Gáspár Bolyai de Mihályfalva

" Gáspár a Körözsi Ferenctől visszaszerzett Mihályfalván lakott, és a «Mihályfalvi» előnevet használta. 1576-tól neve előfordul magánjogi okiratokban, de hősi halálával a történelem lapjaira is ráírta nevét. Tudjuk, hogy 1595. május 25-én Mihály havasalföldi vajda alávetette magát Báthory Zsigmondnak és hűséget esküdött «Erdély, Havasalföld és Moldva fenségess fejedelmének», majd esküjét megszegve, orvul támadt Erdélyre. Ez alkalommal Bólyai V. Gáspár is hadba szállt. A sellenbergi ütközetben, 1599. okt. 28-án, Korniss Gáspárt, a fővezért, Ravaszdi György tanács urat és Bolyai Gáspárt elfogták. A két előbbit Mihály vajda mint régi ismerőseit és barátait fogadta és saját kocsijára ültetve, hátraküldte táborába; de Ravaszdit a székelyek – akik haragudtak rá, mert mint udvarhelyi várkapitány Báthory Zsigmond alatt a székelyek mozgolódását véresen elnyomta – a kocsiról lerángatták és darabokra vagdalták. Korniss Gáspárnak nem történt bántódása. Bolyai Gáspárt azonban Mihály vajda – állítólag magánbosszúból – lefejeztette.* Felesége Háportoni Forró György leánya, Erzsébet, egy ma is virágzó, előkelő nemes családnak a sarja volt, kivel Forró község határában a «nagy felső tó» nevű halastavat kapta. Ezt 1587-ben 200 frt-ért Sárdi Gyarmathy Gergelynek eladta*. Három fiairól tudunk, úgymint Györgyről, Tamásról és Lászlóról. Ezeknek nem maradtak utódaik." Forrás: Turul 1942 3-4