Eduárd Mandel

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jamk_14_Ipari/?que...
Kovács Ágnes gimn. tanuló, Nyírbátor: Adatok a nyírbátori "Boni" gyár történetének megírásához /1978. évi megyei pályázat/

— Halálozások: MandelEduard, nyírbátori nagybirtokos, a XX. szr. községkerület elnöke, f. hó 18־ ikán, hosszú szenvedés után jobb létre szenderült. Egy nagyon munkás élet nyert így befejezést. Az elköltözött jelentékeny űrt hagy mögötte, egyrészt a megyei közélet, másrészt a közgazdasági munkásság, de a felekezeti köztevékenység terén is. Szabolcs vármegye egyik dolgos törvényhatósági bizottsági tagját vesztette el benne. A közgazdasági élet terén több gyáralapítás és a mezőgazdasági munkásság őrzi meg hiányát. Az elköltözött egyébként részt vett a szabadságharczban is, mint a nyírbátori nemzetőrség tagja Az alkotmányosság helyreállítása óta állandóan tagja volt a szabolcsmegyei törvényhatósági bizottságnak és az állandó megyei választmánynak. Felekezetét főképpen az 1869-iki zsidó kongresszuson szolgálta, amidőn az ellentétes táborok összebékítésén fáradozott. Minden téren, ahol csak tennie módja nyílt, az elsők között szerepelt és pedig úgy közéleti, mint társadalmi és humanitárius mozgalmakban. Részt vett a nyírbátori takarék, a nyírbátori kaszinó és számos jótékony intézmény, alapításában. Az előkelő nagy családnak ezen pátriárkáját f. hó 20-ikán temették ritka nagy részvéttel. A végtisztességadáson nem csak Nyírbátor, de környékének is szine-java jelent meg felekezeti különbség nélkül. Budapestről is sokan utaztak le, köztük MandelPál orsz. képviselő, aki a megboldogultban nagybátyját vesztette el A gyászbeszédet SzabóJ. nyírbátori ref. félkész mondotta a gyászháznál s a megboldogult érdemeinek ecsetelésével szívig megindította a hallgatóságot. A temetőben SzikszayJózsef ügyvéd és SzendeAdolf dr. orvos méltatták az elköltözöttet, akinek szellemét két fia: Mandl Dezső, gyárigazgató és ifj. Mandl Pál sz.-kereszturi földbirtokos plántálja tovább.
https://adt.arcanum.com/en/view/Egyenloseg_1899_2/?pg=318&layout=s

Mandel Eduard haláláról, melyről előző számunkban megemlékeztünk, a nyírbátori hitközség és a Chevra Kadisa is adott ki gyászlapot. A Chevra pláne héber akrostikában méltatja az elköltözött érdemeit, de héber betűkkel német szöveget is nyomatott melléje, mintha bizony Nyírbátor sváb falu volna. A temetésről is kaptunk újabb tudósítást, mely annak nagy arányait és fölemelő jeleneteit ismerteti.
https://adt.arcanum.com/en/view/Egyenloseg_1899_2/?query=%22mandel+...

"Find A Grave Index," database, FamilySearch (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W6GS-3Q6Z : 4 August 2020), Eduard Mandel, ; Burial, Nyírbátor, Nyírbátori járás, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hungary, Jewish Cemetery; citing record ID 200848640, Find a Grave, http://www.findagrave.com.

Nagybirtokos es gyaros

1848 census Ny Bator Szabolcs 3 MANDEL, Eduard 34 Bathor Hungary 719825 MANDEL, Eva 26 wife Bathor Hungary 719825 MANDEL, Jakab 10 child Bathor Hungary 719825 MANDEL, Maria 8 child Bathor Hungary 719825 MANDEL, -Hanni 4 child Bathor Hungary 719825 MANDEL, Pal 6 months child Bathor Hungary 719825

Közkereskedő. A Bóni gyárat a szabadságharc után alapította. Szülővárosa 1893. augusztus 6-án díszpolgárává választotta. (lásd a Dr. Lemberger Ábrahám főrabbi által kiállított "Nemleges bizonyítványt" 1939-ből) 1939-es másolat a Nyírbátor község 1848. évi "Izraeliták névsora" 3. sorszámú bejegyzéséről.

