Kristóf Warkoch von Nopsitz

sziléziai család

https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HEVE_agria40/?query=sv%...

http://epa.oszk.hu/01900/01940/00016/pdf/szfvsz_04_01-02_1934_001-0...

II. Warkocs György származása.

Ferdinánd király tisztában volt Székesfehérvár fontosságával, ezért mindent elkövetett, hogy a város sikeresen ellen tudjon állni a török támadásának. A vár főkapitányává is kipróbált régi vitézét: nobsiczi Warkocs György tanácsost nevezte ki.

Warkocs György idegen eredetű, de megmagyarosodott családból szármozott. Apja, Kristóf a XVII. század második felében Sziléziából vándorolt be hozzánk Hedvig tescheni hercegnővel, Zápolyai István nejével. Kedvelt embere volt a hercegnőnek, aki őt a késmárki kapitányságra emelte és birtokokkal adományozta meg. Warkocs Kristóf ezután magyar nemességet szerzett és birtokait folyton gyarapította. 1496-ban már mint svábfalvi (Szepes m.) birtokos szerepel, 1504-ben ugyancsak Svábfalván zálogjogon megszerzi Svábfalvi Henrik birtokát.14)

Ezenkívül házassága is tekintélyes vagyonhoz juttatta. Háromszor nősült, mindig a legelőkelőbb magyar főúri családokból, amennyiben legelőször Tarczay Katalint, Tarczay Tamás leányát, azután Bebek Margitot és végül homonnai Drugeth Borbálát vette feleségül. Első feleségére szép örökség várt, amelyet azonban Tarczay Milós, Katalin fivére, vonakodott kiadni. Az ügyet választott bírákra bízták, de Warkocs nem várta meg a hosszú peres eljárás végét, hanem erőszakkal elfoglalta a Késmárk közelében fekvő Tarczay-javakat, nevezetesen Krompachot, Keresztfalvát, Nagyőrt (szászosan Nehre, tótul Strázska), Bélát és Pusztaerdő-falvát. Végre 1511-ben Zápolyai György szepesi főispán közbenjárására megegyezés jött létre a felek között. Ebben Warkocsné elismerte, hogy az őt illető leánynegyedet megkapta, viszont Tarczay Miklós belenyugodott abba, hogy a lefoglalt javakat Warkocs és gyermekei bírják, amig élnek, haláluk után azonban visszaszállnak Tarczayra.15)

• 12) Hatvani M. : Brüsszeli okmánytár. II. 57.
• 13) Horváth M. : M. o. története. IV. 155.
• 14) Iványi В.: A Máriássy-család levéltára. 81.
• 15) Századok, 1894. 730.

Székesfehérvár eleste és Warkocs György hősi halála.

1517-ben ismét birtokot szerez Warkocs Kristóf, tudniillik ekkor vette meg Svábi Gáspártól 2000 forinton a Szepesmegyé-ben fekvő Sváb birtokot.16)

A régebbi geneológusok szerint 1520 febr. Q-én halt meg és a késmárki templomban temették el.17) Ez azonban nem valószínű, mert 1527 máj. 7. Pál lőcsei bíró arról értesíti Melczer Menyhért eperjesi bírót, hogy a németek már Rózsahegyen vannak, és hogy Warkocs Kristóf bevette Késmárkot.18) Öt gyermeke maradt:

1. Menyhért,
2. Gáspár,
3. György,
4. Margit, Bebek Ferencné és
5. Borbála, homonnai Drugeth Gáborné. Székesfehérvár hős védője tehát Warkocs Kristóf legfiatalabb fia volt, aki legelőször 1511-ben fordul elő oklevélileg.19) Ifjúságáról semmit sem tudunk. Az is ismeretlen előttünk, hogy mint a Zápolyaiaknak lekötelezett család tagja, hogyan került Ferdinánd szolgálatába. Különben a család 1526 után is hű maradt a Zápolyaiakhoz, amiért is Ferdinánd király javaikat elkobozta és gradeczi Horváth-Stansith Márknak adományozta.20)

Warkocs György 1540 végén tűnik fel Ferdinánd szolgálatában, mint a pesti német őrség parancsnoka. Ismeretes, hogy Ferdinánd király 1540 októberében Féls Lénárd vezetésével hadsereget küldött Buda elfoglalására. Budát azonban Fráter György megvédelmezte a császáriak ellen, úgy, hogy Felsnek csupán Pestet sikerült elfoglalnia. Az ide helyezett három zászlóalj német katonának lett parancsnoka Warkocs György.21)

Ezután nemsokára Izabella királyné tűrhetetlennek tartotta tovább Fráter György gyámságát, ezért 1541 februárjában Bebek Imre által megizente Ferdinándnak, hogy kész átadni Buda várát. Ha a barát ellenkeznék, kész őt elfogatni, sőt megöletni is, ha Ferdinánd ehhez segítséget ad. Kérte tehát a királyt, hogy a Warkocs gondjaira bízott pesti őrségnek ilyen irányban utasítást adjon, ő majd az őrséget valamelyik kapun beengedi a várba.22)

Azonban Fráter György ébersége Izabella minden cselszövényét meghiúsította. 1541 tavaszán pedig a Duna-Tisza közén táborozó törököket hívta segítségül és ezekkel Pestet vívatta. A pesti őrség azonban, miután Nyáry Ferenc és Horváth Bertalan magyarjaival is erősödött, Warkocs György vezetésével vitézül visszaverte a török ostromot.23) Ez év nyarán Roggendorf főve-

• 16) Iványi B. id. m. 90.
• 17) Kézirat a M. N. Múzeum kézirattárában 2004. Quart. Hung.
• 18) Közlemények Szepes vm. múltjából. II. 134.
• 19) Századok, 1894. 730.
• 20) Történelmi Tár, 1878. 179—180.
• 21) Horváth M. : M. o. történelme. III. 137.
• 22) Horváth M.: M. o. tört. III. 139. — Szalay L. : M. o. tört. IV. 223.
• 23) Horváth M. III. 140. — Szalay L. IV. 230.

vezérlete alatt igyekezett egy nagyobb német sereg Budát bevenni. Júniusban a budai polgárok egy része összeesküvést szőtt Fráter György ellen és a várat bizonyos feltételek mellett Roggendorf kezére akarta játszani. Ezeket a feltételeket Roggendorf a magyar urak közül csupán Warkocs Györgygyei közölte, mert iránta viseltetett a legnagyobb bizalommal.24)

Fráter Györgynek sikerült a veszélyt ismét elhárítani. Nemsokára ezután megérkezett Szolimán szultán előhada, amely Roggendorf seregét, amikor aug. 21. éjjelén Pestre akart átkelni, teljesen megsemmisítette. Ugyanekkor a török Pestet is megtámadta és elfoglalta. A véres éjtszakán, amelyen a fővezér ügyetlensége miatt 1600 ember vesztette életét, Warkocs Györgynek sikerült megmenekülnie. Vitézségével és bátorságával azonban ekkor már akkora hírnevet szerzett magának, hogy amikor Ferdinánd 1543 elején biztos tudósításokat kapott a Szultán támadó szándékáról, a nagyfontosságú Székesfehérvár védelmével őt bízta meg.