From The Medieval Hungarian Historians: A Critical and Analytical Guide by C. A. Macartney, Cambridge University Press, 1953 (pp. 78-79)

Anonymi Gesta Hungarorum

Menumorout's ancestor, Marot, is said to have occupied the land between the Tisza, on the west, the forest of Igfon, east of Bihar, on the east, the Szamos on the north and the Maros on the South.

In their c. 23 K&B make Marot the father of Sviatopluk,and mention an alternative tradition that it was he from whom the Magyars wrested Hungary. The real name of Sviaopluk's father is unknown (he succeeded his uncle Rostislav) and the name Marot is sometimes explained as meaning "the Moravian." We have no idea whence Anon deried the name Men-Marot, or Menumorout, why he localised the man in Bihar, or whether there is anything behind the story of the marriage of his daughter to Arpad's son.

ANONYMUS

GESTA HUNGARORUM

(Gesta Hungarorum is preserved in a manuscript from about 1200 ...

See:

http://en.wikipedia.org/wiki/Gesta_Hungarorum )

...

MÉN-MARÓT VEZÉR

Mikor Mén-Marót meghallotta, hogy Árpád vezér legjelesebb vitézei: Ösbő meg Velek erős csapattal, elöljáróban a székelyekkel, ellene vonulnak, kelleténél jobban megrémült, és nem mert ellenük menni, mivel hallotta, hogy Árpád vezér és vitézei erősebbek a harcban, meg hogy a rómaiakat Pannóniából elkergették, a murai karantánok határait elpusztították, a kardjuk élétől sok ezer ember elhullott, a pannónok országát elfoglalták, és ellenségeik még a színük elől is megfutottak. Hanem Marót vezér sok-sok katonáját otthagyta Bihar várában, ő maga meg feleségével és leányával elmenekülve előlük, az Igyfon sűrűibe tette át lakását. Ösbő meg Velek, valamint egész seregük most Bihar vára ellen kezdett lovagolni, és a Jószás vize mellett ütött tábort. Harmadnap pedig elrendezték seregeiket, s aztán hadakozva a vár felé indultak. Viszont szintén harcolni kezdtek a különböző nemzetekből összegyülekezett katonái Ösbő meg vitézei ellen. A székelyek és magyarok sok embert lenyilaztak. Ösbő meg Velek hajítógépeikkel százhuszonöt katonát megöltek. Folyt a harc köztük tizenkét napig, és Ösbő vitézei közül húsz magyar és tizenöt székely esett el. A tizenharmadik napon pedig, amikor a magyarok és székelyek a vár árkait behányták, s a hágcsókat oda akarták támasztani a falhoz, Mén-Marót vezér katonái a magyarok merészségének láttára elkezdték kérlelni a seregnek szóban levő két kapitányát, majd a várat megnyitva, mezítláb, könyörögve Ösbő meg Velek színe elé jöttek. Ösbő meg Velek őrizet alá vetették őket, maguk pedig bevonultak Bihar várába, és sok becses jószágot találtak ott, ami azoké a katonáké volt. Mikor ezt Mén-Marót a szökve elmenekült hírmondóktól meghallotta, szörnyű nagy félelembe esett. Elküldte hát követeit különféle ajándékokkal Ösbőhöz meg Velekhez, s kérte őket, hogy maguk is békére hajolva engedjék követeit Árpád vezérhez, s ezek így hadd vigyék annak a hírt: Mén-Marót, aki előbb követei útján bolgár szívvel dölyfös üzenetben tagadott meg még egy marok földet is Árpád vezértől, most legyőzetve és eléje borulva ugyanazon követek útján vonakodás nélkül felajánlja egész országát, Árpád fiának, Zoltának pedig a leányát. Ösbő meg Velek helyeselték a szándékát, s követeivel együtt maguk is követeket küldtek, hogy ezek urukat, Árpád vezért szintén kérleljék a béke érdekében. Miután a követek Csepel szigetére jutottak és Árpád vezért üdvözölték, másnap elmondták Mén-Marót üzenetét. Árpád vezér pedig nemeseivel tanácsot tartva, Mén-Marót üzenetét szívesen fogadta és helyeselte; majd mikor hallotta, hogy Mén-Marót leánya már egykorú az ő fiával, Mén-Marót kérelmének teljesítését nem akarta tovább halasztani, és leányát Zolta feleségéül elfogadta a neki ígért országgal egyetemben. Aztán Ösbőhöz meg Velekhez követeket küldve azt üzente, hogy menyegzőt tartva Mén-Marót leányát vegyék át feleségül fia, Zolta számára, a lakosok kezességbe adott fiait hozzák magukkal, Mén-Marót vezérnek pedig adják oda Bihar várát.

