Ferenc Dobó

nemesi előneve: ruszkai, Dobó Ferenc sorsáról keveset tudunk. Egyes források szerint Bereg vármegye főispáni tisztségét viselte. Kedvenc udvari embere volt Aloisio Grittinek, János király kormányzójának, aki kinevezte Dobót a magyarországi és erdélyi pénzverő- és sókamarák grófjává. Sajnos a pünkösdi királyság nem tartott sokáig. A Czibak Imre nagyváradi püspök meggyilkolása miatt fellázadt erdélyi rendek beszorították a kormányzót Medgyesre, majd ostrom alá vették a várost. Az elfogott kormányzót kivégezték. Dobó, aki ekkor a nagybányai pénzverőkamarában tartózkodott, hirtelen hazautazott Ruszkára. Szerémi György, a kor egyik krónikása szerint magával vitte a kormányzó egész vagyonát, azaz körülbelül 100 ezer aranyat, ami nagy túlzás, ha figyelembe vesszük, hogy Gritti vagyona jelentős részét drágakövekben és igazgyöngyökben mindig magával hordta. A Medgyesnél prédául esett vagyon csak ékkövekben háromszázötvenezret tett ki, míg az egyéb holmik több mint egymillió aranyforintot értek.

     Dobó Ferenc, aki ekkor Ónod várának prefektusa volt, nem sokáig élvezhette rablott javait. 1542 augusztusa elején Perényi Péter Egerbe csalta a katonáival Buda ostromára tartó Dobót, majd fogolyként dédési várába hurcolta. A foglyot még a királynak sem volt hajlandó átadni. Dobó Ferenc később ugyan kiszabadult, de hűtlenségi pere tovább folytatódott, végül csak tízezer forint kifizetése fejében kapott kegyelmet a királytól

---
1550-ben Dobó Ferenc és Budaházy Benedekkel együtt elfoglalták Zabjáthi Posgay Zsigmondtól annak szerednyei várrészét és becsukták.--Szerednye egyébként nagyobb részt mindig Dobó birtok volt.