FOR ENGLISH SEE AT THE BOTTOM.....

Galvács község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Szendrőtől 5 kilométerre, Miskolctól közúton 38 kilométerre északra. Feltehetően szláv eredetű szó. Jelentése: nagy fejű ember.

http://mek.oszk.hu/02100/02141/02141.pdf

A pápai tizedlajstrom említi először 1332-ben, Kaloach néven. A 16. században Galwacz, majd Galvats a neve. Jelenleg a harmadik helyén áll, az elsőt a törökök felégették, a másodikat, amely a felső-galvácsi réten állt, a Rakaca-patak vize öntötte el.

A Rákóczi-szabadságharc után felvidéki telepesek lakták a falut, ők később elmagyarosodtak. A bécsi udvar nem nagyon lehetett elégedett azzal a jövedelemmel, amelyet a szendrői várhoz tartozó birtokai hajtottak. Feltételezhetően ezért kapott mohón az 1632-ben kinevezett új szendrői főkapitány, Keresszegi Csáky István, gróf ajánlatán: 16.000 rénes forintért zálogba kéri a királytól a szendrői vár fenntartására kirendelt birtokokat. Az alku 1633. Augusztus 25-én megköttetett. Ennek értelmében II. Ferdinánd király mindazon Szendrő várához tartozó javakat, amelyek a szepesi kamara igazgatása alatt álltak: Szendrő városával, az ahhoz tartozó falvakkal, birtokokkal, malmokkal együtt a fenti összegért inscribálta Csáky Istvánnak. Csáky a zálogösszeg lefizetésén túl még 800 rénes forint évi census lefizetésére is kötelezte magát. - A vár nem volt belefoglalva az egyezségbe, az továbbra is királyi birtok maradt. Maga az adomány is csak arra az időre szólt, amíg Csáky hivatalában marad. Gróf Csáky István tehát ettől az időtől fogva a szendrői uradalom - és egyben Galvács - földesura lett.

A 19. század második felében a galvácsi birtok ura, Glatter Henrik felépíttette azt a kastélyt, melyet ma Törley-kastélyként ismernek utolsó tulajdonosa, a pezsgőgyáros Törley után. Ő 1936-ban vásárolta meg a kastélyt és a birtokot, a második világháború utáni földosztáskor azonban elveszítette, a kastélyban sokáig a község iskolája kapott helyet. A kastélyt Glatter Henrik kezdte el építtetni 1865-ben, de mai formáját csak 1910-ben nyeri el. A kastély nevét Tibor József Gyula Törley de Csantavér pezsgőgyáros tulajdonosról kapta. Az 1950-60-as években a kastély az államosítás következtében közösségi funkciókat kapott. Jelenleg magántulajdonban van. 1639-ben új főkapitány került a vár élére. 1641. március 2-án vele már III. Ferdinánd király lép egyezségre. Gáspár Szunyogh de Jeszenicze et Budetin szintén megkapta azokat a birtokokat, amelyeket Csáky élvezett. A földesúri jogokat tehát már ő gyakorolta Galvácson. Az 1640-es években Szendrő várát többször megostromolták. Maga az erdélyi fejedelem I. Rákóczi György is elfoglalta. A császári csapatok azonban hamarosan a vár feladására kényszerítették. Mindeközben a törökök szinte évente összemérték kardjukat a szendrői vitézekkel. E zavaros időket lezáró linzi békekötésben (1645. December 16-án) Borsod vármegye Szendrő, Ónod és Diós-Győr kivételével a török birodalomhoz került.

