Immediate Family
-
daughter
-
son
-
wife
-
sister
-
brother
-
brother
-
brother
-
sister
About Djeserkare Amenhotep I . ., Pharaoh of Egypt
Amenhotep I
From Wikipedia, the free encyclopedia
Pharaoh of Egypt
Reign 1526–1506 BC (disputed), 20 years and 7 months in Manetho[1], 18th Dynasty
Predecessor Ahmose I
Successor Thutmose I
Royal titulary[show]
Consort(s) Ahmose-Meritamon
Children Amenemhat (died young), possibly Ahmes
Father Ahmose I
Mother Ahmose-Nefertari
Died 1506 or 1504 BC
Burial Mummy found in Deir el-Bahri cache, but was likely originally buried in Dra' Abu el-Naga' or KV39
Forrás / Source:
http://en.wikipedia.org/wiki/Amenhotep_I
I. Amenhotep [szerkeszt%C3%A9s]
Megtekintett lap (+/-)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Elődje:
I. Jahmesz
Egyiptomi fáraó
XVIII. dinasztia
Utódja:
I. Thotmesz
I. Amenhotep
Uralkodása i. e. 1525–1504
Prenomen
Dzseszerkaré
Ré lelke szent
Nomen
Amenhotep
Ámon elégedett
Apja I. Jahmesz
Anyja Ahmesz-Nofertari
Főfelesége Ahmesz-Meritamon
I. Amenhotep az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia második fáraója. A hükszósz megszállókat kiűző I. Jahmesz fia volt, valószínűleg gyermekként került a trónra. Apja tevékenységét folytatta: befejezte Jahmesz építkezéseit, megszilárdította az egyiptomi fennhatóságot Alsó-Núbiában. Gyermektelenül halt meg, I. Thotmeszt jelölte ki örököséül, aki feltehetőleg a húgának a férje volt. Halála után Amenhotepet és anyját, Ahmesz-Nofertarit istenként tisztelték.
Tartalomjegyzék [elrejt%C3%A9s]
1 Származása és trónra lépése
2 Uralkodása
2.1 Hadjáratai
2.2 Építkezései
2.3 Kultúra
3 Sírja és múmiája
4 Kultusza
5 Titulatúra
6 Források
7 Külső hivatkozások
Származása és trónra lépése [szerkeszt%C3%A9s]
I. Jahmesz fáraó és Ahmesz-Nofertari királyné gyermekeként született. Nem ő volt a legidősebb fiú; öt évvel trónra lépése előtt még bátyja volt a kijelölt trónörökös, ő azonban korán meghalt. Úgy tűnik, még gyermek volt, amikor trónra került, és anyja segíthette a kormányzásban.[1]
Apja volt az, akinek hosszú háborúskodás után végül sikerült kiűzni Egyiptomból a hükszósz megszállókat. Amenhotep így már uralkodása elejétől kezdve ténylegesen uralkodott mind Alsó-, mind Felső-Egyiptom felett.
Amenhotep felesége nagy valószínűséggel testvére, Ahmesz-Meritamon volt,[2] bár erre minden kétséget kizáró bizonyítékot még nem sikerült találni.[3] Egy további lehetséges felesége Ahhotep, akinek azonban létezése vitatott.[4] Lehetséges, hogy volt egy Amenemhat nevű fia, aki azonban gyermekként meghalt.
Uralkodása [szerkeszt%C3%A9s]
Több jel is arra mutat, Amenhotep pár évig társuralkodó volt apja mellett. Az egyik jel az, hogy Ahmesz-Nofertarit már férje 22. uralkodási évében a király anyjaként említik, tehát fia már uralkodó lehetett.[5] A másik, hogy Amenhotep – karnaki reliefjei alapján – megünnepelte szed-ünnepét, vagy legalábbis előkészületeket tett rá, erre az ünnepre pedig hagyományosan a fáraó 30. évében került sor, aminek Amenhotep csak akkor juthatott a közelébe, ha hozzászámolta társuralkodóként töltött éveit is.
Amenhotep és anyja Ozirisz előtt
Trónra lépésének ideje elég jól megállapítható, és hozzá viszonyítva több más fáraóé is. Uralkodása alatt íródott az ún. Ebers-papirusz, melyben rögzítik, hogy a Szíriusz heliakus kelése a 9. évben semu évszak 3. hava 9. napjára esett. Ez csak minden 1461. évben esett ugyanarra a napra, így abból, hogy I. Amenhotep 9. évében mikorra esett, kikövetkeztethető a fáraó trónra lépésének éve.[6] Némi bizonytalanságra ad okot, hogy nem tudni, hol figyelték meg a csillag felkelését – ha Memphiszben, akkor az i. e. 1537. évben történhetett, amiből következik, hogy a fáraó i. e. 1546-ban lépett trónra, de ha Thébában, akkor húsz évvel később, i. e. 1517-ben figyelhették meg a csillagot ezen a napon, így a fáraó i. e. 1517-ben lépett trónra.[7][8] Mivel Théba volt a jelentősebb város ebben az időben, feltételezik, hogy az utóbbi dátum a helyes.
