György Kapy de Kapivár

Előnév:Kapivári Hires hirhedt kényur volt
--
1 weding:Nagy-Pacal 1654..Bethlen KrisztinávalSenior-al. 2 weding 1669 körül Bánffy Ágnes Izabellával 1646-1680

1678ban Apafi fejedelem Déva várába csukatja,ahol nemsokára meg is halt Kapy György,lábán bilinccsel(elszakadt a kötele)

hunyadi főispán (1635)
---------------------------------------------------------------------------

HOL ír Cserey Mihály Kapyról?..A Koroknay Gyula könyv hozza így utal rá:"Kállói Kapitányok" könyvben2006 Nyíregyháza.
----------------------------------------------------------------------
SOURCH: A FORRÁSAIMAT a KAPY és GYULAY stb családoknál MÉG kibővítettem: 1-Bethlen Miklós Önéletírása 2-Debrecen Megyei Ltár Káptalani másolatok(Gyulaffy és Gyulay és Bánffy családok) 3-Kővári László:Erdély Nevezetesebb családai 4.Euveb(Kapy ,Bánffy,Bethlen,Gyulay,Gyulaffy családok) 5.Deák Farkas(Budapest1887)"Béldi Pál" könyv 6.Történelmi életrajzok 1886-87(Bánffy Ágnesről) 7.Petri Mór:Szilágyság(Gyulaffy Borbáláról+1671) 8.Nick Gombásh honlapja:Kapy és Rhédey családok(KAPY Borbálának NEM anyja Bánffy Ágnes Izabella+1680) 9.Nagy Iván:Marosnémeti Gr,.Gyulay család (Kapy Gábor+Minszenthy E.és utódok említve! 10.Törökkori Okmánytár(kutatni?)
------------------------------------------------------------------
Bethlen Krisztináról(?)

http://mek.niif.hu/04700/04750/html/1674.html „Barcsay Zsigmondné Gyulafi Borbála első ura Kapy András, ettől való gyermekei: KapyGyörgy,*Első neje Bethlen Krisztina, második neje Bánffy Ágnes. KapyÉva*Andrássy Mátyásné. és KapyKata*Ostrosits Miklósné. Lecskei Sulyok Jánossal és Ferenczczel a szatmárvármegyei csengeri malom ügyében 1640-ben egyezkednek.*”

----------------------------------------------------------------------------
özv Kapy Andrásné,Barcsay Zsigmondné Gyulaffy Borbála...György +1678 fiának MINDKÉT NEMBELI Utódairól ír.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ SOURCH ,S: Sáros vármegye alispánjának, Kapi Györgynek a fia volt András, a ki, és neje, Sulyok Kata (s mások) 1579 augusztus 25-dikén II. Rudolftól a kihalt Csaholyi-család középszolnoki Magyar-Csaholy, Középső- és Felső-Oláhcsaholy, Zölcze, a krasznavármegyei Panit és más szatmárvármegyei birtokait kapták.* András és Leleszi Sulyok István elismerték, hogy 200 frtot tartoztak volna fizetni Melith Istvánnak és Pálnak, 1583 máj. 8-dikán tehát kikötik, hogy ha nem tudnák fizetni, akkor javaikból szerezzenek elégtételt a hitelezők.* 1585 nov. 23-dikán András, Prépostvári és Sulyok István határidőt kapnak Báthori Istvántól bizonyos egyezség megkötésére.* A XVI. század {682.} vége felé András, Csáki Kristóf, Lónyai István, Károly Mihály és Melith egyezkednek a Csaholyiak jószágát illetőleg. A mi a Csaholyi György és Gáspár részjószágából Kapinál lenne, az három részre osztandó: egy rész a Kapié, kettő a Melithé.*

1590-ben Kapi András neje, Sulyok Kata mint alperes áll Varasdi Cselleng Balázszsal szemben.*

