Follow
170 év Gödöllőn - Név és eredetkutatás – Gödöllő és a Mukkok kapcsolata
Bevezető:
Családunk Mukk ágának kutatása hosszas, és összetett feladat. Folyamatosan frissülő, változó (pontosításra kerülő) adatok gyűjteménye. Rengeteg levéltári, települési kutatási lehetőség áll fenn, hogy egyre biztosabb és pontosabb képet kaphassunk felmenőinkről, eredetünkről, nevünkről. Ebben a kutatási folyamatban egy régóta biztos pont található, mégpedig Gödöllő. A település, ahol 1852-ben bukkant fel az első Mukk, a város, ahol a mai napig is élnek, ahol a temetőben nyugszanak, ahol számtalan ismerős, rokon, barát, diáktárs, kolléga, szomszéd emlékezetében élnek a Mukkok. Ez az összefoglaló, az Ő emlékük előtti tiszteletből készült, hogy a következő generációk számára is elérhető legyen elődeink története.
A Mukk név jelentése, eredete, valamint a Mukk nevű emberek származása. Eredetkutatás:
A török utáni Magyarország benépesítése, a falvak, városok helyreállítása, építése, sok embert igényelt. Gazdálkodók, kereskedők és mesteremberek érkeztek nagy számban az elnéptelenedett, vagy a gyéren lakott településekre, a legtöbben Németországból. Visszafelé haladva az időben az első személy, akit egyeneságon okirattal igazolni lehet, Mukk Miklós (Nicolaus Mukk). Az Egerben, 1807. október 17.-én kiállított halotti anyakönyvi kivonata alapján, 1737-ben született, 70 évesen hunyt el, a Hatvani városrész lakója volt, és a Dolores (ma hatvani) temetőben nyugszik, özvegye Rainer (Rajner vagy Rajter) Anna (1769 - 1829). Vagyis jelenleg Ő a kiinduló pont, időben tehát 1737-ig 286 évet, a nyolcadik generációig tudunk visszamenni. Mivel jelenleg nincs meg a születési és a házassági okiratuk, így két dolog feltételezhető. Vagy még Németországban születtek és később telepedtek le Egerben, vagy más Magyarországi településen élő, korábban betelepült Mukk nevű személy leszármazottja és felnőtt korában költözött Egerbe. „Az 1687 után Egerbe betelepedő németek döntő többsége még a történeti Magyarország német nyelvű településeiről költözött be a városba. Az 1711 utáni betelepülők már a Habsburg Örökös Tartományokból és a Német-Római Birodalomból költöztek új hazájukba. Vannak települések, ahová tisztán németek telepedtek be (ilyenek például Aldebrő, Kápolna, Nagytálya) és vannak olyanok, amelyekbe a már meglévő magyar lakosság mellé költöztek német ajkúak.” Mukk nevű emberek éltek korábban például Vácon, és Csolnokon is. Érdekességképpen megemlíthető, hogy Mukk nevű személyek jelenleg is jelentős számban élnek Észtországban, azon belül a legtöbben Tartu környékén. Jelenleg azonban semmilyen írásos dokumentum, adat nem bizonyítja, hogy a hazánkban élő, Németországból idetelepült Mukk nevű személyek, és a Baltikumban élő Mukkok között bármilyen kapcsolat lenne. Inkább az fordulhat elő, hogy az ottani személyek is Németország felől érkezhettek a XVII. - XVIII. Század környékén a mai Észtországba. Magyarország területére korábban, még a török idők előtt is történt betelepítés „A XIV. században vált jelentőssé az ország északi, erdős peremvidékének benépesítése, a nyugati területekre nagy tömegben érkeztek cseh és morva, a keleti területekre rutén, a két térség közé pedig lengyel betelepülők.” Ugyanis van még egy korábbi, egri vonatkozású szál is a történetben, mégpedig az, hogy egy XVI. Századi okiratban található említés, egy Mukk nevű személyről. Ez pedig Mukk Bálint (Valentinus Mukk) 1559-es tanúvallomása. Viszont okirati bizonyossága annak, hogy az Egerben később felbukkant Mukk Miklós (1737) leszármazottja lenne az 1559-es Mukk Bálintnak, egyenlőre nincs. Csupán a lakóhely és a név azonossága áll fenn, valamint az a tény, hogy mindkét személy esetében az eredeti okiratokban egy k-val írják a nevet (Valentinus Muk - Nicolaus Muk). A hiányzó 178 év esetében további vizsgálatot igényel az a kérdés, hogy Mukk Bálint hogyan került