Historical records matching József Bajza
Immediate Family
-
wife
-
daughter
-
son
-
daughter
-
mother
-
father
-
brother
-
brother
-
sister
-
brother
-
brother
About József Bajza
Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Élete, munkássága
Bajza művelt kisnemesi családban született 1804-ben. Tanulmányait Gyöngyösön kezdte a ferencrendiek gimnáziumában, majd Pesten a piaristáknál 1818–'22 között bölcsészetet, 1822–'23-ban jogot hallgatott, ám már az egyetemen jobban izgatta az esztétika, filozófia, irodalom, mint a törvénykönyvek. 1824-ben végzett Pozsonyban. 1828-ban tett ügyvédi esküt. Bajza, a költő
Az egyetemi évek alatt kötött életre szóló barátságot Toldy Ferenccel, aki felfedezte benne a tehetséges költőt, s beajánlotta Kisfaludy Károlyhoz, aki a magyar romantikát később megteremtő tehetséges fiatalokat gyűjtötte maga köré. 1831-ben elindította a Kritikai Lapok című folyóiratot, majd 1837-ben Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel közösen az Athenaeum folyóiratot, ahol már rendszeresen jelentkezik kritikáival. Bár költőnek indult, maradandót kritikáival és tanulmányaival alkotott. Bajza a kritikus, színigazgató
1823-tól egy évet töltött Pozsonyban, 1829-től pedig Pesten, a német színházban ismerkedett a teátrumok világával, gyűjtötte színházi élményeit. Első programját, mely a színpadi romantika tárgyában jelent meg, Dramaturgiai és logikai leckék, magyar színházbírálók számára című tanulmányában tette közzé 1836-ban. 1837–1838-ban a Pesti Magyar Színház igazgatójaként – mely a városban az első, az országban a negyedik magyar játéknyelvű színházként nyílt meg – kidolgozta a színház működési szabályzatát.
Az újonnan megnyílt színház műsorarányainak kérdéséről 1837-ben vita robbant ki, melynek következtében 1838-ban lemondott igazgatói pozíciójáról. Bajza az Athenaeum folyóirat köré csoportosult liberálisokkal és a drámai színészekkel egyetemben attól tartott, hogy az Erkel Ferenc által erősen támogatott operaművek túlsúlya a magyar dráma ügyére káros hatással lesz. Fontos megemlíteni, hogy Bajza és köre nem az operák ellen szálltak harcba, hanem a magyar nyelv ügyét támogatták azáltal, hogy a magyar nyelvű drámákat szerették volna látni a színház repertoárjában, a zenés-táncos szórakoztató színdarabok (operaművekkel) helyett. Ennek a vitának lett a következménye az Athenaeum-per, mely során ellenfeleik (a Pesti Magyar Színház választmánya) megpróbálták negatív színben feltüntetni a folyóiratot, és annak szerkesztő triászát.
A kor másik nagy vitája, a német és a francia romantika képviselői közt zajlott; Bajza felismerve a francia romantika demokratikus szellemét, Victor Hugo népszerűsítésével küzdött a magyar romantika megteremtéséért. Bajza irodalmi- és színikritikáival, vitáival sokat tett a modern irodalmi élet viszonyainak tisztázásáért, illetve kritikáival a kemény, polemikus hangú bírálat megteremtőjévé vált. Mindemellett aktív színházi ember is, 1847–48-ban a Nemzeti Színház aligazgatója, korábban a teátrum drámabíráló bizottságának a tagja volt.
Bajza, a politikus
Bajza ugyanakkor politikus alkat is volt, Kossuth híve. Az 1840-es évek közepén visszavonult az irodalmi és színházi kérdések vitatásától, minden idejét a politikai publicisztikának szentelte. 1848-hoz közeledve Bajza egyre cselekvőbbé vált, főszerkesztője lett a Kossuth Hírlapja című forradalmi napilapnak. Hivatalt ugyan nem vállalt a szabadságharc idején, tollával azonban harcolt. A bukás után menekülnie, bujkálnia kellett, közvetlen életveszélyben volt Vörösmartyval együtt. 1851-ben Haynau bukását követően szabadon visszatérhetett ugyan Pestre, ám az évekig tartó üldöztetés megterhelte: elborult az elméje, s bár néha ugyan kitisztult, mégis 1858-ban bekövetkező haláláig jórészt már szellemi sötétségben élt.
Bajza József és feleségének sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-21.