1607-ben talán már ez András fia, ugyancsak András, Kóródi ifj. Ispán István, Alagi Ferencz és felesége, Prépostvári Sára ellen tiltakozik a csaholyi jószág eladása ügyében.* Ez Andrásnak első neje Erdélyi Borbála, második Gyulafi Borbála.*

András és Sulyok Kata fia lehetett az a Miklós,* a ki bírta 1613 előtt a krasznavármegyei Zovány birtokot minden hozzátartozóval együtt 4000 magyar forintért Báthori Gábor erdélyi fejedelem kegyéből.* 1613-ban Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem Miklós testvérének, Andrásnak adja érdemei jutalmául azon föltétellel, hogy Báthori Gábor, erdélyi fejedelem örökösei a 4000 forint lefizetése mellett visszaválthassák.*

Bethlen Gábor Nagy-Paczalt a kuriával, Bajom részbirtokot Andrásnak és nejének, Erdélyi Borbálának adományozta 1614-ben.* András és neje (Somkereki Erdélyi Borbála) Bethlen Gábortól ez évi május 13-dikán a hűtlenségbe esett Iffiu Katalin Szerdahelyi Imrefi Jánosné összes javait kapták (Nagy- és Kis-Paczal, Bajom, Széltoló és Bártfalva felét, valamint ezek másik felét is, melyet Bethlen Imrefi János fiától, Mihálytól elcserélt.* II. Mátyás királynak 1615 márcz. 22-dikén kelt levele szerint Pete Lászlóné Kapi András (és Sulyok Kata) leánya, Anna Kapi Andrással és Sándorral némely szatmárvármegyei, ezek mellett a középszolnoki csaholyi és zölczei birtokokon osztozkodni kiván.*

{683.} Anna a szilágycsehi evang. reform. egyháznak egy ezüst tányért adott.

András (és Gyulafi Borbála) lakodalmakor a Szilágyban 1625-ben azt hiresztelték, hogy Bethlen Gábor hadait a király ellen vitte, hogy már Váradon, Kassán van. (Az ilyenféle hírek igen bántják Bethlent, a mint az 1625 julius 14-dikén Pázmán Péterhez írott levelében panaszkodik.)* Bethlen Gábor fejedelemnek 1627 decz. 6-dikán kelt levele szerint Toroczkai Mihály Kapi András, mint fölperesért Boczikay István és Báthory Anna ellen állt törvényben, a kik a nagypaczali és bajomi statituónak ellentmondottak, de nem jelentek meg.* 1629 jan. 4-dikén lelettárt vettek föl András paczali birtokáról.* Andrásné Gyulafi Borbála és Liszti Ferenczné Zsuzsánna egyezséget kötöttek a csehi várra vonatkozólag Prépostvári Zsigmondné Széchi Katával; ez ellen 1629-ben tiltakozott Gyulafi Sámuel, a mely tiltakozását azonban később visszavonta.* Katalin, erdélyi fejedelem 1630 január 18-dikán tekintetbe véve Kapi András (de eadem), tanácsosának, kolozsvármegyei főispánjának hű szolgálatait, melyeket az iránta, mint néhai férje, Gábor fejedelem iránt, különösen a portához és császárhoz való hűséges és eredményes követségben tanúsított, valamint azt, hogy Kapi Miklós (de eadent), a fenti András fivére és néhai Báthori Gábor, erdélyi fejedelem tanácsosa a Radul Sorbán, oláh vajda elleni hadjáratban meghalt és halála után Hagymáslápon, Felsőfentős, Aranyos birtokai Péri Horvát Lázárnak adattak, majd a kincstárhoz kerültek, ugyane birtokokat, az elsőt udvarházzal, melyek eddig Kővárhoz tartoztak, minden tartozékaival fenti Kapi Andrásnak és fivére, néhai Kapi Sándor kiskorú Katalin és Fruzsina leányainak mindkét ágon öröklőleg 6000 magyar forinton adja, egyszersmind megbízza a kolozsmonostori konventet, hogy őket e birtokokba iktassa. A proponált megbizottak: {684.} Kövesdi Sramasághi László, Balázsházi László középszolnoki alispánok, vagy a vármegyének valamelyik szolgabírája, vagy Szentpáli István, Peczyi János, Bálintfi Balázs, Dengelgehi Balázs, Szőlősi János, Kisfaludi András, a fejedelmi kanczellária esküdtjei és irnokai.* András tanácsos és kolozsi főispán Brandenburgi Katalintól ez évi szept. 17-dikén a középszolnoki Paczalt is adományul kapja.*

