GR Imre István Festetics de Tolna

nemesi előneve: tolnai, gróf, császári és királyi kamarás

http://hu.wikipedia.org/wiki/Festetics_Imre

http://w3.georgikon.hu/english/department/novtud/history.html

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=ege&pid=72080&blog_cim=%20Festeti...

http://books.google.hr/books?id=C4SVZ-kmSqYC&pg=PA49&lpg=PA49&dq=Im...

http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/index.php?dir=F

FESTETICS IMRE, gr. tolnai (Ság, 1764. december 2. – Kőszeg, 1847. április 1.) - főúr, kamarás, tudós. Szülei gr. Festetics Pál (1722–82) és Bossányi Julianna csillagkeresztes hölgy. Gr. F. Julianna (1753–1824), György (1755–1819) és János (?–1844) testvére. Gyermekéveiben Keszthelyen nevelkedett. Házi tanítója Nagy Jeromos piarista szerzetestanár német és latin nyelvre, valamint történelmi ismeretekre oktatta. 1782-ben katonai pályára lépett. A török elleni háborúban a Délvidéken szolgált kapitányi rangban a Levencher könnyűlovas ezredben. Megsebesült, a rangját kénytelen volt letenni, ezért kilépett a hadseregből (1790). Az országgyűlés 1807-es határszéli orsz. választmányának tagja, valamint császári és királyi kamarás volt, de aktívan nem vett részt a politikában. Nagynevű bátyjával, Györggyel, apjuk halála után örökösödési vitáik támadtak, mivel György többet kapott az apai örökségből. Csak tíz év múlva sikerült végleg rendezni vitájukat. Kétszer nősült (1791, 1812), ezután a kőszegi Festetics-palotában, vagy különböző birtokain lakott. A keszthelyi családi könyvtár gazdag volt állattenyésztési témájú könyvekben, és a Festetics-birtokokon lovakról és juhokról már 1807-től törzskönyveket vezettek, melyekben örökléstani megfigyeléseket is lejegyeztek, valószínűleg ekkor terelődött figyelme a francia háborúkat követő gyapjúkonjuktúra miatt a legtöbb gyapjút adó juhfajták tenyésztése felé. Schedius Lajos körül 1802-ben alakult természettud. körhöz tartozott. Tervezte, hogy mg. társaságot alapít Pesten. A brünni szabadkőműves páholy, a Freimaurer Gesellschaft és az Ackerbaugesellschaft tagja volt. Kapcsolatban állt morvaországi juhtenyésztőkkel is. Gr. Franz Salmmal – aki számtalan reformot vezetett be birtokán – levelezett mg., állattenyésztési, irodalmi kérdésekről. 1818-ban részt vett Kőszegpatyon egy tenyészállat-kiállításon, melyre a Brünnben élő, tud. lapszerkesztő Christian André is felfigyelt. F. Imre ekkoriban többször publikált lapjában, az Oekonomische Neuigkeitenben. Egyik cikkében, mely 1819-ben jelent meg, állattenyésztési tapasztalati alapján négy pontban fogalmazta meg az általános genetikai törvényszerűségeket. Felismerte a módszeres kutatás fontosságát. Mindezt négy évvel R. Knight angol kutató, és 46 évvel G. Mendel előtt. F. m.: 61. debatten. Schafzucht. Weitere Erklärung des Herrn Grafen Emmerich Festetics über Inzucht. In.: Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen. Nr. 22. 1819. p. 169-171. Irod.: Szabó T. Attila: A magyar genetika első tudományos emléke. In.: Tudomány. 1989. 12. sz. p. 45-47. – Szabó T. Attila–Pozsik Lajos: A magyar genetika születése: Festetics Imre elgondolásai a beltenyésztésről és a „természet genetikai törvényeiről” – 1819-ben (Brünn-Brno). In.: Természet Világa. 1990. 1. sz. p. 50-56. – Szabó T. Attila: Festetics Imre (1764-1847). In.: Vasi Szemle. 1991. 1. sz. p. 91-97. – Fehér György–Kurucz György–Zsidi Vilmos: Georgikon 200. 1996–2001. 1. köt. p. 79-81. – Deák Eszter: A tudományos élet és magyarországi kapcsolatai Cseh-Morvaországban a felvilágosodás korában. In.: Aetas. 2001. 3-4. sz. p. 29-45. – Bodó Imre: Festetics Imre gondolatainak és eszméinek hatása. In.: Tanulmányok, emlékezések és köszöntők. 2007–. 1. köt. p. 53-55. – Szabó T. Attila: Festetics Imre élete és munkássága – a Festeticsek nemesítési programja. In.: Tanulmányok, emlékezések és köszöntők. 2007–. 1. köt. p. 49-53. – Vas megyei Festetics emlékhelyek. In.: Tanulmányok, emlékezések és köszöntők. 2007–. 1. köt. 2007. p. 19-25.