafy 2) Ilosvay Sándor; Károly * 1790 † 1847 Ilosvay Fáni; József * 1792 † 1854 Csabolczon Izsák Erzse †; Imre * 1794 † 1836 fősz. biró Osváth Erzse; László * 1796 nyug. kapit. Darnón; Mária Csomay Pál; Lila 1) Csomay Pál 2) Gáspár Fer.; Gejza * 1828 Vetési Kata † Piemontban; Imre; Gyula; Ilona; Izabella; Erzse; Eduárd * 1812 † 1851; Sándor * 1817 † 1848; Alajos * 1820 v. honvéd Tatárfalván; Károly * 1823 † 1860 honvéd, szinész 1) Lipcsey 2) Dercsényi;

XI. Ferenc Szunyogh Polexin (l. X. tábla); Ákos Radvánszky Anna; Pongrácz 1624 Joob Dora; István †;Mátyás †; Jeremiás 1624 Palugyay Zsófi; Miklós; Jónás; Sándor; Mátyás †; Imre †; György; Mihály †; Károly; Miklós; István; János Szent-Iványi Klára; Márk 1860 Andrásfalván; János; Péter; Gergely Fuhrmann Janka; Fédor Andrásfalván 1862 Schneider Ludmilla; Egyed; István; Imre † 1853 Pongrácz Klára; Frida Majláth Sándor; Antónia hajadon Andrásfalván 1862; Kamilla † Horváthné; Xavéria Pongrácz Bonaventura;

XII. Máté 1548–51 Plavnai Horváth Hedvig 2. Palugyai Ilona (l. V. tábla); Mihály †; András Péterrel cserél; Péter 1570 Szent_Iványi Zsófi (l. XIII. tábla); Mihály Drabeczky Margit (l. XIV. tábla); Ferencz; 2: János 1601 Dávid Kata (l. XVII. tábla); Bora; Ferencz; Farkas; György; Pál; Pál; János; Ignácz; István †; András; Ferencz †; András; István; Mihály; Sándor; Pál; József †; Erzse Visnyovszky Ádám;

XIII. Péter 1570 (Szent-Iványi Zsófia) (l. XII. tábla); Benedek Tarnóczy Kata; Kata Mocsáry Balás; Máté 1621–1634 hajnácskői kapit. Baán Anna; Péter 1653 alispán 1680 grad. Horváth Anna; Imre; Gáspár Joob Éva; Menyhárt Baán Judit; Gáspár Szent-Iványi Magda; Péter; András; Kristóf; Ferdinand; Boldizsár kapit. 1724 Reviczky Erzse; Márton Rédey Mária Erzse; Boldizsár * 1787 követ ar. sark. 1) Bohus Kata 2) Dacsó Apolló; 1: Éva Földváry Károly; Lajos; József; Gábor alezr.; Mihály ezredes; Imre alisp. kir. tan. 1) Johny Bora 2) Potornyay Róza; András Jósa N.; Tamás; Tamás; János 1) Potosnyai Ter. 2) Pongrácz Anna 3) Szirmay Anna; Miklós Podhorszky Ágnes; Miksa; Gedeon;

XIV. I. Mihály 1590 cserélt (Drabeczky Margit) l. XIII. tábla; Miklós; János; Pál †; Imre †; Mihály Nedeczky Erzse; Fridrik; János; Oktáv; Márton; Gáspár; Boldizsár †; Márton †; Károly †; György; János; Pál †; Rafael; János; Miklós; Ferencz; György; Mihály; András Vály Erzse Perényi Zsófia; Kristóf abauji alispán Bohus Zsófi; János †; Ferencz; András; Ferencz Komjáthiban Horkovics Teréz; János pap; András; György Barna Mária; Ráfael nőtlen; Antal; Márk (beteg); András 1665–1729 Baros Éva; Erzse Majthényi Mihály; Mária Apponyi László; József 1728–1798 Kellio A. Mária L. XV. tábla; Veronika 1742 Ordódy János; Ferencz pozsonyi kamar. tan.; Ádám; Athanáz; Imre; József; Bernát kapit.;

