Karolina Kárász de Horgos et Szentpéter

nemesi előneve: horgosi

http://www.horgos.rs/hun/index.php?option=com_content&view=article&...

Fejérváry Miklós hitvese Kárász Karolina is nagy műveltségű, finom és mély érzelmű, szigorúan vallásos, de szellemes hölgy volt. Szabadgondolkodású ember volt, aki mindenki iránt természetes udvariassággal viselkedett. Mindenkor szívesen adakozott, ha közös ügyet, vagy jótékonysági tevékenységet kellett előmozdítani. Folyamatosan támogatta a távolból az anyaországban maradt Békés Megyében levő mezőberényi katolikus egyházközséget, a templom, az iskola, és plébánia megépíttetését. Valamint nagy jótevője volt a helyi nőegyletnek is. A templom és a hozzátartozó tanterem építésére 13.894 koronát adományozott Amerikából. A terveket Borsiczky Lajos körösladányi mérnök készítette el. A lelkész áldozatvállalásának (anyagbeszerzés, a munkák felügyelete, szervezése) köszönhetően a tervezettnél tágasabb templom épülhetett. Scher Conrád gyulai építész és Ferencsik Károly ács vállalkozásában kezdődött meg az építkezés 1886 áprilisában, s ugyanezen év szeptember 14-én elkészült a templom és a tanterem. 1886. október 17-én áldotta meg a templomot Schiefner Ede prépost, endrődi plébános. A templom és az iskola felszerelése különböző adományokból történt. Fejérváry Miklósné még ezek beszerzéséhez is hozzájárult, például Tirolban készíttetett egy öl magas feszületet és egy Szent József szobrot. Az ő adományából került villámhárító a templomra, stb. Szintén az ő hozzájárulása tette lehetővé 1888-ban a templom szomszédságában lévő ingatlan megvásárlását, és azon új lelkészi lak építését (erre célra 4000 koronát adományozott). A kőoltár meg 1891-ben készült el Grazban, gróf Lamberg Fülöpné és báró Wenckheim Mária költségén.

Fejérváryné Kárász Karolina idős korában pedig végrendeleti1eg megalapította a Csongrád Megyében levő horgosi árvaházat, melyet még anno az ő édesapja Kárász III. Miklós szeretett volna megtenni. Az akkori járványos betegségek ugyanis sok áldozatot szedtek, és a saját tizennégy gyermeke közül is alig négyen érték meg a felnőtt kort. Mivel iskola ekkor már volt, így Kárász Miklós árvaházat szeretett volna alapítani, de korai halála ebben megakadályozta. Így a leánya Karolina ezt számon tartva, a végrendeletében jelentős alapítványt tett „Árva és elhagyott, avagy igen szegény szülőktől származó gyerekeknek a katholika szentegyház törvényei szerint való nevelésére, örök időkre”. Mind ennek a megvalósítása azonban már a leányára Coelesztinára várt.

Fejérváry Miklósnak és Fejérváryné Kárász Karolinának tulajdonképpen három gyermekük született, melyekből kettő nevelkedett fel. Az ifjú Miklós 1846-ban még Budapesten, és Celesztina aki pedig 1847-ben Vácon született. Az ifjú Miklós a davenporti Grisvold Egyetemen tanult, és briliáns tanuló volt. Majd az Unióban Abraham Lincoln katonája lett, és a polgárháború alatt 1863-ban Kentuckyban egy csata alkalmával 17 éves korában elesett. A második gyermek, Celesztina az édesanyjától örökölt vallásos érzületű hölgy volt, és a zene kedvelése folytán a davenporti Szűz Mária katolikus templomba járt orgonázni. Aztán még a szüleitől nemcsak jótékonysági szép erényt örökölte, hanem azt gazdag anyagi támogatásával, valamint szamaritánus szolgálattal, és a jótékonysági szervezetekben végzett jólelkű tevékenységével is növelte. A szeretetszolgálataiban nem engedte, hogy vallási, vagy egyéb előítéletekkel bárki is befolyásolja. 1883-ban már Celesztina indítványozására megalapították a három város vezető zenei klubját is, a Zenésztanulók Klubját, ahol a műsorokat Celesztina mellett egész idényben három úr, D.C. Garett, Robert Smith, és Marcus Curtius Smith szervezték. Celesztina a szüleivel együtt élt a kastélyban, és minden idejüket kitöltötte a jótékonysági szolgálataik körüli tevékenység.

Aztán 1890. augusztus 27-én Celesztina elveszítette édesanyját. Édesanyja halálát követően Celesztina 1893-ban Europába utazott, és Belgiumban a királyi udvar festőjétől Gouido Renetől egy Raffaelló festménymásolatot vásárolt ajándékul oltárképnek a davenporti Szűz Mária templom részére, ahol hosszú évekig az orgonán játszott. Celesztina később 1912-ben a davenporti Szűz Mária katolikus templom szentélyében emléktáblát is állíttatott, mely az édesanyja életének nagyságát hirdeti.

Aztán 1895. szeptember 23-án édesapját, Miklóst is elvesztette. Fejérváry Miklós, aki szabadgondolkodó volt, akkor már sok éve nem tartott fenn kapcsolatot az egyházával, a Katolikus Egyházzal. De amikor meghalt, a Szűz Mária templomban őt is felravatalozták. Ekkor az elhunyt életéről Ryan főtisztelendő úr nagyon szép beszédet tartott, és halálát nagyon széles körökben meggyászolták. Fejérváry Miklós végrendeletének felnyitásakor a következő határozatot találták: „A holttestemet a davenporti krematóriumban a lehető legkevesebb ceremóniával égessék el.” Ez így is történt, néhány jó barátja jelenlétében. Fejérváry Miklós hamvai a felesége Kárász Karolina hamvai mellett a davenporti Oakdale temetőben vannak eltemetve.