Pest-Pilis-Solt-Kiskun County

For Hungarian see below

https://en.wikipedia.org/wiki/Pest-Pilis-Solt-Kiskun_County

Pest-Pilis-Solt-Kiskun is the name of an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory is now in central Hungary, comprising the territory of the present Hungarian county Pest and the northern part of present Bács-Kiskun county. The capital of the county was Budapest.

• Geography

Pest-Pilis-Solt-Kiskun county shared borders with the counties Komárom, Esztergom, Hont, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Bács-Bodrog, Tolna and Fejér. Its territory covered the eastern bank of the river Danube from Visegrád in the north to (excluding) Baja in the south, stretching to the river Tisza in the east. A part of the county (Pilis) was on the west bank of the Danube, near Budapest. Its area was 12,228 km² around 1910.

• History

The counties Pest and Pilis were formed in the 11th century. Pest was the area on the left (east) bank of the Danube around present-day Budapest, Pilis was on the opposite bank. They were united and became the political, cultural and economical centre of Hungary. The Solt region (the left bank of the Danube south of Ráckeve), which previously belonged to Fejér county, was incorporated in Pest-Pilis-Solt county in the 17th century. Kiskunság (Little Cumania) was added in 1876, creating Pest-Pilis-Solt-Kiskun county.

After World War II the county was split in two roughly equal parts. The northern part became Pest county, the southern part merged with Bács-Bodrog county to form Bács-Kiskun county.

• Demographics around 1900 population of 1,615,729 people
  • linguistic communities: Hungarian: 1,317,237 (81,5%); German: 201,285 (12,4%);

   Slovak: 58,533 (3,6%);    Serbian: 6,199 (0,4%);    Croatian: 2,372 (0,2%);   Romanian: 1,664 (0,1%);    Ruthenian: 234 (0,0%);    Other or unknown: 28,205 (1,8%)

**religious communities: Roman Catholic: 1,046,868 (64,8%); Calvinist: 252,188 (15,6%)

   Jewish: 201,117 (12,5%)

   Lutheran: 96,863 (6,0%)

   Greek Orthodox: 8,563 (0,5%)

   Greek Catholic: 6,949 (0,4%)

   Unitarian: 1,219 (0,0%)

   Other or unknown: 1,962(0,1%)

==Hungarian==

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is Magyarország része, a helyén ma Pest megye, valamint Bács-Kiskun megye nagyobb része található.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az Alföldhöz tartozott (Pesti-síkság és Kiskunság). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a Pilis-hegység, a Visegrádi-hegység, a Cserhát egy része és a Gödöllői-dombság. Legfontosabb folyója a Duna volt.

Északról Esztergom, Hont és Nógrád vármegyék, keletről Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád, délről Bács-Bodrog és (1932-ig) Baranya vármegye, nyugatról pedig Tolna, Fejér és Komárom vármegyék határolták.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult ki, amikor Pest-Pilis-Solt vármegyével egyesítették az addig a Jászkun kerülethez tartozó Kiskunságot a Csongrád vármegyéhez csatolt Kiskundorozsma kivételével.

A vármegye legelső két tagja, Pest vármegye és Pilis vármegye a 11. században alakultak, az előbbi a későbbi vármegye északi és középső részén terült el, az utóbbi pedig a dunántúli részt és a Csepel-szigetet foglalta magába. Solt széket a 17. században csatolták ide Fejér vármegye területétől. Végül a Kiskunság 1876-ban csatlakozott a vármegyéhez.

Megszűnésére az 1950-es megyerendezés során került sor, amikor - sok évtizedes szakmai és politikai vita végére pontot téve - területét két részre választották, északi részéből megalakítva a mai Pest megyét, déli részéből pedig Bács-Bodrog vármegye Magyarországon maradt részével egyesítve létrehozva Bács-Kiskun megyét.

Járási beosztás

A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, csupán a 19. század végére vált viszonylag állandóvá. Pest-Pilis vármegye eredetileg, még a török idők előtt a többi vármegyékhez hasonlóan négy járásra oszlott, a Kecskeméti, Pesti, Pilisi és Váci járásokra. Ezekhez csatlakozott később ötödikként a Solti járás az akkor már Pest-Pilis-Solt nevű megyében. A 19. század közepétől a járások feldarabolódtak, de elnevezésük tovább őrizte az eredeti öt egység nevét. 1876-ban, amikor a Kiskunság is csatlakozott a megyéhez, újabb járást képezett, így 1877-ben az alábbi 13 járásra oszlott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye:

1. Kecskeméti alsó járás
2. Kecskeméti felső járás
3. Kecskeméti közép járás
4. Pesti alsó járás
5. Pesti felső járás
6. Pilisi alsó járás
7. Pilisi felső járás
8. Solti alsó járás
9. Solti felső járás
10. Solti közép járás
11. Váci alsó járás
12. Váci felső járás
13. Kis-kuni járás

Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk[1] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. A vármegye járásai 1898-ig megőrizték történelmileg kialakult elnevezéseiket, akkortól kezdve azonban székhelyük nevét vették fel. A 20. század első évtizedeiben három új járás is alakult, később pedig néhánynak a székhelye megváltozott. Amikor a vármegye az 1950-es megyerendezés során megszűnt, már 17 járás volt a területén.