Hatarozat Diszpolgarra Avatasarol:

Nyir-Bátor díszpolgára. Nyir-Bátor város képvis lőtestülete e hó 6-ikán tartott közgyűlésében Mandel Eduárdot a város díszpolgárává választotta. Az erről szóló képviseleti gyűlési jegyzőkönyv a következőleg szól: „Előterjesztetvén Zsindely János és társai által beadott indítvány, melyben Mandel Eduárdnak a város előhaladása, különösen a piaeztér ujjáalkotásában és számtalan a közjóért tett áldozatkészsége és jótékony tettei elismeréseül díszpolgárá választatása és egy utczának nevére elnevezése ajánltatik. Határozat: Az indítvány egyhangú elfogadása mellett Mandel Eduárd a város díszpolgárául megválasztatik és erről a következő oklevél adatik ki: „Nyir-Bitor mezőváros mint közigazgatási nagyközség képviselőtestülete Mandel Eduárd polgártársunkat városunk emelése körül kifejtett önzetlen s fáradhatlan ügybuzgalma és úgy társadalmi, mint közművelődési intézmények létrehozásában kifejtett szellemi és anyagi tevékenysége elismeréseül mai napon tartott nyilvános közgyűlésében Nyír-Bátor mezőváros díszpolgárává általános lelkesedés között megválasztotta, melynek hiteléül jelen oklevelet kiadta. Kelt Nyir-Bátor mezőváros községi képviselőtestülete közgyűlésének 1893. évi augusztus hó 6-án 123/893. szám alatt hozott határozata alapján."  Egyidejűleg a nagyvendéglő déli oldalán a jelenleg pénzügyőri biztossági lakhoz vezető utcza „Eduárd" utczának elnevezése megállapíttatik. Kelt Nyir-Bátor, 1893. augusztus hó 6-án. Balaton István főbíró, Mírkus Antal jegyző, ifj. Szikszay József, Makrai Pál képviselőtestületi tagok.  Forras: [http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1893/?pg=252&layout... http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1893/?pg=252&layout...)]

Nagyon sok gyereknél ő volt a koma. Volt még legalább egy fiú, 1857-ben született Ozér(?), vsz. korán meghalt.

death https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y3S9-3G7V?i=80&wc=9297...

