Sándor Milhoffer

Milhoffer Sándor gazdasági író, szül. 1869. Kecskeméten. Mezőgazdasági tanulmányokat folytatott a debreceni és keszthelyi akadémiákon, majd Magyarország gazdasági vidékeinek tanulmányozása után saját gazdaságát vezette 1904. jogakadémia tanár Kecskeméten. Számos cikke, tanulmánya és könyve között a jelentősebbek : A kettős termelésről ; A magyar búza minősége ; A mezei munkásviszonyok ; A talajkimerülés ; Baromfifajtáink javítása ; A járadékbirtokok hazai viszonyaink között (akadémiai dicséretet nyert); A birtokkategóriák hatása a népesedésre ; Magyarország közgazdasága ; egy sorozat a régi népek gazdálkodásáról és az Eggyermekrendszer francia hatások folytán történt terjedésére és annak jelenségeire mutat rá. Forrás: Tolnai Nagylexikon

• **

Milhoffer Sándor (Kecskemét, 1869. márc. 25. - Bp., 1945. márc. 28.): közgazdaságtani és gazdaságtörténeti író. A debreceni és keszthelyi gazdasági ak.-n tanult. Később saját birtokán gazdálkodott, 1904-ben jogak.-i magántanár lett Kecskeméten. Számos forrásértékű gazdaságtörténeti műve jelent meg. Írt még a művészet hatásáról, Széchenyi Istvánról és Eötvös Józsefről is. - F. m. Magyarország közgazdasága (I - III. Bp., 1904); A régi népek mezőgazdasága (I - III., Kassa, 1905); A mezőgazdaság a gazdasági válságban, tekintettel a világgazdasági viszonyokra (Bp., 1936). Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon

• **

Milhoffer Sándor okl. gazda, magánzó * 1869. Kecskemét. A keszthelyi gazdasági akadémiát elvégezve, gazdálkodott. - Gyermekei: Mária (orvos; bőrgyógyász és kozmetikus) és Erzsébet (gyermekgyógyász).

• **

"A magyar nép a múlt viharai alatt megmutatta életképességét, a jelenlegi békés helyzetben viszont megmutatja, hogy nagyot tud produkálni, pótolni tudja a régi hiányokat, kiküszöböli a régi rosszat, hogy annak a helyébe a gyakorlati élet tüzében megedzett újításokat helyezhesse. A kultúra és a munka tartja fenn a hazát." fogalmazta meg egy évszázada közgazdasági alapművében Milhoffer Sándor. Forrás: Prager

• **

A beszámoló szerzõje csalódottan vallotta be: a huszadik század elsõ évében megfogalmazott program nem részesült a közönség részérõl akkora figyelemben és látogatottságban, mint amilyenre számítottak. Összesen 21, énekkel, zenével, szavalattal egybekötött felolvasó ülést rendeztek. Ezek közül érdemes kiemelni a kecskeméti származású Milhoffer Sándor (1869-1945) közgazdasági, gazdaságtörténeti író felolvasását 1905. február 10-én a szocializmusról. Forrás: TIT

• **

Milhoffer Sándor - gazda, M. István kereskedő, majd gazda és Fleischer Leontin (Fleischer Antal kolozsvári egyetemi tanár nővérének) fia, született 1869. márcz. 25. Kecskeméten; gymnasiumi tanulmányainak elvégzése után a debreczeni s keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézetekben nyerte gazdasági kiképzését. Mielőtt a középadácsi gazdasága vezetését átvette, az ország legkülönöbözőbb vidékeinek gazdasági viszonyait és gazdálkodási módját tanulmányozta a helyszinén. A gyakorlati életben szerzett tapasztalatait elméleti ismereteivel támogatva szaklapokban és könyvekben igyekezett kifejteni. Könyvtára is nevezetes, mely mintegy 10,000 kötetből áll.

Czikkei 1892 óta a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Kecskeméti Lapok, Pestmegyei Hirlap, Köztelek, Szolnok-Dobokavármegyei gazdasági egylet Értesítője, Tejgazdaság, Hazánk, Természettudományi Közlöny, Gazdaságtörténelmi Szemle, Közgazdasági Napló, Kecskemét, Erdélyi Gazda, Biztosítási és Közgazdasági Lapok, Mezőgazdasági Szemle, Nemzet, Időjárás, Gazdasági Lapok, M. Gazdák Szemléje, Háztartás, Földrajzi Közlemények, Közgazdasági Szemle, M. Nemzetgazda, M. Gazdák Lapja, Közgazdasági Hiradó, M. Pénzügy, Uj M. Szemle, Huszadik Század, M. Állam (1900. 199. sz. Az őskor néhány kulturnövénye), M. Földművelő, M. Dohányujság, Borászati Lapok, Magyarország, Kereskedők Évkönyve, Gazdák Évkönyve (Czikkeinek száma mintegy 350).

Munkái:

1. A kettős termelésről, vagyis hogyan lehet ugyanazon területről évente két termést nyerni? Kecskemét, 1896.

2. A magyar buza minősége. A buza beltartalmára vonatkozó tanulmány a molnár és a gazda szempontjából. A m. tudom. akadémia által dicséretben részesített pályamunka. U. ott, 1897.

3. Beszélgetések állattenyésztési és kertészeti kérdésekről a magyar nép számára. U. ott, 1897.

4. A talajkimerülés, tekintettel a csökkenő termésekre és az ezeket befolyásoló termelési tényezőkre. A gazdasági tudomány jelenlegi ismereteinek tekintetbe vétele mellett. Bpest, 1897.

