Érsekvadkert is a village in Nógrád County, Hungary with 3,526 inhabitants (2011).
Érsekvadkert község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Nógrád megye legnagyobb, olyan települése, amely nem város. Lakosságával a 6. legnagyobb a megyében, ezzel egy várost is megelőz.
A község Nyugat-Nógrád térségében, Balassagyarmattól délnyugatra, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között, a 22. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el.
A megkülönböztető szerepű Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. Érsekvadkert (azelőtt csak Vadkert) a megye legrégibb helységeinek egyike.
Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése más 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert.
Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Amikor itt 1860-ban a tagosítás után a földek művelés alákerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is rábukkantak.
A Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el.
Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek helyén is rábukkantak régi lakóházak nyomaira. A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott.
1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak.
1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek.
Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849.január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet.
1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki.
A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták.
Érsekvadkert Kálvária kápolna
1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat.
A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergomi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik.
A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1743-ban épült. A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A 19. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglalkoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot.
Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A megye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van.
A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A 20. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Neves személyek-
born here:
Itt hunyt el 1848. április 7-én Laky János teológiai doktor, római katolikus plébános és alesperes.
Itt született 1924-ben Boda János (1924-1998) orvos, geográfus, akiről hegyet neveztek el az Antarktiszon .
Rezső Hirschfeld,
József Hirschfeld,
Lipót Hirschfeld, Ernő Hirschfeld, Lipót Hirschfeld, Malvina Fürst (Hirschfeld), Ernő Hirschfeld, Miksa Hirschfeld, Etelka Grosz, .....
Latkóczy-Soóky: Rezső (Rudolf) Gábor György Latkóczy de Latkócz, Mihály Latkóczy,....
Nevezetességei
Helytörténeti Emlékház
Drággfy-kuria
Római Katolikus Templom (1734, barokk),
Római Katolikus Plébánia (1743, késő barokk),
Drágffy-kuria (1790 körüli, késő barokk),
Helytörténeti Emlékház (19. századi),
Kálvária Kápolna (1904)
Víztorony (tégla épület)
zsidó temető
Természetvédelmi terület (gyurgyalag)
Kultúra
Érsekvadkerti népviselet
Falunapi göncfőző verseny,
Termény megáldó körmenet (közel 100 helyi népviseletbe öltözött részvételével),
Nemzetközi Akusztikus Gitárfesztivál,
Karácsonyi Koncert a Római Katolikus Templomban
Népviselet
16-féle népviselet alakult ki Nógrádban, s a legszínpompásabb az érsekvadkerti és a rimóci palóc viselet.
Turizmus
Érsekvadkert tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Sport
Az Érsekvadkerti SE címere
A helyi sportegyesület 1947-ben alakult meg. 1979-ig Érsekvadkerti MEDOSZ Sportegyesület, 1998-ig Közös Községi Sportegyesület néven szerepelt, azóta Érsekvadkerti Sportegyesületként játszik a Nógrád megyei első-, illetve másodosztályú labdarúgó-bajnokságokban. Az egyesület legjobb eredménye a 2003–2004-es szezonban szerzett megyei elsőosztályú ezüstérem.
Gasztronómia
Híres étele a nagygönc.
Érsekvadkert Víztorony
Források
Szomszéd András: „Szépen szántó vadkertiek” 1994. (Érsek)Vadkert története az úrbéri tagosítás befejezéséig,
Lukács András: Amit láttam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből I.),
Lukács András: Akikkel találkoztam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből II.),
Págyor Lászlóné Vitéz Mária: Az Érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária kálvária-kápolna 100 éves történetéről (1868–) 1904–2004
Jegyzetek
Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk
Érsekvadkert Önkormányzatának hivatalos honlapja
Érsekvadkerti SE
Érsekvadkert az Ipoly-menti Palócok Honlapján
Érsekvadkerti Múltidéző Néphagyományőrző Egyesület
Érsekvadkert (bis 1906 Vadkert oder Uodkert) ist eine Gemeinde im Komitat Nógrád in Nordungarn mit ungefähr 3.500 Einwohnern (Stand 2011).
Archäologische Funde zeugen davon, dass die Gemeinde bereits im 10. Jahrhundert bewohnt war. Sie ist eine der ältesten ungarischen Siedlungen und wurde 1227 erstmals schriftlich erwähnt. Die Osmanen eroberten das Dorf im Jahr 1540. Damals existierten drei benachbarte Siedlungen mit dem Namen Vadkert (Felső-Vadkert = Ober-Vadkert, Közép-Vadkert = Mittel-Vadkert und Alsó-Vadkert = Unter-Vadkert). Die Ortschaft erhielt 1733 das Marktrecht (ung. Mezővárosi jog). Vadkert war von 1733 bis 1870 Marktflecken. Am 22. Januar 1710 fand in der Nähe des Dorfes die „Schlacht von Vadkert-Romhányer“ statt (Aufstand von Franz II. Rákóczi).
Sehenswürdigkeiten
Sankt-András-Kirche von 1734
Parochie von 1743
Kapelle von 1904
Ortshistorische Sammlung
Seen (Derék-pataki tározó, Dobordali-pataki-tározó)
