András magyar királyi herceg

Wikipedia: András magyar királyi herceg, Andrés de Galitzia (Español), Андраш (князь галицкий) (Русский), Андрій Андрійович (Українська).

Árpád-házi András (1210/12 – 1234) magyar királyi herceg, II. András magyar király harmadszülött fia, I. Izabella örmény királynő jegyese.

Tartalomjegyzék

1. Élete
2. Jegyzetek
3. Irodalom
4. Külső hivatkozások

Élete

Édesapja II. András magyar király. Édesanyja Gertrúd merániai hercegnő. András volt szülei ötödik, legkisebb gyermeke, egyben harmadszülött fia. András herceget apja az 1218-as keresztes hadjáratból hazatérően eljegyezte Izabella örmény hercegnővel, akinek apja a két gyermeket megtette a trón örököséül. „Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császár[1] is igéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-ban[2] meghalt. Brienne János, jeruzsálemi király – Leónak idősebbik leányát kb. 1216 óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.[3] Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-ben[4] meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”[5] Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez ment feleségül. András pedig annak érdekében, hogy bátyja és annak felesége kiszabaduljon Msztyiszláv novgorodi herceg fogságából, feleségül vette annak Ilona nevű kisebbik leányát. „De András királynak sehogyse tetszett ez a kierőszakolt eljegyzés s azért Kálmán megszabadulása után a pápához fordult, hogy Mstiszlónak tett kötelező igérete alul feloldja III. Honorius pápa azonban nem volt erre hajlandó.”[6] András még apja életében meghalt. A magyar hagyományok szerint gyermektelenül halt meg,[7], míg más források szerint volt egy Erzsébet nevű lánya,[8], de ez is csak bizonytalan feltételezéseken alapszik.

Jegyzetek

1. ↑ Laszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
2. ↑ Pontosabban már 1219-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
3. ↑ Az elutazása oka az volt, hogy mind felesége és fia az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
4. ↑ Antiochiai Fülöp örmény király 1221. január 25-én vette feleségül Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, 1225-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
5. ↑ Lásd Wertner (1892: 453–454).
6. ↑ Lásd Wertner (1892: 454).
7. ↑ Lásd Wertner (1892).
8. ↑ FMG/Hungary Kings Genealogy

   ---

Andrew Arpád (1)

M, #114133, d. 1234

Last Edited=3 Jun 2008

    Andrew Arpád was the son of Andreas II Arpád, King of Hungary and Gertrud of Meran. (1) He married Helen of Novgorod, daughter of Mstislav Rurik, Prince of Novgorod, in 1221. (1) 

He died in 1234. (1)

Forrás / Source:

http://www.thepeerage.com/p11414.htm#i114133

------------------------------------------------------

http://fmg.ac/Projects/MedLands/HUNGARY.htm#Andrasdied1245

5. ANDRÁS ([1210/12]-1234). The Chronicon Dubnicense names "Belam, Colomannum Andream et beatam Elyzabeth" as the children of "Andreas filius Bele" and his wife "domina Gerdrudis de Alemania"[869]. He replaced his father-in-law as Prince of Galich in 1226, until 1234. The Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines records the death in 1234 of "dux Andreas…regis Andree filius"[870]. Betrothed ([27 Jan 1216/25 Jan 1217], contract broken 1219) to ZABEL of Armenia, daughter of LEO I King of Armenia [Rupenid] & his second wife Sibylle of Cyprus ([1216]-Ked 23 Jan 1252, bur Trazarg). Smbat Sparapet's Chronicle records that "the king of Hungary Andre…gave his son as a son-in-law to King Lewon and [this son] would inherit Lewon's throne", during a visit to Tarsus in [27 Jan 1216/25 Jan 1217][871]. It is not certain that András was the son who was betrothed to Zabel. However, the Hungarian king is unlikely to have betrothed his oldest son to this rather remote princess, especially with the prospect of his inheriting both thrones, while King András's second son Kálmán was already married at that date (assuming his marriage date is correct as stated above). Smbat Sparapet's Chronicle records that "the son of the Hungarian king was in the vicinity and came to become [Lewon's] son-in-law" while the king was dying, and that King Lewon "ordered his princes to implement the oaths they had sworn to him", in [26 Jan 1219/25 Jan 1220][872], but the proposed marriage must have been abandoned as soon as the king died as there no further mention of it in the Chronicle. m (1221) IELENA Mstislavna, daughter of MSTISLAV Mstislavich "Udaloi" ex-Prince of Novgorod, Prince of Galich & his wife --- of the Kumans. Baumgarten names the wife of András and gives her origin citing sources in support[873]. Prince András & his wife had [one child]:

• a) [ERSZEBET (-[1295/96]). The primary source which confirms her parentage and marriage has not yet been identified. She and her husband are named in Europäische Stammtafeln[874] (ES II. p.155) , but the source on which this is based has not been identified. According to another table in Europäische Stammtafeln[875], the wife of Moys de Dáró was Ielisaveta Rostislavna of Galich, widow firstly of Mihail II Asen Tsar of the Bulgarians and secondly of Koloman II Tsar of the Bulgarians, daughter of Rostislav Mikhailovich ex-Grand Prince of Kiev, ex-Prince of Galich, Ban of Mačva & his wife Anna of Hungary. She became a nun as SABINA. m MOYS de Dáró, Judge of the Kumans (-end 1280). Palatine of Hungary, Gespan of Sopron.] One child:
  • i) ERSZEBET de Dáró. The primary source which confirms her parentage and marriage has not yet been identified. m as his second wife, MIKLOS Medgyesi, Voivoide of Transylvania, son of MÓRICZ Medgyesi (-before 1331).

Halfsiblings of András :

• 6. IOLANDA ([1215]-Huesca 12 Oct 1251). VIOLANT (King András II & his second wife had one child)
• 7. ISTVÁN (posthumously Swabia 1236-Venice 1271 shortly after 10 Apr). (King András II & his third wife had one child)

  ---

  
  

halicsi herzeg