Historical records matching Domokos Zeyk de Zeykfalva
view all
Immediate Family
-
wife -
son -
-
-
-
brother -
sister
-
brother
-
sister -
brother -
sister -
brother
About zejkfalvi Zeyk Domokos (Hungarian)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeyk_Domokos
http://csepel.info/?p=10246 – a végén említés Zeyk Domokosról
Héjjasfalva: A Brassói úton Fehéregyháza után a jobb oldalon emeltek emlékművet szintén a Fehéregyházi ütközetben elesett hősöknek. Az emlékmű domborműve Zeyk Domokos századost/1816-1849/ Bem tábornok hadsegédjét formázza meg. A Fehéregyházi ütközetben halt hősi halált Zeyk Domokos és bajtársai 1849 jul.31-én. A monda szerint Zeyk Domokos volt aki utoljára látta Petőfi Sándort. Zeyk Domokos alatti felirat: Kozákok erre kőrbe fogták Hogy élve ejtsék foglyul őt Ő küzd magát meg nem adva Aztán saját szívébe lőtt Az emlékmű talpazatán levő felirat: Nyugszanak ők a hős fiak Dúló csaták után Nyugszanak és sírjuk fölött Zőldel bokor virány
1849-1901
-----------------------------
Zeyk Domokos (1816-1849) honvéd százados, Bem József segédtisztje — a segesvári csata hősi halottja "Kár érte, jó katona volt!"
Zeyk Domokos — a segesvári csata hôsi halottja Dr. Szabó Miklós A segesvári csata egyik jelenetérôl olvassuk Lengyel József sorait a Vasárnapi Újságban Heydte o...sztrák ezredes elbeszélése után: "Már a csata bevégzôdött, a dsidások (lándzsások) az üldözésbôl már tértek vissza, amikor Lüders orosz tábornok fényes (vezérkara) kíséretében kijött Fehéregyházán felül a kisbúni út és az országút szögellésénél levô dombra, honnan a völgy területe mind alá-, mind felfelé belátható. Míg itt állottak, (táv)csövét a tábornok a fehéregyházi tanorok közepe felé irányozta, hol egy huszár nagy sárga telivér lován száguld. A szállangó s ôt egyre megtámadó dsidásokat egyenkint levágja, s néha 3-4 közül is egy-kettô megsebzése s a többiek megszalasztása által magát kivágja. Már átugratott a tanorok sáncán, a táborkartól alig száz lépésre, amikor egy fiatal tiszt a táborkartól kiugratott, ... megtámadja. (A huszár) hatalmas, pallos szerû kardjával elsô vágásra homlokán olyat vág, hogy (a tiszt) koponyafedel(e) és sisak(ja) messze ugrott. Mikor ezt Lüders látta, szemét táborkarán végigjáratta, mintegy kérdezte, ha látták-e a hatalmas vágást; azonnal parancsot adott, hogy a huszárt ne bántsák, hanem fogják el élve. Ezen parancsszóra egész dsidaerdô fogta körül..., de ô minden megadási felszólításra vágással felelt. Ez támadóit felbôszítette. Lovát s ôt is már több dsida átfúrta. Végerejét megfeszíté, ... pisztolyát elôvonta, s magát fôbe lôtte... Lüders Heydtéhez fordult, s ezt mondta: "Schade, ein guter Soldat", azaz "Kár érte, jó katona volt!" Heydte azt is elmondta, hogy hôsünk elestének helyén látta Petôfi holttestét is. A lant és a kard hôse halálának körülményei így egybeesnek, és azokat hasonlóvá teszi az is, hogy mindkettôt fiatal özvegy — Szendrey Júlia, illetve báró Kemény Júlia — siratta. Mindkettô halálát sok bizonytalanság övezte és övezi, mindkettô haláláról legendák születtek. A héjjasfalvi emlékmûvön — Vita Zsigmond szavai szerint — "egyik oldalon egy honvéd százados marcona arca és elszánt tekintete ragadja meg a figyelmet. Magas homloka alatt mélyen ülô, kemény nézésû szemek, erôs, széles pofacsontok, hatalmas bajusz és szakáll jellemzik..." Így látja ôt Köllô Miklós szobrászmûvész a kortárs Sikó Miklós portréja után. Nos, hôsünk városunk, Marosvásárhely szülötte, Zeyk Domokos.