ÖSBŐ MEG VELEK

Ösbő meg Velek, valamint egész seregük, uruk parancsának engedelmeskedve, Mén-Marót leányát menyegző után átvették, a lakosok kezesül adott fiait magukkal hozták, magát Mén-Marótot pedig Bihar várában hagyták. Aztán Ösbő meg Velek nagy tisztességgel és örömmel visszatértek Árpád vezérhez. A vezér és főjobbágyai eléjük vonultak, és Mén-Marót leányát, amint ilyen nagy vezérnek a jegyesét megilleti, tisztességgel a vezéri házba vezették. Árpád vezér, valamint minden főembere menyegzőt ülve nagy lakomát csapott, és majdnem napról napra - menyegzői szokás szerint - együtt vendégeskedett a körös-körül elterülő országok vitézeivel. Ifjaik meg ott játszottak a vezér és nemesei színe előtt. Árpád vezér Magyarország főembereit és vitézeit megesketve, fiát, Zoltát, nagy tisztességgel vezérré emeltette. Azután Szalók apjának, Ösbőnek hűséges szolgálatáért Veszprém várát adományozta minden tartozékával együtt, Veleknek pedig a zarándi ispánságot adta. Hasonlóképpen a többi nemeseknek szintén tisztséget meg helységeket adományozott. Mén-Marót ez eset után a második évben fiú nélkül meghalt, s egész országát békességgel a vejének, Zoltának hagyományozta. Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.

Source / Forrás:

http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm

----------------------------

See also / Lásd még:

http://freepages.genealogy.rootsweb.ancestry.com/~jamesdow/s061/f56...

--------------------------------------------------------------------------------

http://www.kislexikon.hu/men-marot.html

Mén - Marót

a Névtelen jegyző szerint bihari vezér, a Tisza, Maros és Szamos vize s az Igfon erdeje közt levő terület ura volt s kazár népeken uralkodott. Árpád vezér mindjárt a honfoglalás kezdetén felszólította, engedje át neki a Szamostól a nyiri határokig s a meszesi kapuig terjedő vidéket, mely Atilla jogán ugyis őt illeti. Marót szivesen fogadta ugyan a követeket, Öcsöb és Velek vitézeket s gazdagon megajándékozta, de harmadnap tagadó válasszal küldte vissza.

• Árpád két győzedelmes hadjáratot vezetett ellene, mire M. kijelentette, hogy egész országát felajánlja Árpádnak, ha ennek fia, Zsolt, nőül veszi az ő leányát.
• Árpád az ajánlatot elfogadván, Öcsöböt és Veleket megbizta, hogy lakodalmat tartva, M. leányát fiának, Zsoltnak vegyék nőül és a lakosok túszokká tett fiait hozzák magukkal s M.-nak adják át Bihar várát». Feltünő, hogy valamint útrakelésök idején a kazár király javasolja volt szövetségeseinek, a magyaroknak, a fejedelem választását, ugy e haza földjén is a kazár népség meseszerü vezérének leányát fogadja el menyéül Árpád. Ez, ha költemény, nagyon is logikus költemény. A krónika szerint M. országa a szerződés után csak a Berettyó, az Ördögárka, Fekete-Körös és a későbbi erdélyi határ közt levő területre, más szóval a Sebes- és Fekete-Körös felső- és középső lefolyásának vidékére szorítkozott s ezt holtig birta M., kinek férfiivadékai még századok multán is nagybirtokosok voltak Bihar vára közelében. A behódolt nép nagy része csakhamar a magyarságba olvadt.

--------------------------