Bernhard - Bernat Lamm

CÍMSZÓ: Gyönk

SZÓCIKK: Gyönk, nagyk. Tolna vm, 3090 lak. A Gy.-i (orthodox) hitközség megalapítása - a levéltárában levő okmányok tanúsága szerint - 1730. történt. A hitközség alapítói Löbl József, Grosz Márton, Ausch Ábrahám, Fischer Izsák és Lorschy Bernát kereskedők voltak. Első rabbija a hitközségnek Reb Mose Kanizsa volt, aki jesivát is tartott fenn, amely később megszűnt. Templomot 1836. épített a hitközség a néhai Magyari Kossa Sámuel által adományozott telken. Az építéshez anyagot és a munkát Lamm Bernát bérlő szolgáltatta, miért a hitközségnek, majd később utódainak évi bért fizetett. A templom 1901. teljesen a hitközség tulajdonába ment át. 1850-ben iskolát és paplakot épített a hitközség, de az iskola azóta sem nyílt meg, miután sohasem volt a látogatásához elegendő számú növendék. 1852-ben létesült a hitközség rituális fürdője. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Lorschy Béla az elnöke és a Nőegylet, mely Krausz Bernátné elnöklete alatt áll. A hitközség tagjai közül a társadalmi életben Engelmann Vilmos takarékpénztári igazgató Neuhaus Pál kereskedő, Rothauser Illés ügyvéd és Szommer Andor körorvos visznek szerepet. A hitközség évi költségvetése 2800 pengő, melyből 200 pengőt fordít szociális és filantropikus célokra. A hitközség anyakönyvi területéhez Miszla, Udvari, Keszőhidegkút, Szárazd, Varsád, Kölesd, Medina és Pálfa községek tartoznak. Lélekszáma 76, a családok száma 28, adót 25-en fizetnek. Foglalkozás szerint 2 nagykereskedő, 1 gazdálkodó, 13 kereskedő, 1 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 2 munkás, 2 orvos és 3 iparos. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 8-an estek el. A hitközség mai vezetősége: Engelmann Vilmos elnök, Neuhaus Pál alelnök, Rothauser Illés jegyző, Politzer Imre pénztáros, Ausch Géza és Adler Vilmos gondnokok, Engel József és Lorschy Béla elöljárók. A rabbi-állás jelenleg betöltetlen.