László Kossuth

nemesi előneve: udvardi, ügyvéd

Így emlékezett apjára Kossuth Lajos: Atyám heves, indulatos kedélyű, de törhetlen becsületességű ember vala. Keblében a honpolgári függetlenség érzete, mely csak Isten előtt hajol meg, ember előtt porba nem borul soha; törni kész, de hajolni nem. Ilyen volt végnapjaiban is, midőn engem, öregsége egyedüli támaszát az akkor¬ban reakczionális féltékenységnek magát eszközül átadott kormány önkényes-kedése fogságra vetett. Atyám e lelkületével nem fért össze ama ügyészi lélek, mely a gazdago¬dás mes-terségét véli hivatásnak. Atyám a jog védelmét érezte, annak is elnyomott jog-védelméért jutalmat venni sértette önérzetét. Tőle tanultam a megvesztegethetetlenséget, mely adományt még baráttól sem veszen el. Ily lelkülettel atyámnak szegénységgel kellett küzdenie egész életen át... Atyám vallásos ember volt, de nem vakbuzgó, sem türelmetlen... Sohasem vettem magam s nem vették szüleim észre, hogy vallás tekintetében irántam vagy türelmetlenek vagy térítgetők voltak volna; s én szülőim, kivált igen val¬lásos anyám vezérlete alatt protestáns szellemiségű gyermek valék. ...Emlékszem az aranyozott rézcsattos nagy bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni, s melyben az én s nővéreim születésnapja, a keresztelés ada¬taival ősi szokás szerint be volt jegyezve. (Gracza György: Kossuth lajos élete és működése Bp. 1893)

Udvardon született- ügyvéd