1638-ban özv. Bánfi Mihályné Kapi Judit és gyermekei: Dénes és Zsuzsánna Bánfi Mihály első nejétől, Károlyi Fruzsinától született gyermekeivel megosztozkodnak Tótfalu, Nagyfalu, Zovány, M.-Valkó, Halmosd, Alsó-Gyümölcsénes, Szék, Ccsízér, A.-Jaáz, Valkó-Váralja, Detrehem, Füzes, Felső-Perje, Új-Vágás, Elyűs, F.-Bán, O.-Valkó, Felső-Kaznacs és Bagolyfalu birtokokon.*

Barcsay Zsigmondné Gyulafi Borbála első ura Kapy András, ettől való gyermekei: György,* Éva* és Kata* Lecskei Sulyok Jánossal és Ferenczczel a szatmárvármegyei csengeri malom ügyében 1640-ben egyezkednek.*

Az ifj. Rákóczi György, erdélyi fejedelem és Barcsai Zsigmond, szolnoki főispán meg neje Gyulafi Borbála között 1648 szent Jakab havának 26-dik napján létrejött egyezség szerint utóbbiak háborítás nélkül bírhatják Paczalt és a hozzá tartozó falvakat, haláluk után id. Barcsai Zs. fia Ferencz, ennek halála után pedig Kapi György.*

Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálának 1651 november 28-dikán kelt végrendelete szerint a Kapi-jószágok Közép-Szolnok vármegyében a következők: a nagypaczali udvarház, melyhez Széltalló, Bártfalva és Bajom falvak tartoznak meg egy rész a krasznavármegyei Zoványban, melyet – mint előbb láttuk – Báthori Gábor fejedelemtől jámbor szolgálatáért Kapi Miklós kapott 4000 forintban s melyet Báthori {685.} Istvánnétól Kapi András törvénynyel is elnyert. Ezek Kapi András keresményei.*

Kapi Kapy György (Kapy András és Gyulafy Borbála fia) 1654-ben Bethlen Krisztinát* bírja nőül, kivel N.-Paczalban lakott. Tekintetes és nagyságos Kapi György uram ő nagyságának egy nagypaczali jobbágya, Gólya András 1652-ben egy nagypaczali rétjét adja zálogba Váradi Zsigmond, kispaczali lakosnak. E rétnek két felől ugyancsak a Kapi György jobbágyai a szomszédjai, a kik közül Demeter a Szilágyból Nagyfaluból a Bánfi urak jószágából származott Nagy-Paczalra. E György 1658-ban Közép-Szolnok vármegye főispánja, 1659-ben Rákóczitól nyert a hunyadvármegyei főispánságot.* Róla írja Cserey után Kővári, hogy gazdag kényúr, a vármegyei kérelmezők lovát, szekerét előbb megdolgoztatta s csak azután adott választ.*