- Tulajdonképpen külföldön tanuló peregrinus diákként került személye érdeklôdésünk körébe. Azok közé az erdélyi fiatalok közé tartozott ugyanis, akik évszázados hagyományokat követve, hazai tanulmányaikat külföldön folytatták. Vállalták a külországi tanulmányi — gyalogos vagy szekeres — utat, világlátás, egyetemi tanulás stb. nehézségeit, veszélyeit, Németország, Svájc, Hollandia vagy csupán a "császárváros" akadémiáira és egyetemeire mentek tanulni, az európai szellemi és anyagi mûvelôdés értékeit megismerni és elsajátítani, hogy majd visszatérve Erdélybe, itthon terjesszék, meghonosítsák azokat, biztosítva ezáltal az Európához való igazodás és felzárkózás lehetôségét. A Zeyk Domokosra vonatkozó néhány soros ismertetônk szerint a Diódi elônevet viselte; a porosz fôvárosban, Berlinben végzett filozófiai tanulmányokat. 1844-ben tért haza; birtokosként élt. Részt vett az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, és a segesvári csatában esett el honvédtisztként. Közben egy tudományos értekezés tárgyává léptettem elô, hiszen Marosvásárhely szülötte volt, még ha családjának ôsi fészke Hunyad vármegyében feküdt és fekszik is. És ahogy az történni szokott: elindulva a könyvtárak és levéltárak berkeibe, egy legendás ifjú hôs alakját sikerült a személyére vonatkozó irodalomból és okiratokból megismerni. Különösen Vita Zsigmond szerzett érdemeket alakjának felvázolásában. Igaz, a személye körül keletkezett legendát még bôvíti is. Ugyanakkor bizonyos — feltételezhetôen rokoni — indítékoktól vezetve hallgat arról, hogy az ifjú hôs Marosvásárhelyen született és élt.
- Hôsünk a Zeykfalvi Zeyk család — a legôsibb erdélyi nemes családok egyikének — sarja volt. Marosvásárhelyen született. Itt keresztelték meg. A városunkban székelô Királyi Tábla elnöke, gróf Kemény Sámuel és neje, gróf Bethlen Kata tartotta keresztvíz alá 1816. június 19-én sok "más méltóságos uraságok" jelenlétében. Ennek emlékét ma is ôrzi a marosvásárhelyi református egyház keresztelési anyakönyve, mely a helyi állami levéltárban található. Apja, Zeyk Dániel az említett Királyi Tábla adsessora (ülnöke), majd elnöke, késôbb pedig Marosszék kinevezett királybírája volt 1836-ig. A család birtokai a Hunyad vármegyei Diódon terültek el. Gyermekkorát — feltételezhetôen — részben vagy teljesen Marosvásárhelyen töltötte, ugyanis apját tisztsége városunkhoz kötötte. Évek multán magántanítót fogadhattak melléje, hiszen már 18-19 éves, amikor alakja feltûnik 1834/35-ben a kolozsvári református kollégium publikus diákjai között. Szilaj és féktelen ifjúként említik, aki nehezen viselte az iskola szigorú rendszabályait. Szilágyi Ferenc professzorral úgy összekülönbözött, hogy a kicsapástól csak az enyedi kollégiumba való távozásával szabadult meg. Enyeden 1836-ban írta alá az iskola törvényeit. Az 1838/39-es iskolai évtôl az Albert Kázmér herceg létesítette mosonmagyaróvári Gazdasági Tanintézetben folytatott stúdiumokat, majd 1843/44-ben — minden kétséget kizáróan — a berlini egyetem filozófiai karán gazdagította ismereteit. 1844. március 14-én fejezte be tanulmányait, és lépett ki az egyetemrôl. Hazatérve rövidesen nôül vette báró Kemény Júliát. Feleségével Marosvásárhelyen telepedett meg, hiszen elsôszülött fiát, Simont, aki 1846. november 13-án született, Marosvásárhelyen keresztelték 1846. december 19-én. Az 1848. február 20-án született Gábort ugyancsak városunkban keresztelték meg 1848. március 13-án. Tanulmányai útjának, ifjúkori életfolyásának részleteit még nem tárta fel a történetírás. A forradalomban és szabadságharcban játszott szerepe, hôsi halála arra enged következtetni, hogy az enyedi kollégium neves tanárának, Szász Károlynak szelleme, az európai megújulás