Follow
Bereg (Rusyn: Береґ; German: Berg) was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory is now in northeastern Hungary and western Ukraine. The capital of the county was Berehove (Ukrainian, Berehovo in Rusyn, Beregszász in Hungarian, Bergsaß in German, Beregovo in Russian, Bereg in Romanian).
Bereg county shared borders with the Austrian crownland Galicia (now in Poland and Ukraine) and the Hungarian counties Máramaros, Ugocsa, Szatmár, Szabolcs and Ung. It was situated between the Carpathian Mountains in the north and the river Tisza in the south. Its area was 3788 km² around 1910.
Bereg is one of the oldest counties in Hungary. In 1920 the Treaty of Trianon assigned most of the territory to Czechoslovakia, present day Slovakia. The southwestern part remained in Hungary (county Szatmár-Ugocsa-Bereg).
During World War II, when Czechoslovakia was split temporarily, the complete county was occupied by Hungary under the First Vienna Award. The county Bereg was recreated, again with Beregszász as capital.
After World War II, the formerly Czechoslovak part of Bereg county became part of the Soviet Union, Ukrainian SSR, Zakarpattia Oblast. Since 1991, when the Soviet Union split up, the Zakarpattya region is part of Ukraine.
The south-western part of the county, that was in Hungary before World War II, became part of the Hungarian county Szabolcs-Szatmár. This county was renamed Szabolcs-Szatmár-Bereg in the 1990s.
In 1900, the county had a population of 208,589 people and was composed of the following linguistic communities:[1]
Total:
Ruthenian: 95,308 (45,7%) Hungarian: 93,198 (44,7%) German: 18,639 (8,9%) Slovak: 991 (0,5%) Romanian: 72 (0,0%) Croatian: 20 (0,0%) Serbian: 0 (0,0%) Other or unknown: 361 (0,2%)
According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:
Total:
Greek Catholic: 103,261 (49,5%) Calvinist: 56,289 (27,0%) Jewish: 29,052 (13,9%) Roman Catholic: 19,128 (9,2%) Lutheran: 780 (0,4%) Greek Orthodox: 44 (0,0%) Unitarian: 26 (0,0%) Other or unknown: 9 (0,0%)
In the early 20th century, the subdivisions of Bereg county were: Districts (járás) District Capital Alsóverecke Alsóverecke, UA Nyzhni Vorota, RUE Nyzhn'ŷ Verec'kŷ Felvidék Ilosva, UA Irshava, RUE Yrshava Latorca Oroszvég, UA Rosvegove, RUE Rosvyhovo part of Mukachevo Mezőkaszony Mezőkaszony, UA Koson', RUE Koson' Munkács Munkács, UA Mukacheve, RUE Mukachovo Szolyva Szolyva, UA Svaliava, RUE Svaliava Tiszahát Beregszász, UA Berehove, RUE Berehovo Urban districts (rendezett tanácsú város) Beregszász, UA Berehove, RUE Berehovo Munkács, UA Mukacheve, RUE Mukachovo
All the towns mentioned are now in Ukraine.
Bereg vármegye (németül: Berg, latinul Bereghiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében. A vármegye területének nagy része Ukrajna, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik.
Tartalomjegyzék
1 Földrajz 2 Történelem 3 Lakosság 4 Közigazgatás 4.1 Járási beosztás 4.2 Városok 5 További információk 6 Kapcsolódó szócikkek
Földrajz
Bereg vármegye északi részét a Keleti-Beszkidek hegység, déli részét pedig az Alföld foglalta el. Legfontosabb folyója a Tisza. A vármegyét északon Galícia osztrák tartomány, keleten Máramaros és Ugocsa vármegyék, délen Ugocsa illetve Szatmár vármegyék, nyugaton pedig Szabolcs és Ung vármegyék határolták. Történelem Régi beregi ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban
Bereg vármegye előzménye a tatárjárás előtt a beregi erdőispánság volt. Bereg vármegye a tatárjárást követően alakult ki Borsova vármegye területén. Első említése 1248-ból származik. 1299-ben már nemesi vármegye. A 14. század elején Munkács vára volt a központ. a 16–17. században a Felső-magyarországi Főkapitányság része, amelyet 1606-ban, 1624-ben, 1645-ben átengedtek az erdélyi fejedelmeknek. A karlócai békekötés után a Magyar Királyság része Munkács központtal.