Dobraviczai Miklós Redivivus Jáfetke czímű könyét 1669-ben Kapi György, Hunyad, Zaránd, Közép-Szolnok főispánjának ajánlja. 1669 nov. 19-diki itélőmesteri kiadvány szerint Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála fiának, Kapi Györgynek és mindkét nembeli utódainak adja a középszolnoki csehi jószágot az összes hozzá tartozó falvakkal és részbirtokokkal. Köteles azonban György a nagyszombati klastromban levő apácza nővérének, Évának, minden évben 100–100 forintot adni.* 1671-ben feburár 11-dikén fejedelmi parancsra tanúvallatást tartanak György részére a csehi jószágra vonatkozólag Gyulafi Borbála ellen. A tanúvallomás szerint e jószág a Kapi Györgyé volt. A mikor Kapi András meghalt, mind ezüst-, mind arany marha stb.elég maradt Borbálára, de elköltötte. Barcsai Zs. Borbálának Barcsaitól született leányát, Juditot részben ezen György némely jószágaiból házasították ki.,* szept. 23-dikán György, gróf Gyarmathi {686.} Balassa Imréné Barcsai Judit és Bethlen Farkasné Ostrosics Borbála között felosztják a szilágycsehi várbeli részt,* a Barcsai Zsigmondné javait.* György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála néhai Barcsai Judit szilágycsehi birtokán osztozkodnak 1676 máj. 13-dikán,* 1679 jun. 6-dikán Rédei Ferencz, kolozsvármegyei főispán előtt özvegy Kapi Györgyné Bánfi Ágnes és mostoha leányai: Kapi Borbála Toroczkai Istvánné, Kapi Mária* és Anna* a Kapi György után maradt birtokokon osztoztak. «A szilágyi jószág is marad Kapi úr leányainak s a paczali jószágok, csengeri stb.»*

A XVII. század végén Kapi Mária utasítás-fogalmazványban említve van, hogy a fejedelemnél és az atyafiakkal orvosolni kell a dolgot, különben elpusztúlnak a csehi jószágok, mert a vármegyei tisztek az egész teher viselését azokra rakják.*

1702 május 9-dikén tanúvallatást tartottak Náprádon Gyulai Ferencz számára arról, hogy a Kapi-család mióta bírta a Hunyadi-jobbágycsaládot. A vallomások szerint e család Barcsai Zsigmondnét szolgálta örökösképen.*

1709 előtt Kapi Borbála Toroczkai Istvánné és gr. Gyulai Ferenczné Kapi Mária mint felperesek pereltek Sulyok Ferencz, György és András ellen a csaholyi birtokért. Ez ügyben 1709 ápr. 25.dikén hoztak döntő itéletet.*

1712 augusztus 4-dikén leltárt vesznek föl néhai Kapi Mária grófnőnek a Közép-Szolnok meg Bihar vármegyékben fekvő és a nagypaczali nemes udvarház helyéhez tartozó javairól.*

1721 előtt Kapi György, középszolnoki főispán szolgáját megölette Váradi szolgája, a kit ezért fejvesztésre itéltek.* 1721 ápr. 23-dikán Nagy-Paczalban tartott tanúvallatás szerint az erdőre fogadott, hajtott és ot meghízott sertésekből jutott {687.} dézmasertés és váltópénz kétharmada a Kapi Györgyé volt, a ki annak egyharmadát néhai Edőtelekinek adta.* Nagy-Paczalban néhai Kapi György-részen bírnak gr. Gyulai István, Thoroczkai Zsigmondné Thoroczkai Klára és néhai Macskási Boldizsár özvegye Kapi Anna, kik mint a fenti György örökösei, örökös és a legnagyobb birtokosok itt. A Kapi-részt és az udvarházat is három részre osztották: egyre-egyre 13–14 telek jutott.* Az 1733-dikén Náprádon tartott tanúvallatás szerint néhai Kapi György adta a náprádi eklézsiának azt a földet, a melyhez a fenti gr. Gyulai István is igényt tartott.*

1736 előtt Széplakon a Kapi- és Bethlen-részeket megosztották, a mikor is egynek-egynek tizenhat házhely jutott. A Kapi-rész Gyulai-, Macskási- és Toroczkai-részre oszlott, de a hozzátartozó Kreszul pusztája osztatlan maradt.* 1766 ápr. 30-dika előtt a monói Mocsár-erdőt Kapi-részen majorságot bírták gr. Mikes, Toroczkai, Gyulai és néhai Kemény Sámuelné Macskási Kata.*