Szendrő, a bécsi udvar számára stratégiailag is oly fontos végvár majdhogynem romokban hevert. A bécsi udvar erélyes kezekbe kívánta letenni a vár sorsát. Ezért az újjáépítés megszervezésére a felső-magyarországi részek főkapitányát, count Ferenc Wesselényi de Hadadet szemelte ki. Wesselényi királyhű embernek számított, így neki is felajánlották azokat a javakat, amelyek legutóbb Szunyoghi Gáspárnak voltak zálogba bocsátva. Wesselényi 1646. Június 12-én fizeti ki a 12.000 forint zálogösszeget. A későbbiekben már mint nádor, feleségével Széchy Máriával együtt többször megújítják az uradalom adás-vételi szerződését. Előbb 1652-ben, amikor Wesselényi további 9528 forintot fizet a szendrői javakért és a király azokat reá ruházza fiúági örökösödési joggal. Női ágra ellenben megváltási joggal. A felső vár és az erősség továbbra is a király rendelkezésére marad. A főkapitányi tisztség Wesselényi fiaira száll, ha azok alkalmasak lesznek a tisztségre. - Az uradalom visszaváltási jogát azonban a király fenntartotta magának. Az utóbb 1659. május 25-én már I. Lipóttal kötött egyezség együtt említi Wesselényi Gömör vármegyei és Szendrői uradalmát. Az iktató parancs szerint a király 152.238 forintért eladja az egész szendrői alsó - vagy óvárat, a Szendrő városában lévő mészárszékkel, hídvámmal és korcsmával együtt, valamint a Bódva folyón lévő 2 malommal. Továbbá Rudabánya, Csehi, Visnyó, Zsérc, Abod falvakkal, Kurittyán és Kanizsa pusztákkal, úgyszintén Galvács népes pusztával együtt. Az ország politikai viszonyait elemezve megállapíthatjuk, hogy az 1600-as évek második felétől kezdve még a török veszedelemnél is nagyobb csapás fenyegette hazánkat. I. Lipót ugyanis az ország védelmének ürügyén újabb, nagyszámú német katonasággal töltötte meg a várakat. Ezek az idegen zsoldosok aztán hallatlan kegyetlenséggel zsarolták, gyötörték a népet. Amíg a törökök szíve esdő szóra olykor-olykor megesett a szegénység nyomorán, addig a német zsoldosok valósággal kiszipolyozták a lakosság vérét. Borsod vármegye 1660 tavaszán újfent tiltakozni kényszerül a német katonaság behozatala ellen. Erélyesen követeli, hogy a bentlévő katonákat vigyék ki, hiszen teljes pusztulásra jut. A tiltakozás ellenére Wesselényi nádor mégis azt javasolja (1662. január 28-án), hogy a német katonaság téli szállását oldja meg a vármegye. Az indulatokat tovább szítják az elharapódzó politikai és egyéb visszaélések, a török és német katonaság garázdálkodásai, a bécsi udvar magyarellenes intézkedései. Érthető tehát, hogy Borsod vármegye és az egész Felvidék készséggel csatlakozik ahhoz az összeesküvéshez, amelynek fejévé végül is sikerül megnyerni Wesselényi Ferencet. Igaz ugyan, hogy a nádor időközben (1667-ben) meghal, felesége Széchy Mária azonban kezében tartja az összeesküvés szálait. Ám árulás következtében az összeesküvés a bécsi udvar tudomására jut. Széchy Mária attól vezérelve, hogy megmentheti birtokait - többek között azt a szendrői uradalmat, amelyet 22.000 forintért Zrínyi Miklós horvát bánnak zálogosított el 1667-táján -, kiszolgáltatja az összeesküvők neveit. A birtokelkobzástól azonban ez sem menthette meg. Szendrő vára - és a hozzátartozó uradalom - így ismét királyi birtok lett és továbbra is német őrség állomásozott benne.

GALVÁCS RÉGI-ÚJ BIRTOKOSAI: A CSÁKYAK

Amint azt az előzőekben láttuk, Csáky István szendrői főkapitány 1633-tól-1639-ig,
inscriptionális jogon már birtokolta a szendrői uradalmat. Fia - ezidőtájt már idős - gróf Csáky István országbíró, aki gyermekkorában igen megszerethette Szendrő „kies” vidékét, ugyancsak megalkudott I. Lipót királlyal a szendrői uradalomra. Az egyezség értelmében a király megkapta a gróf felvidéki, szomolnoki rézbányája felét. Továbbá Szomolnok, Stósz, Svedlér városok felét. E birtokok fejében a király adományba adta Count István Csáky de Köröszegh et Adorjánnak Szendrőt s a hozzá tartozó javakat. A szerződést 1690. Március 21-én kötötték, Ezek szerint tehát Galvács újra a Csákyak birtoka lett és az is maradt a XIX. század közepéig. A község történetében minden bizonnyal ez az időszak az, amelyben töretlen fejlődésről szólhatunk: újranépesül, gazdaságilag megerősödik. A szlovákok (tótok) vármegyei beszivárgásáról már a XVI. Századtól kezdve vannak adataink. Legfőképpen azonban a Rákóczi szabadságharc idején (1704-11) vándorolnak be, tömegesen elárasztva a vármegye különböző településeit. Kisebb számú rutén csoportok megtelepedése is erre az időre tehető. A vármegyei népességi adatokat tekintve 1736-ban egyébként alig volt falu, város pedig egy sem, ahol szláv telepeseket ne lehetett volna találni. Galvácsra történő betelepülésükről - sajnos - ezideig nincsenek pontos adataink. Az 1746-os Canonica visitáció16 Galvács földesuraként gróf Csáky Antalt jegyzi. Lakosairól azt írja, hogy szlávok. Vallásukra nézve pedig katolikusok. 36 római katolikust vesz számba és 24 áldozó kor alatt lévő gyermeket. A görög katolikus felnőttek száma 37. Nekik pedig 25, fenti korú gyermekről van tudomásuk. A görög katolikusokról, megjegyzi, hogy - a szomszédos - Abodra járnak templomba és „az odavaló praesbiter mindkét részről, kap valamit.” Közel egy évszázad múlva, 1864-ben, Podhradszky Lajos a község jegyzője17

