Somogy County (Kaposvár, HU) (b)

for Hungarian see below

Somogy was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory, which was slightly larger than that of present Somogy county, is now in south-western Hungary. The capital of the county was Kaposvár.

Somogy county shared borders with the Hungarian counties Zala, Veszprém, Tolna, Baranya, Verőce and Belovár-Körös (the latter two part of Croatia-Slavonia). It covered the southern shore of Lake Balaton and the region south of the lake. The river Drave formed most of its southern border. Its area was 6530 km² around 1910.

In the 10th century, the Hungarian Nyék tribe occupied the region around Lake Balaton, mainly the areas what are known today Zala and Somogy counties. Somogy county arose as one of the first comitatus of the Kingdom of Hungary, in the 11th century.

• Demographics
  • In 1900, the county had a population of 345,586 people and was composed of the following linguistic communities:[2]

   Hungarian: 310,320 (89.8%)

   German: 20,193 (5.8%)

   Croatian: 11,641 (3.4%)

   Romanian: 381 (0.1%)

   Slovak: 291 (0.1%)

   Serbian: 28 (0.0%)

   Ruthenian: 8 (0.0%)

   Other or unknown: 2,724 (0.8%)

According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:[3]

   Roman Catholic: 251,246 (72.7%)

   Calvinist: 65,621 (19.0%)

   Lutheran: 17,481 (5.1%)

   Jewish: 10,969 (3.2%)

   Unitarian: 81 (0.0%)

   Greek Catholic: 77 (0.0%)

   Greek Orthodox: 66 (0.0%)

   Other or unknown: 45 (0.0%)

*In the early 20th century, the subdivisions of Somogy county were:

• *District Capital (székhely)
  • Barcs Barcs
  • Csurgó Csurgó
  • Igal Igal
  • Kaposvár Kaposvár
  • Lengyeltóti Lengyeltóti
  • Marcali Marcali
  • Nagyatád Nagyatád
  • Szigetvár Szigetvár
  • Tab Tab
• Urban districts (rendezett tanácsú város)
  • Kaposvár

Hungarian

Somogy vármegye (németül Komitat Schomodei; latinul Simigiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Somogy megye területe nagyrészt megegyezik vele.

A vármegye területe nagyrészt síkság, bár keleten található volt pár dombság, azonban ezek magassága nem haladta meg a 300 m magasságot sem. A vármegye vizekben aránylag gazdag volt: a vármegyén át folyt Dráva, a Kapos, valamint megemlítendő a Kárpát-medence legnagyobb tava, a Balaton, amely közigazgatásilag akkor a vármegyéhez tartozott. Északról Zala és Veszprém vármegyék, keletről Veszprém, Tolna és Baranya vármegyék, délről Horvát-Szlavónország, nyugatról pedig Zala vármegye határolta.

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Somogyvár központtal.

Somogy vármegye kapott először István királytól címert és pecsétet. Magyarok mellett horvátok, németek és szlovénok is éltek a területén. Azon kevés vármegyék közé tartozott, amelyeket nem érintett trianoni békeszerződés. A mai Somogy megye az 1950-es megyerendezés során alakult ki, Siófok ekkor került ide, viszont Szigetvár és környéke Baranya megye része lett.

A vármegye összlakossága 1891-ben 326.835 lakos volt, ebből

   294.242 (90%) magyar

   19.721 (7%) német

   10.829 (3%) horvát

A vármegye középkori eredetű négyes járási felosztása helyett a 19. század második felében nyolc járás alakult ki, melyekhez 1896-ban egy kilencedik csatlakozott. A járásoknak 1886 után lett állandó székhelyük. Ez a beosztás ‑ a járáshatárok kisebb módosításaitól eltekintve ‑ változatlan volt 1950-ig.

1. Csurgói járás, székhelye Csurgó
2. Igali járás, székhelye Igal
3. Kaposvári járás, székhelye Kaposvár
4. Lengyeltóti járás, székhelye Lengyeltóti
5. Marcali járás, székhelye Marcali
6. Nagyatádi járás, székhelye Nagyatád
7. Szigetvári járás, székhelye Szigetvár
8. Tabi járás, székhelye Tab
9. Barcsi járás, székhelye Barcs (1896-ban szervezték)

Somogy vármegyéhez egyetlen város tartozott, Kaposvár, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város. 1942-ben viszont törvényhatósági jogú városi rangot kapott, de ezt csak 1945-ben hajtották végre ténylegesen, így 1950-ig Kaposvár nem tartozott Somogy vármegyéhez. Főispánjai (Név Időszak) Patachich Sándor 1740-1747 Batthyány Károly József 1747-1772 Sigray Károly 1772-1785 Széchényi Ferenc (királyi biztos) 1785-1786 Splényi József (királyi biztos) 1786-1790 Sigray Károly 1790-1798 Széchényi Ferenc 1798-1811 Teleki László 1811-1821 Sigray József 1822-1830 Kaposmérei Mérey Sándor 1831-1845 Czindery László 1845-1848 Nádasdi Sárközy Albert 1848-1849 Jankovich László 1860 Mérey Károly 1861 Jankovich László 1865, 1867-1886 Domahidy Elemér 1903-1906 Vizeki Tallián Béla 1886-1892 Vizeki Tallián Gyula 1893-1906 Kapotsfy Jenő 1906-1910 Makfalvy Géza 1910-1917 Széchényi Aladár 1918-1919 Svastics Nándor (kormánybiztos) 1919 Sárközy György 1920-1926 Keresztes-Fischer Ferenc 1926-1931 Szapáry Lajos 1931-1935 Igmándy Hegyessy László 1935-1938 Nagybarcsai Barcsay Ákos 1938-1939 Széchényi Endre 1939-1944 Szathmáry Lajos 1944-1945 Vidovics Ferenc 1945-1946 Fekete Tibor 1946-1947 Bobánovics Jenő 1947-1950