Ignaz Fuchs

Fuchs Ignác zsidó kereskedő volt, megfigyelte, hogy Keresztúr egy részén a vékony humuszré- teg alatt sóder található, ezért kibérelte a területet, és megnyitotta rajta sóderbányáját. Az első próbálkozás a mai Bakancsos utca déli végétől nyugatra volt, de az igazi nagy bánya a mai Tán- csics utca északi végétől nyugatra terült el. Innen vasúti kocsikkal szállították el a sódert.105 Egy vasúti szárnyvonal is kiépült a nagy bányába, ami a mai Határhalom utcánál (ami az egykori Ha- tár-malomról kapta a nevét, úgy, mint ahogy az egykori Hajda-csárdáról a Hajdúcsárda utca) ágazott le, amint az egy 1880-as évekbeli térképen jól látszik.106 A talpfák nyomai még az 1950-es években is látszódtak. A két bányát egy széles gerinc választotta el (mai Széchenyi utca), ezen jár- tak az újsoriak és az Újlak utcaiak a falu keleti határába.107 Az említett térkép szerint ekkor már megnyitották a bányát a Táncsics utca déli végétől nyugatra is, sőt a parcellázás kezdetére nyílt egy a későbbi rákoshegyi vasútállomással szemben is, ez az ún. Holzbach-féle (vagy Holzspach- féle) kavicsbánya. A mai Táncsics utcai vasúti átkelőnél ekkor már állt egy vasúti őrház („Wh.”- val jelölve, Wächterhaus, magyarul bakterház), amiből később a Kavicsbánya megálló született. A déli bánya rajzolata alapján az őrháznál rakhatták vagonokba az itteni kavicsot. Még később ipar- vágány is ágazott le innen, ami kettéágazva a Táncsics utcai déli,108 és a Holzbach-féle bányába is levezetett.109 Keresztúr és a környék lakosai évtizedekig a Fuchs-bányá(k)ban keresték meg a ke- nyerüket, de a tulajdonos nemcsak pénzzel, hanem jancsibankóval is fizetett, ami egyfajta bérelő- leg volt utalvány formájában. A hagyomány szerint a bányában volt egy domb, azon állt a kantin, ahol kenyeret, szalonnát és bundapálinkát lehetett venni, de csak jancsibankóért. Ezekből renge- teg fogyott, ami tovább növelte Fuchs vagyonát, ugyanis mire bérfizetésre került volna a sor, sok- szor már a munkás tartozott a vállalkozónak.110 1880 körül Fuchs Ignác megvásárolta gróf Wenckheimtől a község közepén fekvő birtokait, a 447 holdas későbbi Rákoshegy111 mellett a Cinkotai és Ferihegyi út közötti rákosi rét keleti felét (Fuchs-rét) és az Orczy-kúriát a hozzá tartozó részekkel. Emellett sikerült megszereznie a mai Rákosliget és az attól északra Szőlőhegy néven napjainkban már jó pár éve tervezett új telep ke- resztúri részének területét – amik magukba foglalták az Óhegyi-szőlőt is –, ahol az 1883-i katasz- teri felmérés szerint nagy kiterjedésű táblák voltak.112 Más forrás szerint Keresztúr maradék 1/5-ét csak 1892-ben vásárolta meg Vigyázó Sándor és Podmaniczky Zsuzsanna báró Marburg Rezső- től,113 akire minden bizonnyal a Wenckheimektől származott, de hamarosan tovább is adták Fuchsnak, aki feltehetően azelőtt is bérelte. A harmadik variáció szerint Fuchs Ignác közvetlenül Marburgnétól vásárolta a területet.114 Fuchs Ignác minden bizonnyal okleveles gazdász fiai, Ármin115 (A keresztúri zsidó anyaköny- vek nem tudnak Árminról, noha 1852 óta nyilvántartották a családot. Talán még azelőtt született vagy máshol.) és Géza (Gábor Géza, szül.: 1861.)116 segítségével gazdálkodásba is kezdett.

104 Országos Mezőgazdasági Címtár, II. k. Duna-Tisza köze, szerk.: dr. Gesztelyi Nagy László, Kaposvár, 1937, Pest vár- megye Gödöllői járás 100 katasztrális holdon felüli gazdaságai, 208-282. o. 105 SINKOVICSNÉ 1988, 14. Kavicsbánya, 72. A Fuchs kastély, 13. Kavicsbánya. 106 Harmadik katonai felmérés levezetett térképe é.n. 107 SINKOVICSNÉ 1988, 13. Kavicsbánya. 108 ALBRECHT 1997 (2009), Nyolcvanhat év Rákoshegyen – „Körös-körül szőlők voltak itt…”, 23–29. 109 ALBRECHT 2008, Kosztolányi rokonság Rákoshegyen, 132–136. 110 SINKOVICSNÉ 1988, 72. A Fuchs-kastély. 111 ALBRECHT 1997 (2009), Zsófia-teleptől Rákoshegyig, Immár évszázados település, 11–18. 112 Rákoskeresztúr 1883 és MTA 1939. 113 VARGHA 1931. 114 ALBRECHT 1997 (2009), Zsófia-teleptől Rákoshegyig, Immár évszázados település, 11–18. 115 SINKOVICSNÉ 1988, 72. A Fuchs-kastély. 116 HÓDOS Mária: Kétezren voltak. Budapest, 2006, 33–55. o.

Az Óhegyen, valamint a falutól délre a vasútig, valószínűleg szőlőműveléssel foglalkoztak,117 míg a vasúttól délre szántó lehetett,118 illetve egyesek szerint akácerdők terültek el.119 A Fuchs-réten a családnak lovai és tehenészete is volt.

FOLDES, Dr. Arpad (age 28, b. Lipto-Szent Miklos) son of Adolf Foldes & Roza (Politzer) married FUCHS, Adel (age 24, b. Rakos) daughter of Ignacz & Zsofia FUCHS. Marriage Registration: 07-Oct-1894 (Budapest, Local Gov't). Source: LDS 642976, Vol. 39, 139-04.

• Reference: MyHeritage Family Trees - SmartCopy: Jan 17 2019, 20:05:01 UTC
• Reference: MyHeritage Family Trees - SmartCopy: Aug 29 2020, 11:31:55 UTC