XV. József 1728–1798 Kellio A. Mária (l. XIV. tábla); József † 1722 kir. udv. trencséni főszbiró Ugronovics Julianna; A. Márfa Turcsányi Imre; Bora Ordódy Károly; Mária Baros Ignácz; Ádám Hontban † 1807 Gál Teréz; Magda; Fáni; Peregrin † 1837 mart. 3. honti főutbiztos Simonyi Juliánna; Borbála † 1829 Stummer Ignácz; Joachim honti fszbiró Pesten † 1831 Fogarassy Mária; Izabella 1) Kókay N. 2) Fadgyas Rezső; Szidónia Udvardy Antal; Zsigmond † 1855 Kabzán Mária; Kálmán Deménden † 1853 nov. 21.; Iréne * 1818 † 1854 Végmann cs. kapit.; Móricz * 1820 v. honvéd nős; László * 1822 v. honvéd lak. Mecklenburgban; Róza * 1821 Aglája * 1824 † 1855 Román Kálmán cs. főhadn.; Paulina * 1826 † 1853; György * 1830 † 1852 honvéd; István honti tbiró † 1832 1) Misics Polex. 2) Okolicsányi Klára (l. XVII. tábla); János alezr. † 1840; Gáspár trencsini alisp. s törvsz. elnök Jankovics Mária; Vincze tbiró † 1844 Jankovics Mária; Géza * 1842; András * 1843; Jozefa † 1842 b. Szobek Károly; Fáni b. Pongrácz Lajos; Stefánia † 1861 Schmialovszky Sándor; Julianna * 1820; Julia † 1847; Zsófia † 1860; Jusztin trencséni tbiró † 1856 Fogarassy Jozéfa; Sándor cs. tengerész † 1850; Guido guerilla kapitány Amerikában; Lajos Kő-Porubán képviselő 1861; Miklós v. honvéd b. Bakonyi Ilka; Béla 1861; Gabriella; Natália Baros Antal; István † 1854; Ilka Rudnay Frigyes; Berta † 1858;

XVI. István honti tbiró † 1822 1) Misics Polex. 2) Okolicsányi Klára (l. XVI. tábla); 1: Valburga Fogarassy Sándor; 2: Gyula főszbiró † 1861 Wagner Róza; Lajos * 1815 honti főjegyző lak. F.-Tur Nedeczky Emma; Sarolta * 1849; Jenő * 1852; Béla * 1856; Dezső * 1857; Emma * 1859; Anna * 1817; Szidónia * 1819 Grünvald Sándor; István * 1821 honvéd őrnagy Pákozdy Róza; Aladár * 1859; Lenke * 1860; Sándor * 1824 huszár-őrnagy; Mária * 1825 Lipthay Frigyes;

XVII. János 1601 Dávid Kata (l. XII. tábla); Mátyás; Péter †; András 1640 Pottornyay Erzse; János †; Ilona Abaffy Zsigmond; Dániel †; András 1664 †; Márton 1664 1) Szent-Iványi Anna 2) Ugray Anna; Dániel 1664–1700 Kiszely Zsófia (l. XVIII. tábla); Mátgyás 1664–1692 liptói alispán Szent-Iványi Judit; Pál 1663 †; György 1730 báró kanczel. ref. Keresztury Kata; Krisztina b. Vay Ádám; András Vass Kata; Mátyás; András alnádor 1750 Okolicsányi Kata; Éva b. Péterffy János; János; László; Pál kapitány Kendeffy Kata; Kata Szentpály József; György; Judit Vér Mihály; Gáspár Kendeffy Kata; Pál kapit. †; György; Boldizsár Sarádi Anna; József Eperjesi Veronika; Béla † 1849; Ferencz; János; Pál Cserényi Judit; Karolina; Klára Alsó Farkas; Dániel; Károly;