a helységnevek összeírása kapcsán az alábbiakról „tudósít”: „A helység.... elnevezését bizonyos GÁL Bacsótól vette, ki az alsó felső vidéki tót bratinaival ide telepedet, és azólta tót nyelven lakói beszélnek ‘s tótok szokásait maiglan követnek - lakadálmi, keresztelői ‘s halotti alkalmával.” A betelepülés időpontjából azonban Ő sem említ semmit. Mindenesetre arról viszont már tudomásunk van, hogy a Mária Terézia szorgalmazta úrbéri szabályozáskor az „egykor nagymúltú Galvács”-on, a Csáky gróf birtokán kik is éltek és milyen kötelezettségekkel tartoztak földesuruknak. Mielőtt azonban erre rátérnénk, feltétlenül szólnunk kell arról a családról, amelynek tagjai hosszú időn keresztül meghatározó szerepet játszottak községünk, elődeink életében. A KERES-SZEGHI gróf CSÁKY család nevét a legrégibb oklevelekben latinul rendszerint de CHAK (és CHAAK)-nak írják.

A név terjedelmes ősi nemzetséget jelöl. Törzse a hét vezér egyikének Elődnek (Eleud) fia, SZABOLCS. Ő építetteti fel CHAK várát, amit SZABÁCS (ZABOCH) várának is neveztek. Ezt a várat 1046 táján szétdúlták ugyan, de a nemzetség több ágon is fennmaradt. Az ország nem egy vármegyéjében voltak birtokaik. A nemzetség egyik ágának ismert személyisége MÁTÉ, aki III. András halála után a trónkövetelők viszálykodásaiban hallatta nevét.

Ebből a nemzetségből eredt POUSHA vagy POUS, aki 1238-ban erdélyi vajda volt. Az ő fia Csák, soproni főispán, kamarai gróf, tárnokmester. 1251 táján építteti fel Csáktornyát, Zala megyében. Hiteles okiratokkal azonban csak a XIV. századtól bizonyítható és követhető nyomon a család története. Az első elvitathatatlan törzse a családnak PYLISKEI LÁSZLÓ, aki a Szabolcs vármegyei Pyliske (PELESKE) helységéről írta magát. (1366-1424-ig élt.) Fia, I. István 1386-ban szerzi a Bihar vármegyei Keresszeghi várat. (Az adományozó oklevélen „castrum Keresszegh” szerepel.) I. Istvánnak 4 fia volt. A testvérek a Bereg vármegyei birtokaik egy részét elcserélik Zsigmond király Temes vármegyei birtokaira. (Csanád, Rév-Kanizsa, CSÁK! vagy Csakóvár helysé- gekre.)

János Csáky galvácsi földbirtokos 1857. március 30-án adta be keresetlevelét - a Borsod Vármegyei Császári-Királyi Tekintetes úrbéri Törvényszékhez - „Galvács község jelenlegi bírája, - s’ általa a galvácsi volt úrbéres község és lakosok, - mint alperesek ellen.” „Szendrői uradalmamhoz tartozó Galvács heljség határát az 1836-ik évi X.-ik törvényczikk értelmében tagosítani, - a földes úri birokomat -a’ volt úrbériségtől - minden tartozmányaival együtt elkülöníteni, - ‘s ekként úrbérileg rendbeszedni óhajtván:...” s minthogy - folytatja levelében - „Galvácson a régi jogviszonyok korszakában” egyedüli birtokos csak Ő volt, „ez alapon itt - birtokarány fölötti törvényszabta intézkedés nem szükségeltetik.”

