Dr. Rabbi Ignácz Vilmos Back

In August 1856, during the rabbinate of Ignác Bak, the parish of Gyula comprised the villages of Gyulavári, Gyulavarsánd, Ottlaka, Elek, Pél, Kétegyháza, Nagykamarás, Kígyós and Siklós, all of them tax-paying, with a total of 41 families and 170 persons. The parish of Gyula proper was 175 strong: they lived in 40 families.

Ignác Bak’s rabbinical service expired in 1864: he did ot see eye to eye with his parishioners and arguments seemed to be the order of the day. The attempt to entice Salamon Silberstein, rabbi of Sarkad, into Gyula failed.9 In this period without a rabbi, the register was kept by the Jewish priest of Békés. The high sheriff of the county directed the district sheriff to press the parish to employ a rabbi as soon as possible.

http://www.bekes-archiv.hu/id-422-introduction_history_of_the_local...

A rabbi 1856 augusztusától Bak Ignác volt. A gyulai hitközséghez tartozott és adót fizetett Gyulavári, Gyulavarsánd, Ottlaka, Elek, Pél, Kétegyháza, Nagykamarás, Kiskamarás, Kígyós és Siklós összesen 41 családdal és 170 fővel. A gyula hitközség lélekszáma 175 volt, ők 40 családban éltek.

Bak Ignác a hitközséggel állandó vitában állt, s mivel nem egyeztetett a hitközséggel, 1864-ben lejárt a rabbisága. A hitközség a sarkadi Silberstein Salamon rabbit szerette volna megnyerni, de kísérletük kudarcba fulladt. A rabbi nélküli időkben a békési izraelita pap intézte az anyakönyvek vezetését. A vármegye főispánja utasította a főszolgabírót, hogy kötelezze a hitközséget minél előbb rabbi alkalmazására.

http://web.t-online.hu/diosi1/dancs_gyzstortenete.pdf

Bak Ignác Vilmos✡ (Back Ignác Vilmos) (Vágújhely, 1823. december 24. – Budapest, 19. század vége) teológus, publicista.

Élete Pozsonyban és Prá­gában tanulta úgy a bibliai, mint a világi tudomá­nyokat. Miután filozófiai doktorátust tett, két évig működött mint rabbi Csehországban, majd Makón, Szegeden és Nagyváradon. A szabadságharc idején Pesten volt hírlapíró, a Bach-korszakban Gyulán, Bécsben. 1873-ban. Pozsonyban töltött be rabbiálllást, de már 1874. kezdve állandóan Pesten élt,mínt szerkesztő és antikvárius. A szabadságharc alatti dolgozatai a Pester Zeitung-ban és az Ungar-ban jelentek meg. Horn Edével együtt szerkesz­tette a „Die Theisz” című politikai lapot 1849., de ennek csupán négy száma jelent meg. 1874-ben a „Der Beobachter für jüdische Zustande” című lapot Pozsonyban szerkesztette Dr. Josephus álnéven, 1874 óta pedig Budapesten szerkesztette a „Der Ungarische Israelit” című hetilapját. Az ifjúság részére is szerkesztett egy hetilapot „Die Taube” címen.

Források Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929, 77. o.

Death record:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS8L-GCK?i=252&cat...