a Felvidéki Sáros vármegyébe, mi lett a sorsa az egri tanúvallomástétel után, és van-e kapcsolata az 1737-ben született, és egerben élt Mukk Miklóssal? A név eredetére és jelentésére pedig a következő információ áll a rendelkezésünkre. A Mukk vezetéknév a német Muck családnév magyarosodott és magyar helyesírás szerint lejegyzett változata. Jelentése a szúnyog - mücke szóra, annak alakváltozásaira vezethető vissza. Valószínű ragadványnév. Hazai levéltári iratokban különböző írásmódokkal szerepel, úgy mint Mukk, Muck, illetve Muk. Német nyelvterületen az előfordulása elsősorban Dél-Németországban (Bajorország és Baden-Württemberg), valamint Alsó-Ausztriában koncentrálódik. Észtországban pedig a gyakoribb Muhk családnév alakváltozata (azaz az előbbi az észt nyelv jellegzetes fokváltakozási rendszerében az utóbbihoz képest nem hosszú, hanem igen hosszú fokban áll), így a Muhk (és Mukk) név ott ragadványnévként alakulhatott ki, az észt muhk ’dudor’ köznévből. Így a név kialakulása lehetett testi tulajdonság is. Ez viszont nem igazolja a Német betelepülést Észtországba. Visszatérve hazánkba, Mukk Miklós anyakönyvezése mellett biztosan kijelenthető az a tény, hogy egy Mukk nevű személy került a Sáros vármegyei Tarkői újvár, Hőnig várába kinevezésre, mint várnagy. Ezáltal a Mukk személynévvel kapcsolatosan fellelhető első írásos emlék, 1559-ből származik, miszerint Mukk Bálint (Valentinus Mukk), Tarkő új vára, vagyis Hőnig várának várnagya, tanúvallomást tett az Egri Káptalan előtt, Tarczay Anna császár elleni lázadásának peres ügyében. - Diplomatarium Comitatus Sarosiensis (Sáros megye okmánytára). Feltételezhető, hogy a várnagyi rangját elvesztett Mukk Bálint a tanúvallomása után, Egerben, vagy a környékén telepedett le. Az okiratban szereplő másik érdekes momentum az, hogy a császári posta elfogott leveleit Mukk Bálinttal fordíttatták Németről Magyar, nyelvre. Ez által igazolható a német vonal. Érdekes még egy Lengyel szál is a történetben, mégpedig a már Eger környékén letelepedett Mukkok, valamint a XVIII. században Egerbe érkező Lengyel nemesi származású család, a Nyizsnyánszkyak kapcsolata. Miután Mukk Miklós halotti anyakönyvi okmánya is előkerült sokkal könnyebb és gördülékenyebb lett a további rokoni kapcsolatok feltérképezése, hiszen róluk onnantól már egyre több bejegyzés is található az egri okmányok között. Az egri Mukk Miklós két gyermeke, Mukk Anna (1794-1842) 1817-ben és Mukk János (1798) 1832-ben Egerben házasodott. Anna, férjhez ment Nyizsnyánszky Istvánhoz (Stephanus Nyizsnyánszky), akivel egyik közös gyermekük Nyizsnyánszky Gusztáv (későbbi nevén Nyizsnyay) zeneszerző, aki született - Egerben, 1829.10.12.-én, elhunyt Hódmezővásárhelyen, 1882.01.07.-én. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyizsnyay_Gusztáv) Nagyapja lengyel származású nemes ember volt, aki részt vett a XVIII. századi lengyel felkelésben, és a cári megtorlások elől Magyarországra menekült. Mukk János első négy gyermeke még Egerben született, az ötödik gyermeke Mukk Johanna (1841) viszont már Egerbaktán (régi nevén Hevesbakta), mivel ott kapott jegyzői állást. Hatodik gyermeke, Mukk Kálmán Gyula (1844) pedig már Siroki szülésű volt. Legidősebb lánygyermeke Franciska (1833) volt az, aki 1852-ben Gödöllőt választotta lakhelyéül, Obermayer Mátyásné néven.
Valószínűsíthetően így alakulhatott a Mukkok története, az évszázadok során, a XIX. Század közepéig.
Az összefoglaló eddigi részében több a homályos, további alaposabb kutatásra váró rész. Sok az ismeretlen, kevés személyt lehet okiratok alapján megtalálni, de a következő részben egyre több és pontosabb adat áll a rendelkezésünkre, valamint a súlypont áthelyeződik Egerből Gödöllőre, Heves és Külső-Szolnok Vármegyéből Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyébe, hiszen cca. 170 éve, 1852-ben megjelent Gödöllőn az első Mukk nevű személy.