Törley-kastély

Ország Magyarország Település Galvács Épült 1870-es évek Tulajdoni helyzet magántulajdon Tulajdonos Tokaj Turizmus Zrt. Cím Táncsics utca 1. Elhelyezkedése Törley-kastély (Magyarország) Törley-kastély Törley-kastély Pozíció Magyarország térképén é. sz. 48° 24′ 59″, k. h. 20° 46′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 59″, k. h. 20° 46′ 34″térkép ▼

A Törley-kastély Galvács község határán található, jelenlegi közkeletű neve Törley Tibor magyar pezsgőgyárosra utal.

A helyi birtokos, gróf Csáky János országbíró 1857-ben eladta birtokait a szendrői illetőségű Glatter Henriknek, aki magát a kastélyt az egykori majorság közepén kezdte építtetni 1865-ben. A kastély az idők folyamán többször is gazdát cserélt. Az 1870-es évek végétől már Haschek Károly bécsi származású mérnök birtokolta a környék földjeivel egyetemben, az 1920-as években pedig már a Kun család volt a tulajdonos. A névadó Törley Tibor 1936-ban vásárolta meg az épületet és a hozzá csatlakozó mintegy 1200 holdas területet. A Törley család maradt a tulajdonos egészen az 1949-es államosításig.

A kastély mai formáját az 1910-es felújítása során nyerte el. Az államosítást követően a helyi iskola kapott helyet az épületben, de az 1970-es körzetesítés óta a helyi iskolások másik településre járnak. Ezt követően az épület sokáig üresen és kihasználatlanul állt. 1995-től kezdve az évente megrendezésre kerülő országos íjászversenyeknek ad helyszínt.

A kastély a Tokaj Turizmus Zrt. magántulajdonában áll, elhanyagolt állapotban van, felújításra szorul. Jelenleg nem látogatható. Dr. Törley Tibor a budafoki pezsgőgyár társtulajdonosa 1936. december 16-án vásárolja meg a birtokot a Földhitelintézettől.4 Az 1936. december 14-15-én keltezett szerződések az egyes tulajdonrészek birtokosaként még Törley Dezsőt és Törley Antalt jegyzik. Törley Tibor 1937-ben kezd el gazdálkodni a kb. 1176 kataszteri holdat kitevő birtokon. Szaktudásával és emberi magatartásával tiszteletet vív ki a galvácsiak körében. Ő maga is nagyon szeret itt élni. Ha a cég ügyei engedik hosszabb ideig tartózkodik Galvácson. A Pezsgőgyára ugyan jól jövedelmez, de a kastélyra és a gazdaságára is nagy gondot fordít. Gazdasága virágzik. A dohánytermesztés - amellyel kb. 12 család foglalkozik - szintén jól jövedelmez. A 466 Kh-as erdejének gazdag vadállományában pedig kedvére hódolhat a vadászatnak. Ezidőtájt a birtoknak saját áramfejlesztője van. Ez biztosítja a villanyvilágítást a tiszti lakásokban, a kastélyban, de a gazdasági épületek jó részében is. Törley a közelgő orosz megszállás elől emigrálni kényszerül. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány már 1944. decemberében a nagybirtokrendszer feloszlatásáról határoz. A rendelet szerint a 100 holdat kitevő birtokok elkobzásra illetve teljes megváltásra kerülnek. Ezek a birtokok jelentik az új földosztás alapját. A Törley birtok 467,3 Kholdas erdőingatlanát 1945. június 13-án a miskolci Állami Erdőigazgatóság veszi állami tulajdonba. 5
Az abodi jegyzői irodán készült jegyzőkönyv szerint az igazgatóság képviselői már ekkor kész tervekkel állnak elő: erdőhivatalt kívánnak felállítani a kastélyban. Az igazgatóság kiküldöttje „a mellékelt vázlat szerint felállítandó állami erdőhivatal elhelyezése céljára hivatali és lakóhelyek valamint 1 hetedik, 1 tizedik, 2 tizenegyedik, fizetési osztályba tartozó tisztviselő, és 3 első-második osztályú altisztből álló hivatali személyzet részére illetményföldül szükséges 35 hold terület biztosítására az alábbiakban felsorol ingatlanokat is állami tulajdonba veendőnek tartja: ...a körülkerített részt, mely magában foglalja a kastélyt, az előtte lévő díszkertet, s az e mellett fekvő kertet, az egyik cselédlakást, az ezután sorban következő hodályt, ispánlakást, írnoklakást, sertés- és tyúkólat, jégvermet. A gazdasági udvarban a határvonal úgy fut, hogy a két cselédlakás közötti behajtó út még az állami tulajdonba veendő részben fekszik, s a határ a visszamaradó cselédlakás csorgásvonalától az állami tulajdonba veendő jégverem csorgásvonalán át a kerítésig, azon túl meghosszabbítva pedig még 10 ölnyire a Dolina dűlőben fekvő szántóföldbe is benyúlik, majd onnan derékszögben megtörve a kert mögötti szőlő (parlag) területből is lemetsz annyit, amennyit a kert déli határvonalával való metszéseig azzal körbezár...” „...a házi vízvezeték elosztó medencéjének tulajdonjoga feltétlenül az épülettel közös”, „...az épület mellett megjelölt ingatlanrészek az alkalmazottak konyhakertjei részére szükségesek.”