XVIII. Dániel 1634–1700 Kiszely Zsófia (l. XVII. tábla); János; János; László; György; László honti alisp. k. tan. 1789 ker. t. eln. Tahy Antónia; Gáspár; Gáspár esztergomi kan. † 1766; Ferencz liptói alispán Szent-Iványi Erzse; Dániel; Antal kir. udvarn. kamarai igazg. 1791 Magócsi Ágnes; Antal Szent-Iványi Kata; János; Ferencz Seldmayer N.; Sebestyén törsz. üln. Kassán 1860; Elek nyug. kapit. † Lemberg; Károly nyug. főhadnagy; Antal cs. k. szbirói segéd; Ferencz Eperjesen volt honv. őrnagy 1) Pichler Teréz 2) Kurfely Georgina; Alajos lak. Andrásfalván Borló Kata kitől 15 gyermek; Arnold lakik Tamásfalv. Zatureczky Saro lta; Gábor † 1857; Auguszt negyedi plébános; Bonavontura lakik Gyöngyös Pongrácz Xavéria; Imre; Pál; Euren; Sarolta; Bálint Tornában szbiró; Erneszt Kassán Rezelly Hermin; Kornél Andrásfalván nőtlen; Lázár Zólyomban Turcsányi Eulália; Zoltán; Péter lipóti főügyész és primat. főügy. † 1851 Kubinyi Jozefa; Adolf pap; Kázmér komáromi főszbiró Pongrácz Klára; Sándor; Mari; Jerta; Zsigmond; Kázmér; Etelka; Emil Andrásfalv. Szent-Iványi Jozefa; Emil; Anna; Farkas †; Klara Pongrácz Imre; Anna Baloghy; Emanuel Hontban Missicz Luiza; Mária; Geiza; Hermina Szent-Iványi Imre; Celesztina Keszlerffy Károly; Péter 1862 Mikolán Selymessy Janka.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Pál; Liptómegyében 2 Ferenc, Márton, 2 György, Péter, Gáspár, Simon, 2 László, Károly, József, Jakab, 2 András, Ungmegyében Ferenc, a bárói ágon pedig Nyitramegyében József és Pozsonymegyében József élnek. – Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. Vö. N I . IX-401–443. (gen.); M N Zsbk. I. R. I-198–201, 396–399.; Sipos 235. (gen.); Jedl. II-62–4.; T. VI-178., VIII-97.; XX-122. Gorzó 103.; Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-387.; Gf. II-72., Lendv. I-85.; Forgon II-193–4.; Márki II-210.; Tóth I-406.; stb.

Pongrácz. [Kempelen] Pongrácz.

Czímeres levelet 1647. jun. 9. P. István nyert (Bor. I-223.)

Pongrácz. [Kempelen] Pongrácz.

Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában.

Pongrácz. [Kempelen] Pongrácz.

Czímeres levelet 1707. jun. 27. P. János nyert. – Vö. T. XIII-199–200.; XIV-192.

Pongrácz. [Kempelen] Pongrácz.

B.-Szolnokmegye 1676. évi nemesi összeirásában Márton fordul elő. (Szoln.-Dobokam. monogr. VII-371.)

Lap 1 2 Következő

Megjegyzések

Még nincs megjegyzés

.____________________________________________________________________

Pongrácz szentmiklósi és óvári Pongrácz adatai

Források: A családfa Szluha Márton közlése szerint lett felvéve, s a további kutatások szerint van módosítva.