II. József a IV. Munkácsi Kerületbe osztotta, 1851-1860 között a Kassai Kerület része. 1867-1918 között a vármegye központja Beregszász volt.
1918-tól a vármegye északkeleti, nagyobbik része Csehszlovákiához tartozott, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
A megye Magyarországon maradt részének először Tarpa lett a székhelye, majd 1923-ban összevonták Szatmár vármegye és Ugocsa vármegye maradékával Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye néven Mátészalka székhellyel.
Az I. bécsi döntés alapján 1938-ban ismét magyar birtok lett az addigi határ melletti területsáv, így Bereg és Ugocsa megyékből is egy pár tucat község. Ekkor Szatmár megye önállóvá vált, Bereg és Ugocsa megyék területe pedig Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye néven, Beregszász székhellyel új közigazgatási egységgé alakult.
1939-ben a magyar hadsereg megszállta Kárpátalját, benne Bereg teljes területét is. Mivel azonban Kárpátalja külön jogi státuszt kapott, Bereg vármegye nem kapta meg az oda tartozó korábbi területét, hanem ott Beregi közigazgatási kirendeltség néven szerveztek új területi egységet.
A második bécsi döntés alapján 1940-ben magyar birtok lett többek között Ugocsa megye addig Romániához tartozott déli fele is, így Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye szétvált két önálló megyére.
A második világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területét Szatmár-Bereg vármegye néven végleg egyesítették. Az 1950-es megyerendezés során ez Szabolcs-Szatmár megye része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek.
Kárpátalja Bereg oda tartozó részével együtt 1945-tól a Szovjetunió része lett. A környező kommunista országokhoz hasonlóan a Szovjetunió is asszimiláló politikát folytatott, így az egykori Bereg vármegye magyarjai is fogyatkoztak. Lakosság
A lakosság száma 1880-ban 153 377 volt. Közülük 64 880 magyar (42,30%), 8 719 német (5,68%), 931 szlovák (0,61%), 122 román (0,08%), 73 797 rutén (48,11%) anyanyelvű volt.
A vármegye összlakossága 1900-ben 208.679 személy volt, ebből:
95.398 (45,7%) ruszin 93.198 (44,7%) magyar 18.639 (8,9%) német 991 szlovák 72 román 20 horvát 361 egyéb
Közigazgatás Járási beosztás
A vármegyében az alábbi járások működtek a 19. század utolsó harmadától 1918-ig:
Felvidélki járás, székhelye Ilosva Mezőkaszonyi járás, székhelye Mezőkaszony Munkácsi járás, székhelye Munkács Szolyvai járás, székhelye Szolyva Tiszaháti járás, székhelye Beregszász Latorcai járás, székhelye Oroszvég (1899-ben szervezték) Alsóvereckei járás, székhelye Alsóverecke (1904-ben szervezték)
1939-44 között, amikor a vármegye átmenetileg ismét önállóan működött, a járási beosztás az alábbi volt:
Beregszászi járás, székhelye Beregszász Munkácsi járás, székhelye Munkács Vásárosnaményi járás, székhelye Vásárosnamény
Városok
Bereg vármegyéhez a községi törvény alapján 1871-től 1918-ig két rendezett tanácsú város tartozott, Beregszász és Munkács. 1938 és 1944 között szintén e két város volt a megyében, de ekkor a megváltozott jogszabályoknak megfelelően megyei város volt a rangjuk.