Manethón szerint 20 év 7 hónapig vagy 21 évig uralkodott.[9] Bár a legmagasabb uralkodási éve, ami fennmaradt, a 10., az udvari csillagász, Amenemhat sírja Manethón adatát erősíti meg, a csillagász ugyanis azt írja egy feliratán, hogy 21 évig szolgált Amenhotep alatt.
Hadjáratai [szerkeszt%C3%A9s]
Amenhotep folytatta apja núbiai hadjáratait. Két uralkodói neve, a Hórusz-név („A bika, ki uralma alá hajtja az országokat”) és a Két úrnő-név („Aki nagy félelmet kelt”) arra utalhatott, hogy meg akarta hódítani a környező népeket.[10]
A 8. uralkodási év körül sikeres hadjáratra került sor a 2. kataraktától délre, hogy kibővítse Egyiptom határait. Feltehetőleg ezt a hadjáratot említi sírjában a kor két híres katonája, Jahmesz, Abana fia és Jahmesz Pennehbet. Az aranybányái miatt fontos Núbia egyiptomi uralom alatt tartása nagy anyagi hasznot hozott és lendületet adott Egyiptom gazdaságának.[11] Szai szigeténél templomot építtetett,[12] ami annak jele, hogy az egyiptomi fennhatóság már a 2. kataraktától délre is megszilárdult.
Jahmesz Pennehbet sírjának egy felirata említ egy hadjáratot Kehek földjére is.[13] Ezt a helyet nem sikerült beazonosítani, feltételezték, hogy a líbiai keheg törzs területére utal, és a líbiaiak Jahmesz halálát kihasználva beljebb nyomultak a Nílus-deltába.[14] Mint azonban kiderült, a kehegek csak később telepedtek meg ezen a környéken. Lehetséges, hogy Kehek földje is Núbiát jelenti.[13]
A második átmeneti korban Egyiptom elveszítette a nyugati sivatagot és oázisait.[15] Nem tudni pontosan, mikor sikerült visszafoglalni őket, de nem történhetett I. Amenhotep idejénél később,[15] mivel uralkodása alatt említik egy sztélén „az oázisok kormányzója” címet.[16]
Nincs feljegyzés Szíriába vagy Palesztinába vezetett hadjáratról, de I. Amenhotep utóda, I. Thotmesz, mikor hadjáratot vezetett az Eufráteszig, nem ütközött ellenségbe.[17] Amennyiben Thotmesz nem vezetett korábban hadjáratot ide, úgy valószínűleg elődje tette.[18] Talán erre utal két feljegyzés: Amenhotep feltételezett sírjában említik Kedmi városát, amely valahol Kánaánban vagy a Jordánon túl lehet, Amenemhat sírjában pedig ellenséges hangnemben említik Mitannit.[19] Ezek a feljegyzések azonban nem feltétlenül utalnak hadjáratra, és nem is biztos, hogy I. Amenhotep uralkodása alatt készültek; Amenhotep sírját nem tudták teljes bizonyossággal azonosítani, Amenemhat pedig több olyan királyt is szolgált, akikről tudni, hogy megtámadták Mitannit.[19]
Építkezései [szerkeszt%C3%A9s]
A fáraó uralkodásának egy jelentős része békében telt, ami kedvezett az építkezéseknek. Deltabéli építkezésekről nem maradt fenn bizonyíték, a központi helyet a fáraó figyelmében minden kétséget kizárólag Théba foglalta el, melynek istene, Ámon Egyiptom legfőbb istenévé vált. Az ő tiszteletére épülő karnaki templom évszázadokon át épült.
Amenhotep (jobbra) és anyja, Ahmesz-Nofertari egy sztélén
Amenhotep karnaki építkezései közt megemlítendő az egykori déli főbejárat, egy 20 könyök szélességű mészkőkapu, melynek helyén ma a 7. pülón áll, valamint egy kápolnák tagolta kőfal. A kápolnákban többek közt Amenhotepet és Ahmesz-Nofertarit ábrázolták, amint Ámonnak áldoznak. Ezeket a mészkőkápolnákat később III. Thotmesz elbontotta, majd homokkőből újraépíttette.[20] A déli főbejáratot Amenhotep szed-ünnepének jelenetei díszítették. A főépítész, Ineni – aki több későbbi fáraó alatt is szolgált – említi sírja feliratain a 20 könyök szélességű kaput. Ő felügyelte az alabástromszentély, valamint I. Szenuszert fehér kápolnájának másolata építését is. Ezeket később III. Amenhotep lebonttatta, hogy az építőanyagot felhasználhassa a 3. pülónhoz, melyet ő építtetett – de a pülónból kibontott kápolnát sikerült rekonstruálni.[21]
Amenhotep uralkodása alatt jött létre a Királyok völgye sírjainak építkezésén dolgozó munkások faluja, melyet ma Deir el-Medina néven ismernek. Amenhotepet és anyját az Újbirodalom idején a település patrónusainak tartották és istenként tisztelték.[1]
Amenhotep a karnaki építkezésekhez homokkőbányát nyittatott, ezenkívül megkezdte az alabástromkitermelést, és a Sínai-félsziget türkizbányáit is megnyittatta. A Sínai-félszigeten rendbehozatta és megnagyobbíttatta Hathor középbirodalmi kápolnáját Szerabit el-Khadimnál.[22]