&: Pongrácz, Szentmiklósi és Óvári nemes, báró és gróf. Ősi birtokadományos család, amely közös törzsből származik a Pottornyay, Szent_Ivány, Szmrecsányi és Baán családokkal. Őse a cseh eredetű Lőrinc comes, ki 1241-ben részt vesz a tatárok elleni mohi ütközetben. Lőrinc fia Bogomér királyi adományok révén hatalmas birtokok ura lesz Liptóban, három fiától a Szent_Ivány, Szmrecsányi és Baán családok származnak. Lőrinc másik fia, Szerefel 1268-ban IV. Béla királytól adományt kap a Liptó megyei Mátéföldére, mely területen Szerefel fia András Andrásfalva (Liptószentmiklóstól 5 kilométerre nyugatra, ma Liptovska Ondrasova, Szlovákia) és Szentmiklós (Liptószentmiklós város, ma Liptovsky Mikulas, Szlovákia) községeket, a család törzs fészkeit alapítja. Szentmiklósról veszi a család az előnevét. A fenti birtokokra 1360 június 8-án András fia Pongrác új királyi adományt kap. 1286 július 8-án Szepesen IV. László király Lőrinc fia Bogomért és fiait Bodó, Miklós, Bogomér, János, Lőrinc és Dénest, valamint Szerefelnek, Lőrinc másik fiának fiait, Andrást és Miklóst a vendégnépek sorából az országos nemesek közé sorolja. (Eredetije a Országos Levéltárban a Szent_Ivány család P 623 jelzetű levéltárában) 1423 június 23-án Pongrác unokái Miklós és András Szentmiklóson történő vásár tartásának jogát nyerik. 1443 május 3-án Szentmiklósi Pongrác liptói főispán, országos főkapitány, erdélyi vajda zálogba kapja Ulászló királytól Óvár és Sztrecsnó Trencsén megyei várakat (mindkettő Zsolnától 10 kilométerre keletre, ma Varin és Strecno Szlovákia), mely előbbiről a család második előnevét veszi. Az 1401-ben élt Máté egyik fia, István, ki 1459-ben használja először a Pongrácz családnevet, a nemesi fővonal, másik fia Jakab (+1487) a főnemesi fővonal őse. Az 1583 évi megyei összeírásban Szentmiklóson György, Jakabfalván más néven Jakubovenben István, Kispalugyán István, Jenő, Márton és György birtokosok, míg a főnemesi fővonal tagjai ekkor Trencsén megyében honosak. A főnemesi vonalból Pongrácz Dániel 1608 december 17-én Bécsben II. Mátyás királytól a vörös pecsét használatának jogával bárói rangot nyer (a Királyi Könyvekbe nem nyert bevezetést), melyet 1690-ben Ferenc, Ádám Imre, János és Gáspár testvérek számára I. Lipót király megerősít. 1743 június 19-én Linzben P. Gáspár báró, 1763 február 15-én Bécsben pedig P. Ádám báró nyer grófságot Mária Terézia királynőtől. (Előbbit a Királyi Könyvek XXXIX. kötete 428. oldalán, utóbbit a XLVI. kötete 189. oldalán jegyezték be) Újabb időben P. Henrik altábornagy hadosztály parancsnok 1917 június 1-én a hadra kelt seregnél nyer bárói rangot IV. Károly királytól. Utóbbi ág a családfába nem köthető be. Ugyanígy nem ismeretes a pozsonyi és budai kamara szolgálatában működő ágak összeköttetése a családfával. A nemesi fővonal kilenc vonalon virágzik, melyek az ország számos megyéjében honosak. Az 1754/55 évi országos nemesi összeírásban Liptó vármegyében 13 családtag szerepel, míg Abaújban 2, Beregben 1, Biharban 2, Hontban 4, Szatmárban 1, Trencsénben 2 családtag kerül összeírásra. Az elszármazott családtagok számos esetben kapnak nemességükről bizonyítványt Liptó vármegyétől, így 1798-ban P. Elek hadnagy, Antal fia, Ferenc unokája, 1799-ben P. László karvai lakós, László fia, János unokája, 1804-ben P. Ferenc, Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Antal fia, Ferenc unokája, 1808-ban P. Sándor az Esterházy ezred nyugalmazott hadnagya, 1809-ben P. János Arad megyei jegyző, János fia, Dániel unokája, András dédunokája, 1822-ben P. Alajos fia Arnold, ki katonai szolgálatba lép, 1825-ben P. Ferenc, Szerafin és Károly hadnagyok, valamint Antal kadet, 552akik Elek fiai, Antal unokái, Ferenc dédunokái, 1828-ban P. Antal és Károly Nógrád megyei lakósok, akik Boldizsár fiai, Pál unokái, László dédunokái, 1833-ban P. Péter és Dániel jakabfalvi lakósok, Dániel fiai, Dániel unokái, József dédunokái,1838-ban ismét P. Arnold, Alajos fia, 1838-ban P. Bálint Torna megyei lakós, ki Alajos fia, 1838-ban P. Ferenc eperjesi lakós, Elek fia, Antal unokája, 1838-ban P. Péter , Antal fia, Antal unokája, kinek egyben igazolják viselt közhivatali tisztségét, 1840-ben P. György veszprémi lakós, Dániel fia, Dániel unokája. A család a XVIII. század végén Liptó megyében Andrásfalván, Jakabfalván, Pribilínán és Szentmiklóson birtokos. A család tagjainak nemességét, előnevét, címerét, valamint bárói és grófi rangját a magyar királyi belügyminiszter számos esetben igazolta. Nemesi címer: Vörösben kiterjesztet szárnyú fekete kétfejű sas, melyet a pajzs talpától csúcsáig nyúló kék ék hasít ketté, benne lebegő arany koronából cölöpösen kinövő vörös ruhás kar a korona peremére öblével támasztott ezüst kürt zsinórját tartja. Sisakdísz: nyílt fekete sasszárny pár között cölöpösen kinövő vörös ruhás kar pallost tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. A bárói és a grófi címer a nemesivel egyezik, de a pajzson bárói ill grófi korona. [Szluha]