1736-ban tartott tanúvallatás szerint Kapi-jogon van Magyar-Csaholyban 8–9 házhely, Zölczén egy és Oláh-Csaholyban hat. A tizedet mindenkor kiadták a Kapi-részre.*

Simon János, prókátornak egy 1752-diki levelével együtt talán ép ebből az évből maradt fenn egy memoire, hogy a paczali, egyáltalán a Kapi-just illetőleg mi módon kell eljárni.*

Az erdélyi itélőmesternek 1757 nov. 8-dikán kelt, királyi pecsét alatti átirata szerint a szilágycsehi és szamosudvarhelyi meg más megyebeli Kapi-jószágokra vonatkozólag tiltakozott gr. Marosnémeti Gyulai István.*

A Kapi-család czímerében egy gólyamadár van.

----------------------------------------------------------------------------

Kapy család. (Kapivári.) [Nagy Iván]

Kapy család. (Kapivári.)

Sáros vármegye régi nemes családa, elterjedve több megyébe, sőt Erdélybe is. Előbbi nevük Tétényi volt. Tétényi Imrének a budai alvárnagynak fia Péter, és Tétényi Miklósnak fia András a Haraszthi rokon-családdal együtt 1405-ben Zsigmond királytól nyerik czimerüket hűséges érdemeikért Wagner Diplomat Sáros. p. 354. – Fejér Codex Diplom. tom. X. vol. II. p. 372.*. Czimerük a paizs arany mezejében, melyet két fekete csíkolat vizirányosan fut által, daru áll féllábon; a paizsfölötti sisakból ugyanolyan daru emelkedik ki. Foszladék arany-fekete. Nevezett Tétényi András utóbb tétényi birtokát Zsigmond királylyal sárosmegyei Kapi helységgel és várral cserélé el, mely a kihalt kapi Poháros Oszvald után a koronára szállott; és innen a Tétényi nevet a Kapy névvel cserélvén, ez a család neve lön. Ezen András 1410-ben már sókamarás (Comes lucri Camerae) volt, és Zsigmond királytól királyi engedélyt nyert, hogy a régi, megrongált Kapivárat ujra fölépithesse Wagner Dipl. Sáros 59.*. Ugyanezen évben a pápától maga és neje részére azt nyerte, hogy őket gyóntató papjuk halálos órájukban minden büneiktől feloldozhassa Wagner Dipl. Sáros 362.*. 1411-ben azon parancsolatot vette Zsigmond királytól, hogy a mely kétezer forint áru sót adott az eperjesieknek a város falainak felépitésére segélyül, azt azon városiak szabadon használhassák, és abban őket ne háborgassa. Hogy Kapy András a só-kamarásság mellett szépen szerzett, onnan kitünik, hogy 1413-ban szent Mihály nap utáni szombaton Zsigmond király tőle vett kölcsön nyolczezer forintot, oly feltétellel, hogy ha ez összeget neki azon évi karácsonra meg nem fizetné, akkor Kapy András a tállyai várhoz tartozó minden jószágokat, sőt mind azt, mi a hűtlenségbe esett Debrő Istvánról a királyra szállt, elfoglalhatja, és mindaddig birtokolhatja, míg Zsigmondtól a nyolczezer forintot készpénzül meg nem kapja Wagner Dipl. Sáros 369.*. A család leszármazása következő: I. tábla. N.; Imre de Tétén budai alvárnagy; I. Miklós de Tétén; I. András de Kapy 1405–1413. sókamarás (Anna); Péter 1405.; I. János (1. Soós Erzse. 2. Csuzi Perpetua); Kata (Tarczay); I. Sándor 1477. (Semsey Zsófia); István egri megyei pap 1455.; II. András 1464. (Színi N.); I. Menyhért 1505. (Szamaróczi Bora); Kata (Páthi Károly); Zsófia (Lengeldi Balás); I. László † 1526. Mohácsnál. (1. Semsey Anna. 1. Lipcsey Anna); II. Miklós 1524. (Lipcsei Kata); I. György (Barczay Klára); III. Miklós 1536.; II. János (1. Kükemezey Zsófia) 2. Parlaghy Anna) 1551.; II. György 1537. Sáros v. alisp. 1552. Lásd III. táblán.; I. Ferencz 1554. Folyt. II. táblán.; III. Miklós.; II. Ferencz.; Menyhért.; III. János.; Ilona (Berzeviczi György); Borbála; Anna (Raszlaviczay Lénárd)