I. Amenhotep alabástrom kápolnája a karnaki templom szabadtéri múzeumában.
A fáraó ezenkívül építkezett Abüdoszban is, akárcsak apja, Dirá Abu'l Nagától délre pedig kis halotti temploma állt; így ő lehetett az első újbirodalmi fáraó, akinek halotti temploma máshol épült, mint sírja.[23] Ebben a későbbi fáraók követték példáját.
Több szobra és domborműve a középbirodalmi stílust utánozza, és annyira hasonlóak I. Szenuszert szobraihoz, hogy gyakran a régészeknek is nehéz megkülönböztetni őket.[8]
Kultúra [szerkeszt%C3%A9s]
Amenhotep udvari csillagásza, Amenemhet állítja egy feliraton a sírjában, hogy ő találta fel a vízórát.[24]
Az Amenhotep uralkodása alatt íródott Ebers-papirusz a legfontosabb történeti dokumentum az ókori Egyiptom orvostudományát illetően. Szintén ezen a papiruszon maradt fenn egy naptár ünnepnapokkal, mely arra utalhat, I. Amenhotep megpróbálhatta átdolgozni a korábbi naptárakat.[8][25] Ebben az időben nyerhette el végső formáját az Amduat könyve, mert I. Thotmesz sírjában már megjelenik.
Sírja és múmiája [szerkeszt%C3%A9s]
Amenhotep múmiája
Nem tudni pontosan, hol temethették el Amenhotepet eredetileg. Két lehetséges sírhely merült fel: a Dira Abu'l-Naga-i ANB jelű sír, valamint a Királyok völgyében a KV39. Az előbbi valószínűbb, mivel találtak itt Amenhotep és családtagjai nevével díszített tárgyakat; a KV39 valószínűleg inkább ideiglenes raktárként szolgálhatott a később a DB320-ba temetett múmiák számára.[26] Fennmaradt egy feljegyzés IX. Ramszesz korából, miszernt Amenhotep sírja abban az időben háborítatlan volt.[8]
1881-ben több más királyi múmiával együtt a Deir el-Bahari-i rejtekhelyen találtak rá Amenhotep múmiájára, melyben nem tettek kárt sírrablók. Mivel nagyon szépen megmaradt eredeti múmiamaszkja és bepólyált állapota, ez az egyetlen királyi múmia, melyet nem bontottak ki. Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.
Kultusza [szerkeszt%C3%A9s]
Amellett, hogy Deir el-Medina védőistene volt, három formában is imádták: „a város Amenhotepje”, „Amenhotep, Ámon kedveltje” és „a templomudvar Amenhotepje”. Jóslatokat adó istenként volt ismert. Több ünnepet is tartottak tiszteletére: az első hónapban volt Amenhotep megjelenésének ünnepe a munkások falujában (valószínűleg ekkor vitték szobrát Deir el-Medinába), volt egy ünnepe a negyedik hónap harmincadik napján, valamint kettő a hetedik hónapban. Ezek közül az első valószínűleg halála évfordulója volt, a második pedig „a város ura, Amenhotep király nagy ünnepe” volt, ami négy napig tartott, és később erről kapta a nevét Phamenóth hava az ókori egyiptomi naptárban. Ünnepet rendeztek továbbá Amenhotep tiszteletére a 9. hónap 27. napján illetve a 11. hónap 11. és 13. napja közt, amikor feltehetőleg trónra lépésének évfordulóját ünnepelték.
Amenhotepet és anyját gyakran a termékenységet – és így az újjászületést – jelképező fekete, esetleg kék arcszínnel ábrázolják. Feltehetőleg azért váltak ilyen fontossá, mert a nép emlékezetében alakjuk egybekapcsolódott az Újbirodalom kezdetével.[1]
Titulatúra [szerkeszt%C3%A9s]
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ókori egyiptomi címek szócikkben.
Hórusz-név
Kanaftau
A bika, ki uralma alá hajtja az országokat
Nebti-név
Aaneru
Aki nagy félelmet kelt
Arany Hórusz-név
Wahrenput
Hosszú életű
Alsó‑ és Felső‑Egyiptom királya
Dzseszerkaré
Ré lelke szent
Ré fia
Amenhotep
Ámon elégedett
Forrás / Source:
Djeserkare Amenhotep I . ., Pharaoh of Egypt's Timeline
-1584 |
-1584
|
||
-1570 |
-1570
|
Egypt
|
|
-1554 |
-1554
|
Thebes, Egypt
|
|
-1505 |
-1505
Age 78
|
Thebes
|
|
???? | |||
???? |
to throne
|
||
???? |
to throne
|
||
???? |
to throne
|