Cserhátsurány község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.
Romhánytól északkeletre fekvő település.
Nevének eredete
Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről kétféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök kifejezés, jelentése: méltóság.
Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.
A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. Az egyhajós gótikus templom nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
Cserhátsurányi római katolikus templom
Római katolikus templom
Helytörténeti kiállítás
Jánossy-kastély
Simonyi-kastély
Híres emberek
1766-ban itt házitanítóskodott György Sréter de Szanda udvarházában Sámuel Tessedik
1867. november 10-én itt született István (V) Sréter, szandai honvédelmi miniszter.
1894-ben itt született Pál Szentpáli evangélikus lelkész, költő.