Címer:


Pongrácz Ferenc (Kb.1656- Nedecz, 1728.11.10) 1. felesége, Zay Krisztinától született gyermekei meghaltak: Farkas(Nedecz,1688.02.25.-Nedecz,1688.05.09.) Krisztina (Nedecz,1689.06.26.-Nedecz,1690.08.27.) Pongrácz Ferenc (Kb.1656-1728.11.10) 2. felesége Sztrányay Zsuzsanna (Vágteplicze, 1674.06.11.- Nedecz, 1717.01.26.). Gyermekeik: Antal (Nedecz,1698.11.11.- Nedecz,1759.12.19) Károly Nedecz, 1701.01.13.- Nedecz, 1701.01.13) Ignácz(Nedecz, 1701.01.13.- Nedecz, 1701.01.13) Magda (Nedecz, 1703.06.25.- Nedecz.1703.08.06.) Mihály Nedecz,1705.03.09.- István (Nedecz, 1707.01.25.- László (Nedecz, 1708.06.28.- Erzsébet (Nedecz,1710.07.13.-Nedecz,1710.07.28.)emesi előneve: szentmiklósi és óvári, báró, magyar bárói rang megerősítése: 1690-ben

Hibáas adat! (Szluha Márton) CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év könyv SZLUHA MÁRTON Felvidéki nemes családok I. Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Sztrányay ZSuzsanna /Franciscus Pongrácz 2.felesége halála helye Óvár forrástípus szerző cim kiadó év anyakönyvi bejegyzés Varin/Óvár Halotti anyakönyv 1701-1728 Római katolikus egyházközség 1717.01.26 HELYES ADAT Sztrányay ZSuzsanna /Franciscus Pongrácz 2.felesége halála helye Nedec (a lakhelyük) CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Pongrácz; Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év könyv Szluha Márton Felvidéki nemes családok I. Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Pongrácz Ferenc és Sztrányay Zsuzsa fia Antal halála nem szerepel forrástípus szerző cim kiadó év anyakönyvi bejegyzés Vágteplicze Halotti anyakönyv r.kat 1759 HELYES ADAT Pongrácz Ferenc és Sztrányay Zsuzsa fia Antal halála 1759.12.31. CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év CD/DVD SZLUHA MÁRTON Felvidéki nemes családok I.-II. CD Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Sztrányay György felesége Spáczai Spéczay Zsuzsa forrástípus szerző cim kiadó év anyakönyvi bejegyzés Besztercebánya Vág-tepliczei anykv.-i kivonat Statny Oblastny Archiv Bytča 1821.03.23 HELYES ADAT Sztrányay György felesége Spáczai Spáczay Zsuzsa CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év CD/DVD SZLUHA MÁRTON Felvidéki nemes családok I.-II. CD Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Sztrányay György felesége Spáczai Spéczay Zsuzsa. Gyermeke: Klára születése: 1676 01.25 forrástípus szerző cim kiadó év anyakönyvi bejegyzés Besztercebánya Vág-tepliczei anykv.-i kivonat Statny Oblastny Archiv Bytča 1821.03.23 HELYES ADAT Klára születése: 1676 09.25 CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év CD/DVD SZLUHA MÁRTON Felvidéki nemes családok I.