eszméi hagytak benne kitörölhetetlen nyomokat. Talán a rokon Zeyk József — 1831-tôl tanult a göttingeni egyetemen — példájára vett részt a székelyföldi eseményekben, többek között az 1848. október 16-ra Agyagfalvára összehívott székely nemzeti gyûlésen, ahol Keller János, Mikó Mihály, Berde Mózes, Demeter József és ifjú Bethlen János mellett Zeyk Józsefet is kormánybiztossá választották. Zeyk Domokos Agyagfalváról Dorschner ezredes segédtisztjeként távozott. Marosvásárhely eleste után azonban kilépett a forradalmi hadseregbôl. Amikor azonban 1849. január 13-án Bem csapatai Marosvásárhelyt felszabadították — amint azt Szabó Sámuel vásárhelyi tanár feljegyezte —, Zeyk Domokos beállt huszárnak Bem seregébe. Mikes Kelemen csapatába sorozták be. Bem rövidesen tisztikarába vette, mégpedig "galoppen"-nek, azaz vezérkari "nyargolánc"-nak, vagyis futárnak. Bem tábornok e minôségében lépteti elô fôhadnaggyá 1849. március 26-án Nagyszebennél. 1849. május 28-án Mehádián pedig századosi rangot nyert. Amint a bajtársai jellemezték: "hatalmas testalkatú, ritka erejû bajvívó, daliás férfiú volt", aki az "erdélyi magyar tábor egyik legerôsebb, legvitézebb katonájá"-nak bizonyult. A Heydte osztrák ezredes által leírt történést Macskási Antal honvéd százados, Zeyk Domokos bajtársa, aki Bem vezérkarában szolgált, a következôképpen pontosítja: a segesvári csata 1849. július 31-én mintegy 10 órakor kezdôdött. "Estefelé a fehéregyházi szôlô vagygyümölcsös dombról, ágyúi mellôl (Bem) azt rendeli fülem hallatára Zeyk Domokos galoppennek — futárnak (szm.) —, hogy szaladjon a balról fekvô erdôbe: nézze meg, miért hallgatott el az erdôben a tüzelés? Zeyk elindult..., és soha nem tért többé vissza". Meghalt hôsként, ahogy Heydte elbeszélése alapján bevezetô sorainkban leírtuk.
- Zeyk Domokos Marosvásárhely szülötte, lakosa, Bem tábornok vezérkari tisztjeként, futárként a segesvári csatában halt hôsi halált 1849. július 31-én. Megérdemli, hogy megôrizzük emlékét emlékezetünkben, és hogy szívünkbe zárjuk. Megérdemelné, hogy legalább egy emléktábla emlékeztessen rá Marosvásárhelyen, mely az ô városa is volt.
- Héjjasfalván a Zeyk Domokost ábrázoló reliefkép alatt a következő vers olvasható: Kozákok erre közre fogták, Hogy élve ejtsék fogságba őt, Ő küzd magát meg nem adva, Aztán saját szívébe lőtt.
Nevét Budapesten utca, Székelykeresztúron iskolaközpont viseli. 1994. május. 27. Székelykeresztúron az árvaház ünnepélyesen felveszi Zeyk Domokos, a fehéregyházi csata hősének nevét. Az árvaházban 3-18-éves korig 128 gyermek él. Az árvaház magyar nyelvű állami intézmény, amelyben a református, római katolikus és unitárius vallásoktatás folyik. Zeyk Domokos életét Vita Zsigmond idézte fel: 1816-ban született Diódon, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd hazament Diódra gazdálkodni. Az 1848-as szabadságharcban beállt Bem tábornok seregébe. Bem a kiváló katonát maga mellé vette, hadsegédnek. Kolozsvárról Zeyk Domokos űzte ki a császári hadsereget. Bem csapatai nem állomásoznak Nagyenyed közelében, így sikerült a várost és vidékét feldúlni, lakosait megölni Axente román csapatainak. Zeyk Domokos a fehéregyházi csatában is hősiesen harcolt a túlerővel szemben. Az orosz csapatok felszólították a megadásra, ő azonban nem tett eleget a felszólításnak, hanem főbe
view all
Domokos Zeyk de Zeykfalva's Timeline
| 1816 |
June 19, 1816
|
Marosvásárhely - Târgu Mureș, Magyarország - Hungary (present Romania)
|
|
|
June 19, 1816
|
|||
| 1846 |
November 13, 1846
|
Marosvásárhely, Romania
|
|
| 1848 |
February 20, 1848
|
Marosvásárhely, Romania
|
|
| 1849 |
July 31, 1849
Age 33
|
Segesvár - Sighișoara, Maros megye -Judetul Mureș, Magyarország - Hungary (present Romania)
|