Következtetések:
A Mukk apai vonal közvetlen visszavezethető, az 1737-ben született Mukk Miklósig (Nicolaus Mukk). 286 év
1559-ben történt Egerben, Mukk Bálint (Valentinus Mukk), volt várnagy tanúvallomása. 464 év
Jelenleg Magyarországon, Németországban, Ausztriában (Muck, Muk), és Észtországban találkozhatunk Mukk nevű emberekkel.
Mukk nevű emberek Gödöllőre költözése legkorábban kb. 1852-ben történt meg, Mukk Franciska házasságkötése révén. 171 év
Egy név kialakulása, a családok vándorlása, története, évszázadokra kiterjedő végtelen történet. Ebből 170 év, csupán egy kis szelete az egésznek.
„Édes Gödöllő! Tágas végtelenség! Ti drága dombok, lombok, rétek, erdők, Nyulas mezők, agancsos vadasok, Királyi parkok, csordás majorok…”
Sík Sándor: Gödöllő
Gödöllő és a Mukkok:
Mukk Miklós (1737-1807), valamint Rainer Anna (1769-1829) házasságából született Mukk János (1798), Egerben kötött házasságot Molnár Máriával 1832-ben. Házasságukból hat gyermek született, akik közül három költözött Gödöllőre. Legidősebb gyermeke, az 1833-ban született Mukk Franciska, Óbermayer Mátyásné néven 1852-ben, húga, az 1841-ben született Mukk Johanna, Persler Istvánné néven pedig 1861-ben köl-tözött Gödöllőre, házasság révén. Beteg, egyedülálló rokonuk Mukk Mária, aki Szalókön született 1814-ben, szintén Gödöllőn élt 1862-ben bekö-vetkezett haláláig. Az 1839-ben szintén Egerben született Mukk Sándor ácsmester, Veresegyházára nősült 1866-ban, ahol megszületett első két gyermeke, majd nővérei példáját követve, 1872-ben Ő is Gödöllőn telepedett le. Mukk Sándor nyolc gyermeke közül négy érte meg a felnőttkort, akik közül ketten elköltöztek a községből (Budapest és Cinkota), míg ketten helyben maradtak. Lánya, az 1882-ben született Mukk Mária, Sándor Mihályné néven élte le életét Gödöllőn. Mukk Sándor másik helyben maradt gyermeke, az 1871-ben született Mukk János kőműves mester, aki apja korai halálát (1892-ben 53 éves) követően Aszódra nősült, ahol 1896-ban feleségül vette Valla Paulinát. Még abban az évben, „az aszódi orszá-gos javító intézet igazgatója Mukk János aszódi lakos kőmives iparost, a nevezett intézethez felügyelővé nevezte ki”. Első gyermeke viszont már Gödöllőn született 1899-ben, miután pár év szünet után visszaköltözött családjával, és a Szilhát utcában élték le az életüket. Sírjuk, a gödöllői városi temetőben található. Mukk János és Valla Paulina házasságából öt gyermek született. Közülük négyen élték meg a felnőtt kort. A legidő-sebb Mukk Mária (1899), Janoch Sándorné néven Budapesten élt, sírja Gödöllőn található. Két gyermek, Mukk Sándor (1910) és Mukk Lajos (1916) helyben élték le az életüket, míg Mukk József (1914) Aszódra nősült, gyermekei közül az egyik, a híres operaénekes Mukk József (1962), aki szintén Gödöllőn született, jelenleg Budapesten és Aszódon él családjával, feleségével és két lányával, Mukk Zsuzsannával és Mukk Bernadettel. Mukk Lajos feleségül vette Németh Annát, és mindketten helyben, az egyetemen dolgoztak nyugdíjazásukig. Gyermekük Mukk Lajos, és annak gyermekei, Mukk Péter és Laukóné Mukk Adrienn, ma is a városban élnek. Az 1910-ben született Mukk Sándor, helyben volt borbélymester, fele-sége szintén helybeli volt, Herczog Gizella (1908 - 1977). Mukk Sándor ismert sportvezető volt, szervezte a helyi labdarúgó életet, játékvezetőként, labdarúgóként, illetve amatőr színjátszóként is tevékenykedett, többször testvérével, az aszódi, Mukk Józseffel közösen léptek fel. 1955 tavaszán hunyt el Gödöllőn. Mukk Sándornak két gyermeke született. Mukk György 