II. tábla. I. Ferencz, 1554. ki az I. táblán.; III. Ferencz † 1596. (Ormandy Ilona); Kata.; Klára 1578. (Darholczy Pál); Sára.; István.; I. Gábor 1601. (Hoffman Krisztina); II. László 1610. (Mednyánszky Judit); III. János † 1605. (gyalui Vas Ilona); I. Zsigmond 1610.; Zsigmond.; Sándor.; Éva apácza.; Judit.; Ferencz.; János.; Sára; II. Gábor (Gergellaki Éva); Klára (1. Pethő 2. Klobusiczky Ferencz. 3. Sz.-Iványi László); Éva (Usz Bálint); Judit (Soós László); III. Gábor 1730. alnádor (Kampion Anasztasia); Zsófia (Márjassy István); III. Zsigmond egri kanonok cz. püsp. 1728.; Krisztina (Berzeviczi László); III. Ferencz (1. Kalmanczai Erzse. 2. Kende Krisztina); Antal. kapit. †; I. József 1750–70. ker. táblai ülnök (Radvánszky Teréz); IV. Gábor (Semsey l.); V. Gábor; László 1787. kamarai ülnök (Meskó N.); József kir. tanácsos 1811. (Szent-Iványi Anna-Maria); Anna-Maria (Almássy Pál); Teréz (Zichy); Klára; Jozefa; Amália 1828. (Gyürky Pálné)

III. tábla. Az erdélyi ág. II. György, ki az I. táblán. 1537.; III. András 1575. Kolos v. főisp. (Sulyok Kata); Sándor 1619. (Melith Kata); András 1614. Kolos v. főisp. (1. Erdélyi Bora. 2. Gyulaffy Bora); III. György.; Anna 1632. (1. Pethe László. 2. Serényi Imre); Miklós 1600.; Kata (Forgách Istv.); IV. György 1635–1670. Hunyad v. főisp. (Bánffy Ágnes); Éva (Andrásy Mátyás); Gábor 1664–1688. (Mindszenty); Kata (Osztrosith Miklós); Mária (Gulay Fer.); Anna (Macskásy Bold.); Bora (Toroczkai István); V. György (Bethlen Krisztina); Erzse (1. Bethlen Elek. 2. Toldalaghy János. 3. Jabróczky Ádám. 4. Szőllősy János); János 1680. (Vitéz Klára); Krisztina (Pethő István utóbb apácza); VI. György; Éva (Toldalaghy György); Gábor jezsuita; László (bér. Bóér Ágnes); Teréz (Apor Lázár); János 1760. (Ányos Zsófia); «»Éva sz. 1740. † 1808. dec. 15. (Diószeghy Zsigm.)

