Piroska (Piri) Gottherer

Description of her own Holocaust experience:

"Alulirott Gottherer Borbala Piroska, szuletett Lowi, Brasso Muresenilor utca 9, beszamolok az 1940-1944 alatt ateltekrol. 1940 szeptember 1-en felbontottak a munkaszerzodesemet a Kovasznai Erdohivataltol. Mindez a Becsi diktatum es az Eszak Erdely-i rasszista torvenyek kovetkezmenyekent. 1940 szeptembertol egeszen a deportalasig (majus 4,1944) Kovasznan (Eszak Erdely) eltem a szuleimmel es a testvereimmel(6), osszesen 8 szemelyes csalad. Nem hagyhattuk el a varost, nem dolgozhattunk, nem volt meg kenyerjegyunk sem, nemhogy mas elelem azokban a haborus evekben. A harom fiutestverem munkaszolgalatba kellett jelentkezzen: epitkezes, asatasok, utjavitas stb, termeszetesen fizetes nelkul. Az ev vegen a ket batyamat (Emilt es Ferit) deportaltak. 1944 majus 4-en a csalad hatralevo reszet (6 szemely) szekereken gettoba szallitottak Sepsiszentgyorgyre. Csak keves ruhat es keves elelmet vihettunk magunkal.Minden egyebunket elvettek: penzt, ekszereket, mindent a lakasbol . Utkozben az emberek kijottek a kapuk ele, nem nevettek, mindenki ugy allt ott mintha a sajat temetesi menetet nezte volna vegig. Sepsiszentgyorgyon a horthista rendorok bevittek a gettoba, ami egy befejezetlen iskolaepulet volt, ablakok, ajtok nelkul, ket emelet lepcsok nelkul. Az emeletre egy deszkan mentunk fel, (oregek, gyermekek) a nemet SS hadnagy parancsara. Nem kaptunk semmi elelmet egy hetig amig ott voltunk. Egy het mulva a Kovaszna megyei zsidosagot a szaszregeni gettoba szallitottak. Ablak nelkuli vagonokban szallitottak es nem adtak sem enni, sem inni. Harom hetet maradtunk Szaszregenben, satrakban. Egy hetig esett az eso es a sarban fekudtunk a teglagyarnal. Itt sem kaptunk sem inni sem inni, es WC-k sem voltak. Junius 10-12 korul tovabbszallitottak, ugyancsak zart vagonokban Kassara, Csehszlovakiaba. Legtobbunk labon kellet alljon, mert nem volt hely annyira zsufolt volt a vagon. Elelem viz es WC nelkul utaztunk most is. Otnapi utazas utan, Kassan atvett a nemet SS hatosag es tovabbszallitottak Auchwitzbe. Itt szetvalasztottak csaladunkat. A szetvalasztast maga Dr. Mengele vezette. Draga szuleimtol itt kellett elvallnunk, oket a tobbi oreggel es gyerekekkel gazkamraba kuldtek. Veluk egyutt ment Otto ocsem is.

A noveremetol Lilitol is meg kellett vallnom, ot  mas fiatalokkal egyutt munkara osztottak be. A munkakepes fiatalok munkara kerultek a legeren belul az A.B.C. lagerekben, amibol a C. vezetett a gazkamrakhoz. Engem hugommal, Edittel egyutt a krakkoi lagerbe vittek. Barakkokban laktunk, elelmet is kaptunk: reggel tea, delben lisztbol keszult leves valami zoldseggel, este megkaptuk a napi kenyeradagunkat (100gr) egy kanal marmaladeval. Vasutepitesnel dolgoztunk, vagy szenbanyaban, vagy utjavitasnal reggel 5-tol este 9-ig.  Egy ruhaban voltunk, fatalpu cipoben, kutyak es SS orzott.  1944 augusztus 10-en a sok bombazas kovetkezmenyekent a lagert kiuritettek. Krakkot akkor mar bekeritette a felszabadito hadsereg. Minket vonattal Auschwitzbe vittek vissza. A "H" taborba kerultunk, ami munkatabort jelentett. Vasutepitesnel dolgoztunk, az elelem a krakkoihoz hasonlo volt. Kesobb a tabor muhelyebe kerultem ahol muanyagcsikokat varrtunk ossze bombakhoz. Neha Dr. Mengele utasitasara jottek es kivalasztottak kozulunk azokat akiket a gazkamrakba kuldtek. Az "A" taborban a karomra tatualtak a N. A. 20513 szamot. 1944 november 27-en Dr. Mengele kivalasztott engem is gazkamrara, mert nagyon gyenge voltam. Ekkor valasztottak  el 16 eves hugomtol Edittol. Tobbunket a gazkamrak elokamrajaba szallitottak, varvan hogy a csoport letszama teljes legyen, masnapra. De az Isten csodat muvelt es azon az ejszakan erkezett meg Himmler alairasaval az utasitas hogy meg kell allitani a kivegzeseket. Az elsok voltunk akik elve kijottunk a gazkamrak es krematoriumok kozelebol .  A hugomat Editet Nemetorszagba kuldtek munkara (Bergen Belsenbe). En januar 27-ig maradtam Auschwitzben amikor a lager felszabadult. A felszabadulas elott a lagert alaaknaztak a nemetek, de a lengyel foglyokkal vegeztettek ezt a munkat , igy a lengyel ellenallas idejeben semlegesitette az aknakat es nem sikerult a nemeteknek Auschwitz-t felrobbantani.  A nemzetkozi es lengyel VorosKereszt vett at es segitett amig haza nem jutottam 1945 augusztus 16-an Kovasznara. Ki szeretnem hangsulyozni hogy a legtobbet a hidegtol szenvedtunk, a faradtsagtol, a durva banasmodtol, a kutyaktol, attol hogy kivalasztanak, nem beszelve az ehsegrol es mas korulmenyekrol.  A  nyolc szemelyes csaladunkbol negyen maradtunk eletben, es abbol is csak harman erkeztunk haza. Emil batyam Liberiaba  vandorolt a haboru utan. A szuleim es az ocsem gazkamraban haltak meg. A 16 eves hugom a Bergen-Belseni tabor felszabadulasa napjan halt meg tizezer fogolytarsaval egyutt ciannal mergezett kenyer altal… Befejezesul csak azt szeretnem kivanni hogy soha meg ne ismetlodhessen ilyesmi…"