1. Abonyi járás (Abony) (1898-ig Kecskeméti alsó járás)
2. Alsódabasi járás (Alsódabas) (1898-ig Pesti közép járás)
3. Biai járás (Bia) (1898-ig Pilisi alsó járás) (1934-től neve Budakörnyéki járás, székhelye Budapest)
4. Dunavecsei járás (Dunavecse) (1898-ig Solti felső járás)
5. Gödöllői járás (Gödöllő) (1898-ig Váci alsó járás)
6. Kalocsai járás (Kalocsa) (1898-ig Solti közép járás)
7. Kiskőrösi járás (Kiskőrös) (1898-ig Solti alsó járás)
8. Kiskunfélegyházi járás (Kiskunfélegyháza) (1898-ig Kiskun alsó járás)
9. Kunszentmiklósi járás (Kunszentmiklós) (1898-ig Kiskun felső járás)
10. Monori járás (Monor) (1898-ig Pesti felső járás)
11. Nagykátai járás (Nagykáta) (1898-ig Kecskeméti felső járás)
12. Pomázi járás (Pomáz) (1898-ig Pilisi felső járás) (1940-től neve Szentendrei járás, székhelye Szentendre)
13. Ráckevei járás (Ráckeve) (1898-ig Pesti alsó járás)
14. Váci járás (Vác) (1898-ig Váci felső járás)
15. Aszódi járás (Aszód) (1912-ben alakult)
16. Gyömrői járás (Gyömrő) (1913-ban alakult)
17. Kispesti járás (Kispest) (1911-ben alakult; 1922-től neve Központi járás, székhelye Budapest)

Városai

A vármegye területén két törvényhatósági jogú város volt: Budapest és Kecskemét.

1876-ban hat rendezett tanácsú város (illetve 1929-től megváltozott elnevezéssel: megyei város) tartozott hozzá, 1950-ig pedig további nyolc alakult (zárójelben az alakulás éve):

1. Cegléd
2. Kiskunfélegyháza
3. Kiskunhalas
4. Nagykőrös
5. Szentendre
6. Vác
7. Újpest (1907)
8. Kalocsa (1921)
9. Kispest (1922)
10. Erzsébetfalva (1923) (neve 1924-től Pesterzsébet, 1932-től Pestszenterzsébet)
11. Rákospalota (1923)
12. Budafok (1926)
13. Pestszentlőrinc (1936)
14. Csepel (1949)

Az újonnan alakult városok Kalocsa kivételével mind Nagy-Budapest területén feküdtek, és 1950-ben beolvadtak a fővárosba.

Subdivisions

Before approx. 1897, the subdivisions of Pest-Pilis-Solt-Kiskun were (felső is upper, közép is middle, alsó is lower): District - Capital Kecskemét alsó Tápiószele Kecskemét felső Nagykáta Kiskun alsó Kiskunfélegyháza Kiskun felső Kunszentmiklós Pest alsó Ráckeve Pest felső Irsa Pest közép Alsódabas Pilis alsó Tinnye Pilis felső Pomáz Solt alsó Kiskőrös Solt felső Dömsöd Solt közép Kalocsa Vác alsó Pécel Vác felső Vác Urban counties (törvényhatósági jogú város) Budapest (főváros) Kecskemét Urban districts (rendezett tanácsú város) Cegléd Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Nagykőrös Szentendre Vác

After approx. 1897, the subdivisions of Pest-Pilis-Solt-Kiskun were: Districts (járás) District Capital Abony Abony Alsódabas Alsódabas Aszód Aszód Bia Bia Dunavecse Dunavecse Gödöllő Gödöllő Kalocsa Kalocsa Kiskőrös Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kispest Kispest Kunszentmiklós Kunszentmiklós Monor Monor Nagykáta Nagykáta Ráckeve Ráckeve Pomáz Pomáz Vác Vác Urban counties (törvényhatósági jogú város) Budapest (főváros) Kecskemét Urban districts (rendezett tanácsú város) Cegléd Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Nagykőrös Szentendre Vác