Környező települések Abod (6 km), a legközelebbi város: Szendrő (5 km).

ENGLISH

Galvács Country Hungary Region Northern Hungary County Borsod-Abaúj-Zemplén Subregion Edelény Rank Village Area[1]

• Total	15.04 km2 (5.81 sq mi) Population (2009)[2]

• Total	91

• Density	6.1/km2 (16/sq mi) Time zone	CET (UTC+1)

• Summer (DST)	CEST (UTC+2) Postal code	3752 Area code	+36 48 KSH code	19293[3] Website	www.galvacs.hu Galvács is a village in Borsod-Abaúj-Zemplén County in northeastern Hungary. As of 2008 it had a population of 95. But in 2009, it was 91. Galvács is situtated in the northern part of Borsod-Abaúj-Zemplén County, among the undulating Cserehát hills. It is a small settlement, which lies at 21 kilometres from Edelény and at 5 kilometres from Szendrő. The neighbouring villages are Szendrő, Meszes and Abod.

The history of the settlement can be outlined as follows:

The first written mention of the settlement’s name in the form KALOACH goes back to the papal tithe register of 1332. In 16th century documents the village was registered by the name Galwacz, but later the spelling was changed to Galvats. Presumably the settlement’s name is of Slavic origin and it meant a big-headed person.

The settlement’s present-day location – the area of the three springs abounding in water - is very likely to be the third place where Galvács was built up. The first settlement, Korpafalu and its Árpád-age church were burnt down by the Turks in the 1570s. The second village, which used to be located on the Felső-galvács meadows was flooded by the Rakaca stream. The names Kis-galvács and Nagy-Galvács also occurred in 17th century documents.

The first owners of the settlement were the members of the Bebek family, then from 1663 to the last third of the 19th century the village was owned by the baronial Csáky family.

Empress Maria Theresa’s manumission compensation was introduced at Galvács on February 22, 1771. The system of land estates was reformed after the Revolution and War of Independence of 1848/49, when the villeins got liberated. In 1857 Lord Chief Justice János Csáky sold his Galvács estate to Henrik Glatter of Szendrő. It was him, who in 1865-70 built a mansion in the centre of the estate, a building, which was and is still called after its last owner, Tibor Törley, the Törley mansion.

From the 1870s onward for one and a half decades Károly Friedrich Haschek, an engineer from Vienna became the owner of the mansion and the estate. The 2-3 acre pieces of land could not support the increasing population. Hoping for a better life many people left Galvács in the first decades of the 20th century and they went overseas. In the 1920s the members of the Kun family were the landowners and at the beginning of this period there was an operating coal mine in the Felső-galvács area. Dr. Tibor Törley purchased the mansion and the surrounding 1200-acre estate in 1936. After the second world war, when the lands were distributed among farmers, the Törley estate also ceased to exist. The mansion was used as a village school. When regional schools were established in 1970 the mansion remained empty for some time. In 2000 the building went into the possession of the Csúcstechnika ’80 Ltd., then in 2004 it was purchesd by the Tokaj Turizmus Co.

The chapel, which was named after St. Stephen, was built in 1862-64 from the inhabitants’ own donations. In 1905 a tower and an organ loft were added to the building and thus it received its final form. The sacristy was built in 1979. The celebration of the patron saint of the church is held annually on August 20th.

The Village Hall includes the offices of the local government, the village doctor’s surgery, the local library as well as the Cultural Centre. The building itself was inaugurated on September 30, 2001.

The Millenial monument (a wooden headboard) was erected in 2001. It is a work by Transylvanian wood carving artist, Jenő Pap.

The Memorial Column was set up in the village on the 670th anniversary of the foundation of the settlement. It is a work by László Égerházy, an artist from Erdőbénye and it was erected on November 30, 2002.

The plaque of St. Stephen is also a work of art by László Égerházy. It was carved in the millenial year to honour the king, the founder of the Hungarian state.

The settlement’s World War memorial was inaugurated in 1992 and it commemorates the heroes and victims of both world wars.