Zólyom County (Besztercebánya, Banská Bystrica Region (Banskobystrický kraj) SK) (a)

For Hungarian see below

https://en.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B3lyom_County Zólyom county (in Latin: comitatus Zoliensis, in Hungarian Zólyom (vár)megye, in Slovak Zvolenský komitát/ Zvolenská stolica/ Zvolenská župa, in German Sohler Gespanschaft/Komitat Sohl) was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory is now in central Slovakia. Zólyom county shared borders with the counties of Bars (Tekov), Turóc (Turiec), Liptó (Liptov), Gömör-Kishont (Gemer-Malohont), Nógrád (Novohrad) and Hont. The county's territory was situated along the central Hron river, approximately between (excluding) Krupina and (including) Brezno. Its area was 2634 km² around 1910. The county was characterised by extensive mining activities. Capitals

The capital of the county was the castle of Pustý hrad near Zvolen, then from the late 15th century the Zvolen Castle and from the 1760s the town of Banská Bystrica. History

Zvolen county arose as a Hungarian comitatus in the 12th century, when most parts of the territory were conquered by the Kingdom of Hungary, from a huge royal property (the Zvolen dominium). Initially, its territory included Orava, Turiec and Liptov, which became separate counties in the early 14th century.

In the aftermath of World War I, Zólyom county became part of newly formed Czechoslovakia, as recognized by the concerned states in the 1920 Treaty of Trianon. The Zvolen county (Zvolenská župa) continued to exist until 1927, but it had completely different powers etc. and somewhat different borders. When Slovakia became independent temporarily between 1939 and 1945, the Hron county (Pohronská župa) was created in 1940, whose territory roughly corresponded to that of the Zvolen county. The capital was Banská Bystrica.

Together with the Slovak parts of Hont and Gemer, it became part of the Banská Bystrica Region (Banskobystrický kraj) created in 1948. In 1993, Czechoslovakia was split and the Zvolen county became part of Slovakia. Demographics 1900

In 1900, the county had a population of 124,420 people and was composed of the following linguistic communities:[1]

Total:

   Slovak: 111,050 (89.3%)

   Hungarian: 9,078 (7.3%)

   German: 2,945 (2.3%)

   Croatian: 201 (0.2%)

   Romanian: 17 (0.0%)

   Ruthenian: 13 (0.0%)

   Serbian: 5 (0.0%)

   Other or unknown: 1,111 (0.9%)

According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:[2]

Total:

   Roman Catholic: 80,194 (64.5%)

   Lutheran: 40,837 (32.8%)

   Jewish: 2,862 (2.3%)

   Calvinist: 327 (0.3%)

   Greek Catholic: 149 (0.1%)

   Greek Orthodox: 34 (0.0%)

   Unitarian: 3 (0.0%)

   Other or unknown: 14 (0.0%)

Hungarian

Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része. A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, a kettő között pedig a Garam völgye található. Legfontosabb folyói a Garam és a Szalatna. Északról Liptó vármegye, keletről Gömör-Kishont vármegye, délről Nógrád és Hont vármegyék, nyugatról pedig Turóc és Bars vármegyék határolták.
A vármegye előzménye a 12. században alakult zólyomi erdőispánság volt. Eredetileg Árva, Turóc és Liptó vármegyék területét is magában foglalta. A négy vármegye a 14. században jött létre, mint nemesi vármegye.[1]

1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1948-tól Hont és Gömör-Kishont vármegyék területével egyesült, így jött létre a ma is létező Besztercebányai kerület.

A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:

1. Besztercebányai járás (székhelye Besztercebánya)
2. Breznóbányai járás (Breznóbánya)
3. Nagyszalatnai járás (Nagyszalatna)
4. Zólyomi járás (Zólyom)

A megyéhez három rendezett tanácsú város tartozott:

1. Besztercebánya
2. Breznóbánya
3. Zólyom