Előnév:Osdolai

Testvére: Irén Franciska Zsuzsanna Konstancia (Nagyszeben,1844.05.12.- 1904.04.07. Bp.) Temetve: Nyustya,Gömör vm. 04.10. Férje: fáy Fáy Béla (Budamér, Sáros vm. 1844.01.28.-1915.05.23. Bp.) Cs. és kir. kamarás Temetve: Nyustya. Esk: 1878.04.17. Bruck an der Mur

Gróf Kuun Géza 1838 - 1905

• Életrajz:

Kuun Géza osdolai gróf (1838. december 29, Nagyszeben–1905, Kolozsvár) – Gyulai Constancia és Kuun László fia, a keleti nyelvek kutatója, akadémikus.

Szinnyei József a következő tisztségeit sorolja fel: "A Magyar Tudományos Akadémia 1867. január 30-án levelező taggá választotta, 1883. május 17-én pedig tiszteletbeli tag lett. A kolozsvári egyetem 1894-ben bölcseleti doktorrá, a leydeni egyetem 1895-ben a sémi nyelvek doktorává s a budapesti egyetem 1896. millenniumi díszülése alkalmával bölcseleti doktorrá választotta honoris causa. Az olasz koronarend középkeresztese, volt. ev. ref. egyházkerületi főgondnok, a szászvárosi ev. ref. collegium egyik főgondnoka, a magyarországi néprajz társaság elnöke s alapító tagja, a hunyadmegyei tört. és rég. egylet elnöke s alapító tagja, a m. történelmi társulat, a m. heraldikai s genealogiai társaság s a bpesti philologiai társaság tiszteleti s alapító tagja, a vajdahunyadvári egylet tiszteletb. elnöke, az erdélyi közművelődési egyesület tiszteleti elnöke s igazgató választmányi tagja, az egyesület irodalmi szakosztályának elnöke, s Hunyadvármegye választmányának elnöke, a dévai állami iskolák gondonokságának s az erdélyi irodalmi társaságnak elnöke, a múzeum-tanács tagja, az alsó fehérmegyei történeti, régészeti és természetudományi társulat, a marosvásárhelyi Kemény-Zsigmond társaság, a magyar földrajzi társaság és az Atenes di Science e lettere di Bassano tiszteleti tagja, Patrono del Museo Indiano, a protestáns irodalmi társaság igazgatóválasztmányi tagja s a Deutsche Morgenländische Gesellschaft rendes tagja, Consigliere della Società Nazionale per le Tradizioni Popolari Italiene, a prágai Wissenschaftlicher Verein für Volskunde und Linguistik, a helsingforsi Finn-ugor társaság tiszteleti tagja s az erd. múzeum-egylet alapító és tiszteleti tagja".

Ő fedezte fel a Codex Cumanicust; cikkei számos hazai és külföldi lapban jelentek meg, könyvei pedig 1872-től kezdődően. Pályája Gyulai Lajos 1869-es halála után ívelt fel, nagybátyja csak akadémiai levelező taggá választását érte meg.

Hász-Fehér Katalin, 2006

Gyulay Lajossal folytatott levelezése (1846–1868) a Román Állami Levéltár Kolozs megyei fiókjában, Kolozsvárt a Fond. fam. Gyulay-Kuun Inv. 555 alatt található.

(Labádi Gergely)