5. A mezei munkásviszonyok hazánkban. U. ott, 1898. (A m. tudom. akadémia által az első m. általános biztosítótársaság díjával jutalmazott pályamunka).

6. Aratási biztosítás. Egy új biztosítási mód eszméje a rossz termés elleni védekezésre. U. ott, 1898.

7. Elemi csapások a mezőgazdaságban. U. otl, 1898. (Különnyomat a Közgazdasági Szemléből).

8. A műtrágyázás a gyakorlati életben. Kassa, 1898. (M. Mezőgazda Könyvtára VII).

9. A földbirtok tehermentesítése. U. ott, 1899.

10. Szarvasmarhatenyésztésünkről. U. ott, 1899.

11. Az elemi csapások különböző nemeinek megoszlása hazánk mezőgazdaságában. U. ott, 1899.

12. Papirosbuza. U. ott, 1899.

13. Baromfitenyésztés. Ugyanott, 1899. (A földművelési miniszterium pályázatán jutalmazott munka).

14. Népies időjóslás, U. ott, 1899.

15. Telepítéseinkről. U. ott, 1899. (Nyomatott Kecskeméten).

16. A szellemidézés önámítás. Bpest, 1899.

17. A régi Egyptom mezőgazdasága. A mezőgazdasági őstörténetének ismertetése. U. ott, 1899.

18. A művészet hatása. U. ott, 1900. (Ism. Vasárnapi Ujság 6. sz., Huszadik Század).

19. A kender termelése. Kassa, 1900. (M. Gazda Könyvtára IX.).

20. Az állattenyésztés rövid foglalatja. U. ott, 1900. (M. G. K. X.).

21. A növénytermelés, rét- és legelőkezelés rövid foglalata. U. ott, 1900. (M. G. Könyvtára XI.).

22. Az elemi csapások és műveleti növényeink. U. ott, 1900.

23. A cheque. Bpest, 1900. (Különny. a Kereskedő Évkönyvéből).

24. Cheque-forgalmunk törvényes szabályozása. U. ott, 1900. (Különnyom. a Huszadik Századbót).

25. A közraktárakról. U. ott, 1901. (Különny. a Közgazdasági Hiradóból).

26. Baromfifajtáink javítása. U. ott, 1901.

27. Mit várhatnak a gazdák a meteorologiától? U. ott, 1901. (Különny. az Időjárásból).

28. Babilonia és Assziria mezőgazdasága. U. ott, 1901.

29. A régi Japan mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. U. ott, 1901.

30. A régi Khina mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. U. ott, 1901.

31. Fenicia mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. U. ott, 1901.

32. A régi Mexico mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstört. ism. U. ott. 1901.

33. A régi Peru mezőgazdasága. A mezőgazd. őstört. ism. U. ott, 1901.

34. A régi zsidók mezőgazdasága. A mezőgazd. őst. ism. U. ott, 1901.

35. A régi Cundinamarca mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

36. A régi Jucatan mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

37. A régi perzsák mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

38. Az elsülyedt világrész mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

39. A régi Arabai mezőgazdasága. A mezőg. őst. is. U. ott, 1901.

40. Karthagó mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

41. A régi Svájcz mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

42. A telepítésekről. U. ott, 1901. A m. tudom. akadémi által dicséretet nyert pályamunka. (A járadékbirtokok honi viszonyaink közt cz. egy részlete).

43. A régi Angolország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

44. A régi Oroszország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

45. A régi Törökország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

46. A régi Szerbia mezőgazdasága. U. ott, 1902.

47. A régi Bulgária mezőgazdasága. U. ott, 1902.

48. A régi Ausztria mezőgazdasága. U. ott, 1902.

49. A régi Dánia mezőgazdasága. U. ott, 1902.

50. Az indogermán nép mezőgazdasága. U. o. 1902.

51. A mezőgazdasági irodalom a Krisztus születése előtti évezredben. U. ott, 1902.

52. A régi Francziaország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

53. A régi Görögország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

54. A értékkataszter. U. ott, 1902.

55. Adatok a gabonafélék legrégibb történetéhez. U. ott, 1902.

A különböző országok és világrészek mezőgazdasági története, különnyomatok a Közgazdasági Hiradóból. A m. tudom. akadémia nagy szótárához is szóanyaggal járult.

M. Könyvészet 1895-1901.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 272. l.

Akadémiai Értesitő 1901. 239. l.

Corvina 1902. 11. sz. Forrás: MEK

• **

Milhoffer Sándor: A régi Arábia mezõgazdasága : A mezõgazdaság õstörténelmének ismertetése - Kassa : Vitéz A. Gazd. Szakkvker., 1901. - 13 p. ; 24 cm Címlapon és borítón a magy. kir. Kereskedelmi Múzeum könyvtára és a Kir. Magy. Egyet. Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságföldrajzi Intézetének Könyvtára tulajdonbélyegzõivel

Milhoffer Sándor: A mezei munkásviszonyok hazánkban (Bp., 1898)

Milhoffer, Sándor. Az állattenyésztés rövid foglalata. Kassa : Kiadja Vitéz A. gazdasági szakkönyvkereskedése, 1900. Milhoffer, Sándor. Népies időjóslás. Kassa : Kiadja: Vitéz A. gazdasági szakkönyvkereskedése, 1908.

Milhoffer Sándor: Magyarország közgazdasága II-III. Bp. 1904., Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. I-IX. Szerk.

Milhoffer Sándor: Növekedőben van a világ élelmiszertermelése. Ism. 1936. szept. 27., 4. évfolyam 203. sz. 1-3. Táblákkal

Milhoffer Sándor: A mezei munkásviszonyok hazánkban. -Budapest. 1898

• **