1936-ban született, helyben nevelkedett, házasodott (1956), majd 1961-ben Budapestre (Rákoscsaba) költözött. Felesége a Rákoscsabai születésű Bazsó Márta volt, akinek testvére, Bazsó Károly szintén Gödöllőre nősült. Mukk György Budapestre költözése után sem szakadt el a várostól, hiszen nemcsak rokoni és baráti látogatások miatt jártak rendszeresen az akkorra már városi rangra emelkedett Gödöllőre, hanem feleségével mindketten helyben dolgoztak nyugdíjazásukig. Mukk György a gépgyárban, felesége pedig az egyetemen. Valamint hosszú időn át Gödöllőn töltötték a nyári szabadságukat, sokat nyaraltak a tölgyesi tónál lévő gépgyári üdülőben. Első gyermekük, Mukk György szintén helyben született, 1959-ben. Jelenleg Budapesten él, öt gyermeke született, Mukk Eszter, Mukk Szilvia, Mukk György, Mukk Csilla, Mukk Levente. Öccse, Mukk Sándor 1969-ben született Budapesten, ahol feleségül vette Tóth Edithet. Gyer-mekük, Mukk-Tóth Gergely, 2010-es születésű. Mukk György (1936) öccse Mukk Sándor 1938-ban született Gödöllőn, házasságot kötött Horváth Teréziával. Helyben a Ganz árammérőben dolgozott nyugdíjazásáig. Ismert atléta, sportember, természetfotós. Fia, az 1980 szeptemberében szüle-tett Mukk Meliton és annak gyermekei, szintén Gödöllői lakosok. Ez a rövid összefoglaló igyekezett megmutatni a Mukkok történetét, eredetét, valamint kapcsolatukat Gödöllővel. A fentiekből az is látszik, hogy a város életében a Mukkok nem csupán ezen a néven, hanem házassági, rokoni kapcsolatok révén, az Obermayer, a Persler, a Janoch, a Sándor, a Balla, a Petul, a Laukó, és a Bazsó családok életében is jelen voltak, és vannak.
Röviden összefoglalva így alakult az elmúlt cca. 170 évben Gödöllő, és a Mukkok kapcsolata.
A Gödöllőn elhunyt és eltemetett Mukk nevű emberek:
1. Mukk Franciska Emília 1833.02.18. Eger - (halálozás ideje ismeretlen, sírhely ismeretlen - Óbermájer Mátyásné, 1852-ben házasodott)
2. Mukk Johanna Katalin 1841.11.20. Eger(Heves)bakta - (halálozás ideje és sírhely ismeretlen - Persler Istvánné)
3. Mukk Mária 1814. Egerszalók - 1862.01.14. (48 éves) Gödöllő (halotti anyakönyv van, sírhely ismeretlen)
4. Mukk Mária 1873.09.27. Gödöllő - 1874.04.09. (7 hónapos) Gödöllő (halotti anyakönyv van, sírhely ismeretlen)
5. Mukk Mária 1875.06.02. Gödöllő - 1878.04.27. (3 éves) Gödöllő (halotti anyakönyv van, sírhely ismeretlen)
6. Mukk Ilona 1884.05.05. Gödöllő - 1887.03.19. (3 éves) Gödöllő (halotti anyakönyv van, sírhely ismeretlen)
7. Mukk Sándor 1839.02.06. Eger - 1892.11.01. (53 éves) Gödöllő (halotti anyakönyv van, sírhely ismeretlen)
8. Mukk János 1906.02.24. Gödöllő - 1906.05.11. (3 hónapos) Gödöllő (halotti anyakönyv van, sírhely ismeretlen)
9. Mukk János 1871.12.06. Gödöllő - (halálozás ismeretlen, anyakönyv nincs, sírhely ismert) 1.
10. Mukk Sándor 1910. Gödöllő - 1955. Gödöllő (45 éves) (halotti anyakönyv nincs, sírhely ismert) 2.
11. Mukk Mária 1899.03.08. Gödöllő - 1990.06.26. Budapest (91 éves) (eltemetve Gödöllőn, sírhely ismert) 3.
12. Mukk Mária 1882.03.08. Gödöllő - (halálozás ideje ismeretlen, sírhely ismert - Sándor Mihályné) 4.
13. Mukk Lajos 1919. Gödöllő - (halálozás ismeretlen, anyakönyv nincs, sírhely ismert) 5.
1. Vele közös sírban felesége, Valla Paulina (Aszód, 1876.03.25.)
2. Vele közös sírban felesége, Herczog Gizella (Gödöllő, 1908.)
3. Vele közös sírban férje, Janoch Sándor és lányuk Janoch Rozália (1920 - 1994)
4. Vele közös sírban férje, Sándor család, Hornyák család
5. Vele közös sírban felesége, Mukk Lajosné (Németh Anna - Anci), Nagy Kálmánné, Némethné