Perényi János

http://hu.wikipedia.org/wiki/Per%C3%A9nyi_csal%C3%A1d

Nádori ág

II. Perényi Imre Dobos Orbán dédunokája, Perényi Péter fia. Nagyapjának nevezik Jánost ki 1316-ban főpohárnokmester,[7] Puky Andor 1910-es írásában, külön felhívja a figyelmet Nagy Iván téves genalógiájára[8] és a következő leszármazást közli:

• Apja Péter,
  • nagyapja István,
    • dédapja Orbán. Imre Zsigmond király - prágai egyetemen tanult[9] - legfontosabb diplomatája. 1397-ben főpohárnok, 1412-ben titkos kancellár s a sárkányrend tagja. 1410-ben megkapta a Sáros megyei Ujvárt, úgy, hogy a szebenieknek a fekete-erdőbeli részt köteles volt kimutatni. 1412-ben aláirta a 13 szepesi város záloglevelét. Perényi Imre vezette Kis-Ázsiába azt a diplomáciai küldetést, amivel Zsigmond egy keleti török elleni összefogást akart elérni.[10] 1414-ben elkísérte Zsigmondot a konstanzi zsinatra. 1403-ban kapta szolgálataiért cserébe a nyárádi, az ormosi, a kelecsény, tövesesi és balázsházai birtokokat. 1408-ban Kurityán határában (Újház), Szent János tiszteletére pálos kolostort alapított, mely családja temetkezési helyéül is szolgált[11] - a templom sekrestyéjében találták meg vörösmárványből készült, címeres sírkövét.

Fiai:

• III. István Zsigmond király főasztalnokmestere volt 1431 és 1436 között. Végső nyugalomra a rudabányai református templomba helyezték.[12][13]
• III. Perényi János (meghalt 1458) 1438–1443 és 1445–1458 között tárnokmester, Tőketerebesen temették el.[14] 1438-ban zempléni ispán. A Zsigmondot, majd Albertet támogató főúr, aki 1439-ben Szécsi Dénessel és Rozgonyi Simonnal béketárgyalásokat folytatott Lublón a lengyelekkel, Albert halála után I. Ulászló megválasztása mellett foglalt állást, s tagja volt az Ulászlót a magyar trónra meghívó küldöttségnek is.[15] Később a husziták ellen harcolva Hunyadihoz közeledett, tárnokmester maradt annak kormányzósága alatt és Mátyás trónralépte után is. 1456-ban felső- magyarországi kapitány volt.[16] Feleségétől Kórógyi Katalintól három fia született: Pétert, Istvánt és Miklós. Az 1460-as évektől kezdve Perényi Miklós viszonya megromlott Mátyás királlyal. 1480-as évekig odáig fajult, hogy 1483-ban Mátyás hadvezére, Lábatlani András sorra vette be Miklós és - a korábban lojálisnak mutatkozó, de ekkor már fegyveresen ellenálló - István (Péter ekkor már nem élt) várait. A várak közül a legfontosabbak voltak: Tőketerebes és Fűzér. István 1472–1478 között tárnokmester volt. A várak egy részét később Imre szerezte vissza.