Is your surname Vay de Vaja et Luskod?

Connect to 5,000+ Vay de Vaja et Luskod profiles on Geni

Share your family tree and photos with the people you know and love

  • Build your family tree online
  • Share photos and videos
  • Smart Matching™ technology
  • Free!

GR Ádám Vay de Vaja et Luskod

Hungarian: Vay Ádám
Birthdate:
Birthplace: Vaja
Death: February 13, 1719 (62-63)
Danczka
Immediate Family:

Son of Péter Vay de Vaja and Anna Zoltán de Csepe
Husband of Fekete Erzsébet and Anna Zay
Father of Anna Kemény de Magyargyerőmonostor; Erzsébet Vay de Vaja et Luskod; Judit Vay de Vaja; Ádám Vay; Katalin Vay de Vaja and 3 others
Brother of Mihály Vay de Vaja; Ábrahám Vay; Erzsébet Vay; Zsigmond Vay and Katalin Vay

Occupation: kuruc generális
Managed by: Private User
Last Updated:

About Vay Ádám

nemesi előneve: vajai és laskodi, Tanulmányait Sárospatakon végezte, a gimnáziumot azonban nem fejezte be. 1675-ben rövid ideig kuruc, azután főúri udvarokban szolgált nemes ifjúként, majd hadnagy Füleken. 1682 szeptemberében Fülek eleste után csatlakozott Thökölyhez. 1682–1685 között kuruc ezredes, kisvárdai kapitány. 1687-ben Szabolcs vármegye követe a pozsonyi országgyűlésen.

Részt vett az ifjú II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által szervezett összeesküvésben, ezért letartóztatták. 1701. május 29. és 1702. augusztus 10. között Bécsújhelyen raboskodott, fogságában verses önéletrajzot írt.

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekör a kurucok elől hajnácskői várába, majd Gácsra húzódott, s csak a vár feladásakor, 1703. október közepén csatlakozott Rákóczihoz. Rögtön a fejedelem udvari kapitánya, 1703. október 27-én pedig a jászok és kunok főkapitánya lett. 1704. február 16-tól munkácsi főkapitány. 1704. február és 1705. szeptember között az Udvari Tanács elnöke, a szécsényi országgyűlésen szenátorrá választották. A marosvásárhelyi országgyűlésen magyarországi birokos létére bekerült az Erdélyi Fejedelmi Tanácsba, egyértelműen a fejedelem „szürke eminenciásaként”. 1707 tavaszán Békés vármegye főispánja és Máramaros vármegye főispáni adminisztrátora lett. 1708-tól huszti főkapitány is egyúttal. Funkciói alapján Rákóczi egyik legfőbb bizalmasa volt, gyakran közvetített a protestáns rendek és a katolikus fejedelem között.

Katonai tevékenységet ugyan nem folytatott, s udvari főkapitányi, majd egyre gyakrabban használt főmarsalli címe sem egyértelműen feleltethető meg a „mezei generális marsalli” titulust viselő tábornagyokéval, az udvari hadak főparancsnoki jogköre alapján mégis a legmagasabb rangú tábornokok közé sorolhatjuk.

1711. március 4-én lengyelországi emigrációba vonult, ő volt az egyetlen, aki nem önszántából, hanem a fejedelem felszólítására távozott Magyarországról népes családjával együtt. Előbb Dél-Lengyelországban, majd Danckában élt. Miután Rákóczi Franciaországba távozott, Bercsényi és a többiek pedig délen maradtak, még a bujdosók között is teljesen elszigetelődött, és nyomorúságos körülmények között tengette életét. Felesége egy alkalommal a brokátszoknyájából kiolvasztott aranyszálak árából vásárolt élelmet gyermekeinek. Halála után özvegye Ráday Pál közbenjárására térhetett haza.

About Vay Ádám (Hungarian)

nemesi előneve: vajai és laskodi, Tanulmányait Sárospatakon végezte, a gimnáziumot azonban nem fejezte be. 1675-ben rövid ideig kuruc, azután főúri udvarokban szolgált nemes ifjúként, majd hadnagy Füleken. 1682 szeptemberében Fülek eleste után csatlakozott Thökölyhez. 1682–1685 között kuruc ezredes, kisvárdai kapitány. 1687-ben Szabolcs vármegye követe a pozsonyi országgyűlésen.

Részt vett az ifjú II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által szervezett összeesküvésben, ezért letartóztatták. 1701. május 29. és 1702. augusztus 10. között Bécsújhelyen raboskodott, fogságában verses önéletrajzot írt.

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekör a kurucok elől hajnácskői várába, majd Gácsra húzódott, s csak a vár feladásakor, 1703. október közepén csatlakozott Rákóczihoz. Rögtön a fejedelem udvari kapitánya, 1703. október 27-én pedig a jászok és kunok főkapitánya lett. 1704. február 16-tól munkácsi főkapitány. 1704. február és 1705. szeptember között az Udvari Tanács elnöke, a szécsényi országgyűlésen szenátorrá választották. A marosvásárhelyi országgyűlésen magyarországi birokos létére bekerült az Erdélyi Fejedelmi Tanácsba, egyértelműen a fejedelem „szürke eminenciásaként”. 1707 tavaszán Békés vármegye főispánja és Máramaros vármegye főispáni adminisztrátora lett. 1708-tól huszti főkapitány is egyúttal. Funkciói alapján Rákóczi egyik legfőbb bizalmasa volt, gyakran közvetített a protestáns rendek és a katolikus fejedelem között.

Katonai tevékenységet ugyan nem folytatott, s udvari főkapitányi, majd egyre gyakrabban használt főmarsalli címe sem egyértelműen feleltethető meg a „mezei generális marsalli” titulust viselő tábornagyokéval, az udvari hadak főparancsnoki jogköre alapján mégis a legmagasabb rangú tábornokok közé sorolhatjuk.

1711. március 4-én lengyelországi emigrációba vonult, ő volt az egyetlen, aki nem önszántából, hanem a fejedelem felszólítására távozott Magyarországról népes családjával együtt. Előbb Dél-Lengyelországban, majd Danckában élt. Miután Rákóczi Franciaországba távozott, Bercsényi és a többiek pedig délen maradtak, még a bujdosók között is teljesen elszigetelődött, és nyomorúságos körülmények között tengette életét. Felesége egy alkalommal a brokátszoknyájából kiolvasztott aranyszálak árából vásárolt élelmet gyermekeinek. Halála után özvegye Ráday Pál közbenjárására térhetett haza.