I. Györgynek fiai II. János és II. György Szapolyay pártján állottak, miért őket Szapolyay 1537-ben N.-Váradon kelt levele által biztositá, hogy ha javaikban netalán kárt szenvednének Ferdinand részéről, ezt nekik kárpótolandja Wagner Dipl. Sáros p. 402.*. És csak ugyan ekkor már Kapi várát elfoglalá Vels, a Ferdinand tábornoka. II. György Szapolyay halála után – legalább egy ideig – Ferdinand részén állott, mert 1545-ben ő volt Sáros vármegye egyik követe a nagyszombati gyülésre. 1552-ben Sáros megye alispánja Lehoczky Stemm. I. p. 205.*. Később 1575-ben N. Kálló vár kapitánya, majd a megyei katonaság kapitánya volt Tudományos gyüjtemény 1830-ki XII. k. 20. 26. l.*. Azonban fia III. András Erdélybe szakadt, hol családot alapitott, mint a III. táblán láthatjuk, s arról alább szólandunk. Az I. táblázaton III. Miklósnak fia Menyhért 1524-ben, II. Ferencz 1521-ben Sáros vármegye alispánja Lehoczky Stemmat. I. p. 205.*. II. Ferencznek fiai II. László és I. Zsigmond 1610-ben éltek, midőn őket Simon zágrábi püspök magyar levelében arra kéri meg, hogy neki Eperjesen a törvényszékhez közel alkalmas szállást szerezzen Lehoczky Stemmat. I. p. 24. l.*. II. Lászlóra nézve az 1618-ki 40. törv. cz. rendeli, hogy a hátramaradt pénzt Révay Péter grófnak adja át. 1625-ben a határvizsgáló küldöttség tagjául neveztetett 1625-ki 23. törv. cz.*. I. Zsigmond 1604-ben neveztetett a határvizsgáló választmány tagjául 1604-ki 15. törv. cz.*. III. Gábor az 1681-ki országgyülésen az adó-rovások vizsgálására, és ugyanakkor, valamint 1723-ban a határjárási választmány tagjául neveztetett 1687-ki 16. és 23. és 1723-ki törv. cz.*. 1730-ban országbirói itélőmester, utóbb alnádor volt. Testvére III. Zsigmond egri kanonok 1725–1728-ig, egyszersmind czimzetes püspök. III. Ferencznek fiai közűl I. József 1760–1770-ben az eperjesi kerületi tábla ülnöke volt. Radvánszky Teréztől egyik fia László 1787-ben kassai kamarai ülnök. Másik fia József 1810-ben az eperjesi táblán ülnök, utóbb kir. tanácsos. Nejétől Szent-Iványi Anna-Máriától leánya Amália 1828-ban losonczi Gyürky Pálnak második neje volt. Nem lévén e családfa teljes, nem találjuk azon Kapy Klárát, ki 1646-ban bedeghi Nyáry István özvegye volt, és ki 1659-ben szatmármegyei Csenger, és Győrtelek helységben részt kapott kir. adományban Szirmay Szatmár várm. II. 117. 120.*. Ugyancsak 1659-ben Kapy Anna részbirtokot nyert királyi adományban szatmármegyei Parasznya, Nyir-Medgyes, Kocsord, Gebe helységben Szirmay Szatmár várm. 81. 104. 106. l.*. Ugyan e hézagosság miatt a családfán kivül kell megemlitenünk az ujabb időből ugyan ez ágazatból valókat. Ilyenek: Kapy István 1838-ban Sáros vármegye másod-alispánja. Kapy Edvard 1846-ban Sáros vármegyei főszolgabiró; 1849. után pestmegyei, jelenleg nógrádmegyei cs. k. főnök. Kapy Gábor az esztergami érsekmegyében Varbón plebános 1859-ben stb. Az erdélyi ág – mint mondók – III. Andrással kezdődik, ki 1575-ben Kolos vármegye főispánja volt. Gyermekei közűl Miklós a Radul elleni hadjáratban esett el Bojthi, Engelnél 292.*. Másik fia I. András kolosi főispán volt. Báthori Gábortól gyanúba esvén, hogy Bethlen Gáborhoz szít, becsukatá Bojthi, Engelnél 319.