-II. CD Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Címer (1672): Kékben zöld dombon koronán könyöklő vörös ruhás kar görbe kardot tart. Sisakdísz: pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. forrástípus szerző cim kiadó év kézirat Adami Mihály Scuta genti. Tomo XII OSZK kb. 1700 HELYES ADAT Címer: a pajzs kék udvarában zöld halmon, arany koronán könyöklő vörös ruhás kar, arany markolatú kivont kardot tartva. A pajzs fölötti sisak koronáján ugyanolyan kar látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös. CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Majthényi; Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év CD/DVD Szluha Márton Nyitra vármegye nemes családai II. Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Majthényi György 2.felesége Sztárnyay Júlia (betűcsere a vezetéknévben) forrástípus szerző cim kiadó év levéltári anyag Veszprémi Püspöki Hivatal Visitation Canonicae Distr. Kaposvár, 1749. 210-220 l. Veszpr.püsp.Levéltár 1749 HELYES ADAT Majthényi György 2.felesége Sztrányay Júlia CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Pongrácz; Zay; Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év CD/DVD Szluha Márton Liptó vármegye nemes családai Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Pongrácz XXIV Pongrácz Ferenc 1687 és Zay Krisztina gyermekei: István, Antal, Ferenc,Mihály

CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Pongrácz; Spáczay; Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év CD/DVD Szluha Márton Felvidéki nemes családok I. Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Pongrácz Ferenc + 1728.11.10. 2.feleségének Sztrányay Zsuzsannának a szülei: György –Spáczay Judit forrástípus szerző cim kiadó év anyakönyvi bejegyzés Vágteplicze születési anyakönyv rkat. 1674 HELYES ADAT Pongrácz Ferenc + 1728.11.10. 2.feleségének Sztrányay Zsuzsannának a szülei: György –Spáczay Zsuzsanna CÍMSZÓ/KULCSSZÓ: Pongrácz; Sztrányay forrástípus szerző cim kiadó év CD/DVD Szluha Márton Felvidéki nemes családok I. Arcanum 2007 HIBÁS ADAT Pongrácz Ferenc és Sztrányay Zsuzsa iker fiai Károly és Ignácz halála nem szerepel forrástípus szerző cim kiadó év anyakönyvi bejegyzés Varin Születési anyakönyvek r.kat. 1701 HELYES ADAT Pongrácz Ferenc és Sztrányay Zsuzsa iker fiai Károly és Ignácz halála 1701.01.13-én



Pongrácz -János *1762 adatai

  • 1762 †1833.05.02, Pesz
  1. 1: Bagossy Anna 1797.08.30, Buda bagosi Bagossy Anna; #1: Segesdy ..
  2. 2: Imreffy Antónia 1825.10.14, Pest szentimrei Imreffy Antónia *Temesvár; #1: (1795-ben özvegy)

&: kamarai sófelügyelő, kir. tanácsos Megjegyzések


Pongrácz Pongrác adatai

&: 1360-új adomány Szentmiklósra Megjegyzések

view all 15

Baron Ferenc Pongrácz de Szentmiklós et Óvár, III's Timeline