Családi ünnepély. Nyir-Bátor, április 8. E hó 7-dikén este megható családi ünnepély volt városunkban az öreg Mandel Eduárd házánál. Fia Mandel Dezső névnapját ünnepelte, az öreg ősz apa pedig 82-ik születése napját, az unokák, dédunokák s a nagyszámú rokonság körében. E szép családi ünnepély alkalmából engedtessék meg nekem, hogy közöljem itt az öreg Mandel Eduárd életének vázlatos rajzát. Hogy ki ezen 82 éves férfiú, a kit egy egész város tisztel: tulajdonképen nem is kellene megírnom, mert hiszen az ő életét mindenki ismeri, az ő tetteit mindenki méltányolja s az ő érdemei előtt mindenki mélyen meghajtja fejét. De elmondom, de megírom a czélból, hogy ha majdan a késő utókor fog lapozni a „Nyirvidék" hasábjain, fogalmat nyerjen arról, hogy Mandel Eduárd mit tett Nyir-Bátorért. Egyik oszlop ő, melyre Nyir-Bátor város fejlődésének és előhaladásának története van felirva. ő megérte az örömet és a jutalmat, hogy munkája gyümölcseit érve lássa, hogy nemes fáradozásai nem valának sikeretlenek, hogy az emberiségnek, szivéhez legközelebb eső családját, a tökéletesedés utján előbbre vezette, s mennyire csak az emberi erő gyarlósága engedi, boldogította. Mandel Eduárd az 1814-dik esztendőben NyirBátorban született. Elemi iskoláinak elvégzése után mint iparos kezdett működni; — később kereskedéshez fogott. A szerencse kedveltje lévén, előbbi foglalatosságát abba hagyta és gazdálkodni kezdett és Magyon a homoksivatagból minta-gazdaságot teremtett. Az 1848/49-iki szabadságharczban előbb mint élelmező vett részt, később a nemzet-őrségénél zászlótartó volt. Az 1861-iki nagy inség alkalmával a nyomor enyhítését sok százra menő összeggel előmozdította. A nemzeti színház alaptőkéjéhez is szép összeggal járult. Ha benézünk a takarékpénztár — ezen jótékony és életre való intézet gyüléstermébe, ott látjuk az öreg urat sürögni, forogni, kire mint alapitóra tisztelettel tekint a tolongó közönség értelmesb része. Ha benézünk Nyir-Bitor város tanácstermébe egy képviseleti gyűlés alkalmával, ott látjuk az öreg urat a zöldposztóval teritett asztal mellett, hol évtizedeken át harczol a jó ügy. a józan szabadság, a haladási eszmék és érdekek védelmeben és még most is 82 éves korában a szépészeti bizottság elnöke, s nélküle Ny.-Bátorban egy házat sem építenek, míg ő az alapját ki nem mutatja. A „Kossuth Lajos* utcza végén látjuk a nagyszerű „Boni* nevü ipari szeszgyár-, olaj és gőzmalomból álló telepet, melyben 2 — 300 munkás és alkalmazott hálával emeli kalapját az öreg ur előtt. Ha látjuk a berobogó vonatot, mindjárt az öreg úr jut eszünkbe, hogy ő teremtette ezt is Nyir-Bátornak. A községi iskola — melyre 500 frt alapítványt tett, — a kisdedóvoda — melyet 100 frt aláírással kezdett meg, — megyei kórház, kölcsönös népsegélyző egylet, mindegyiknek létesítéséhez nagy összegekkel járult hozzá. A „kaszinó" is neki köszönheti alapítását, mert mindjárt "kezdetben 600 kötetre menő tudományos és más irodalmi könyvet ajándékozott az egyletnek. A közegészség érdekében is sokat tett, mert a posványból és mocsárból átalakított nyir-bátori piaczon 2000 koronát meghaladó fúrott kutat állíttatott saját költségén. A tagosítást Nyir-Bátor községnek néhai Gróf Károlyi Győrgygyel minden per nélkül keresztül vitte. A" Báró Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter úr által összehívott izraelita congressuson a bátori kerület követévé egyhangúlag választatott; az izraelita szeminárium létesitesére befolyt. A kongresszus határozatainak végrehajtására alakult bizottság által elnöknek választatott s e minőségében — bár életét fenyegető névtelen levelet kapott — még is a kijelölt iránytól vissza nem lépett. Évtizedek óla megyebizottsági tag, — az állandó választmánynak tagja volt s — daczára agg korának — a megye gyűlésében rendesen megjelent és köztiszteletben álló tagja. Az utóbbi időben betegeskedvén, az állandó választmány tagságáról lemondott, melyet a főispán úr őméltósága — hozzá intézett levelében — sajnálattal vett tudomásul, egyúttal elismerését fejezvén ki eddigi közhasznú tevékenységeért. Érdemeinek azonban megvolt az elösmerése is. Nyir-Bátor közönsége 1894. augusztus 6-án díszpolgárává választotta a bennszülöttet és egy utczát nevéről keresztelt. De ki tudná mindazt elszámlálni, amit ő a város és annak érdekében telt. Ő volt az, aki kivitte, hogy a telekkönyvet Nyir-Bátorba helyezzék át; és még most sem nyugszik, mert adóhivatalt óhajt Nyir-Bátornak. És hangsúlyoznom kell, hogy — amit tett és tesz, önzetlenül teszi; mert azt a nagy tiszteletet, amit iránta éreznek, — s azt a nagy népszerűséget és befolyást, — amit kivívott, — a saját hasznára nem értékesítette. Azon ritka egyéniségek egyike ő, kik élénk, fogékony, minden oldalra nyílt munkás, szelleműkkel oly nagy keretű tért foglalnak el Szabolcsvármegyében — és különösen Nyír-Bátorban, — melynek egy kisebb része is elég arra, hogy egy egész emberi életet igénybe vegyen. A tett-dús élet, a közhasznú irány, egyesülten a szépnek szívében hordott magvaival, — emelte ől a valódi emberi méltóság azon polczára, melyet czímek és rendjelek nem adhatnak. Szolgáljon az ő élete buzdító és követendő például a jelen és a jövő nemzedéknek. Bátori. Forras: http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1896_01-06/?query=M...