*. Ennek Gyulafi Borbálától fia György legnagyobb történeti nevezetességre emelkedett. I. Apaffy Mihály alatt 1670-ben Hunyad megye főispánja volt, mit róla Cserey hosszasan, azt Kővári Kővári Erdély nev. családai 142. l.* röviden következőleg irja le: „Kapi György gazdag kényúr. S máig fenn van a rege, mikép a megyei kérelmesek lovát, szekerét, előbb megdolgoztatta, s csak azután adata választ. Egykor székely tutajosok eveznek a Maroson; leányai aranyi kastélának ablakából lenéztek. A könnyű vérü székelyek a leányokat látva, nyerítének. A dölyfös Kapi fölkelté falvát, megyéjét, a székelyeket a Marosról a szárazra húzatá; s mint lovakat megvasaltatá stb.“ Jószág-zsarlását igen jól festi azon eset, mely közte és Balassa közt folya le. Kapi ugyan is Balassa jószágait haszonbérben tartá. Balassa azonban Magyarhonban bajba jő, Erdélybe fut; itt Kapi Apafival elhiteté, hogy mint kém jöve be, Balassával pedig azt, hogy a fejedelem elakarja fogatni: s mikor Balassa megakar szökni, elfogatá, s jószágait magának tartá, nemsokat törődött vele, hogy a nyomorult Balassa koldus-tarisznyával mendegéle a fejedelemhez jószágait követelni.“ „Apafira is fenyegetődzött. Miért a fejedelem őt elfogatá, Déva várába vetteté. Mint ott ülne, két hű cselédje kötél-létrán elakará szöktetni; de a kötél elszakadt, Kapi a szirtre zuhant, meghalt. A két cseléd az utra készitett aranynyal elillant, s két tehetős családot alkota. Igy beszéli a hagyomány. Cserei Kapinak kincs- és becsszomját élesen rajzolva, elzáratása okát nem mondja, de hogy börtönben hal el, s jószágaira az állam kezét reá tevé, azt elég bőven beszéli. “ Cserei Mih. Hist. 63. 114. l.* György mellett Gábor nevü testvérétől meg lejebb jött a család. Fiai és leányai voltak. Leánya Erzsébet ismét különös jellem. Előbb Bethlen Elekné, azután Toldalagi Jánosné; mindkettőtől elválik; azután Jabróczky Ádámhoz, egy értelmes szabóhoz megy férjhez, kivel a Jabróczki család erdélyi ágát alkotja: végül Szőllősihez megy Magyarországon, ki előbb szürke barát volt; ezt a Mezőségen fekvő Sz.-Miklóson Czente mellett megölette Kővári Erdély nev. családai 142. l.*. Rémes emlékezetet hagyva fenn, hunytak el a mult században. Fészkök várromja – irja Kővári – rémület a népnek.

Kapy család. [Nagy I.-Pót]

Kapy család.

A VI. kötet 78. lapján álló II. József ker. táb. ülnök és kir. tanácsosnak nejétől Szent-Iványi Anna-Máriától Amálián kivül fia volt még István. 1838–39. Sáros megyei alispán, 1850–54. Zemplén megyei cs. k. főnök. Ennek fia Eduard Sáros megyének egykor fő szolgabirája, a forradalom után 1849-ben Szolnok megye cs. k. főnöke, majd Borsod Heves megye ideigl. főispánja, 1851–56. Pest megyének, 1856–1861. Nógrád megye főnöke, 1859-ben cs. k. kamarás, majd végre 1861. octob. ismét Pest megye provis. főispáni helytartója.

Kapy (kapivári). [Kempelen]

Kapy (kapivári).

Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében Ferencz; Sárosmegyében Ferencz, János igazolják nemességüket. – György 1676. és János 1724. évi czímerpecsétje, valamint leszármazási adatok a gróf Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. VI/76–82. (gen.); Siebm. 286., pk. 74., erd. 268.; Gf. I/10.; Kősz. 166.; Simon 46.

Kapy. [Kempelen]

Kapy.

Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében István fordul elő az igazolt nemesek között.