Művei:
Az epigramma teoriája, 1828
A románköltésről, 1833
Dramaturgiai és logikai leckék, magyar színházbírálók számára 1836
Összegyűjtött munkái (I–VI) 1899–1901
nemesi előneve: árvanagyfalusi, költő, színiigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy társaság tagja, Bajza művelt kisnemesi családban született, 1804-ben. Tanulmányait Gyöngyösön kezdte a ferencrendiek gimnáziumában, majd Pesten a piaristáknál 1818–22 között bölcsészetet, 1822–23-ban jogot hallgatott, ám már az egyetemen jobban izgatta az esztétika, filozófia, irodalom, mint a törvénykönyvek. 1824-ben végzett Pozsonyban. 1828-ban tett ügyvédi esküt, az egyetemi évek alatt kötött életre szóló barátságot Toldy Ferenccel, aki felfedezte benne a tehetséges költőt, s beajánlotta Kisfaludy Károlyhoz, aki a magyar romantikát később megteremtő tehetséges fiatalokat gyűjtötte maga köré, 1831-ben elindította a Kritikai Lapok című folyóiratot, majd 1837-ben Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel közösen az Athenaeumot, ahol már rendszeresen jelentkezik kritikáival, bár költőnek indult, maradandót kritikáival és tanulmányaival alkotott, 1823-tól egy évet töltött Pozsonyban, 1829-től pedig a Pesti Német Színházban ismerkedett a teátrumok világával, gyűjtötte színházi élményeit, első programját, a színpadi romantika tárgyában, a Dramaturgiai és logikai leckék, magyar színházbírálók számára című tanulmányában tette közzé, 1836-ban. 1837–1838-ban a Pesti Magyar Színház igazgatójaként – mely a városban az első, az országban a negyedik magyar játéknyelvű színházként nyílt meg – kidolgozta a színház működési szabályzatát, az újonnan megnyílt színház műsorarányainak kérdéséről 1837-ben vita robbant ki, aminek következtében 1838-ban lemondott igazgatói pozíciójáról. Bajza az Athenaeum folyóirat köré csoportosult liberálisokkal és a drámai színészekkel egyetemben attól tartott, hogy az Erkel Ferenc által erősen támogatott operadarabok túlsúlya a magyar dráma ügyére káros hatással lesz. Fontos megemlíteni, hogy Bajza és köre nem az operák ellen szállt harcba, hanem a magyar nyelv ügyét támogatták azáltal, hogy a magyar nyelvű drámákat szerették volna látni a színház repertoárjában, a zenés-táncos szórakoztató színdarabok helyett. Ennek a vitának lett a következménye az Athenaeum-per, mely során ellenfeleik (a Pesti Magyar Színház választmánya) megpróbálták negatív színben feltüntetni a folyóiratot, és annak szerkesztő triászát. A kor másik nagy vitája, a német és a francia romantika képviselői közt zajlott; Bajza felismerve a francia romantika demokratikus szellemét, Victor Hugo népszerűsítésével küzdött a magyar romantika megteremtéséért. Bajza irodalmi- és színikritikáival, vitáival sokat tett a modern irodalmi élet viszonyainak tisztázásáért, illetve kritikáival a kemény, polemikus hangú bírálat megteremtőjévé vált. Mindemellett aktív színházi ember is, 1847–48-ban a Nemzeti Színház aligazgatója, korábban a teátrum drámabíráló bizottságának a tagja volt. Bajza ugyanakkor politikus alkat is volt, Kossuth híve. Az 1840-es évek közepén visszavonult az irodalmi és színházi kérdések vitatásától, minden idejét a politikai publicisztikának szentelte. 1848-hoz közeledve Bajza egyre cselekvőbbé vált, főszerkesztője lett a Kossuth Hírlapja című forradalmi napilapnak. Hivatalt ugyan nem vállalt a szabadságharc idején, tollával azonban harcolt. A bukás után menekülnie, bujkálnia kellett, közvetlen életveszélyben volt Vörösmartyval együtt. 1851-ben Haynau bukását követően szabadon visszatérhetett ugyan Pestre, ám az évekig tartó üldöztetés megterhelte: elborult az elméje, s bár néha ugyan kitisztult, mégis 1858-ban bekövetkező haláláig jórészt már szellemi sötétségben élt.
József Bajza's Timeline
1804 |
January 31, 1804
|
Szűcsi, Gyöngyösi, Heves County, Hungary
|
|
1839 |
February 7, 1839
|
Pest
|
|
1840 |
May 4, 1840
|
Pest
|
|
1843 |
1843
|
||
1858 |
March 3, 1858
Age 54
|
Budapest, Budapest, Budapest, Hungary
|