A Liptószentmiklósi járás (Okres Liptovský Mikuláš) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 1323 km², lakosainak száma 72 627 (2011), székhelye Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš). A járás területe teljes egészében az egykori Liptó vármegye területe volt.
Liptovský Mikuláš District (okres Liptovský Mikuláš) is a district in the eastern part of Žilina Region of central Slovakia. The district was established in the 19th century with its current name and exists within current borders since 1996. Its main cultural and economic center is its seat Liptovský Mikuláš. Liptovský Mikuláš District main economic branches are industry and tourism. In the district is located Liptovská Mara dam, one of the largest water reservoirs in Slovakia.
Districts of Žilina Region
Bytča Čadca Dolný Kubín Kysucké Nové Mesto Liptovský Mikuláš Martin Námestovo Ružomberok Turčianske Teplice Tvrdošín Žilina
A Liptószentmiklósi járás települései
Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
Behárfalu (Liptovské Beharovce) · Benedekfalu (Beňadiková) · Bobrovnik (Bobrovník) · Bukovina · Deménvölgy (Demänovská Dolina) · Dubrava (Dúbrava) · Gálfalu (Galovany) · Guotfalu (Gôtovany) · Hárommalatin (Malatíny) · Hutti (Huty) · Hibbe (Hybe) · Izsépfalu (Ižipovce) · Jakabfalu (Jakubovany) · Jalóc (Jalovec) · Jamnik (Jamník) · Kelecsén (Liptovské Kľačany) · Királyboca (Vyšná Boca) · Királylehota (Kráľova Lehota) · Kisbobróc (Bobrovček) · Kisborove (Malé Borové) · Kisporuba (Liptovská Porúbka) · Kokava (Liptovská Kokava) · Konszka (Konská) · Kvacsan (Kvačany) · Laziszkó (Lazisko) · Liptóújvár (Liptovský Hrádok) · Lubella (Ľubeľa) · Magyarfalu (Uhorská Ves) · Maluzsina (Malužiná) · Mattyasóc (Liptovské Matiašovce) · Nádasd (Szlovákia) (Trstené) · Nagybobróc (Bobrovec) · Nagyborove (Veľké Borové) · Nagyolaszi (Vlachy) · Németlipcse (Partizánska Ľupča) · Németporuba (Závažná Poruba) · Paucsinalehota (Pavčina Lehota) · Pálfalu (Pavlova Ves) · Pottornya (Podtureň) · Pribilina (Pribylina) · Prószék (Prosiek) · Szélporuba (Veterná Poruba) · Szentandrás (Liptovský Ondrej) · Szentanna (Liptovská Anna) · Szentiván (Liptovský Ján) · Szentivánboca (Nižná Boca) · Szentkereszt (Svätý Kríž) · Szentpéter (Liptovský Peter) · Szielnic (Liptovská Sielnica) · Szmrecsán (Smrečany) · Tarnóc (Liptovský Trnovec) · Vavrisó (Vavrišovo) · Vázsec (Važec) · Vichodna (Východná) · Zsár (Žiar)
A Liptószentmiklósi járás 1922-ig egyike volt az egykori Liptó vármegye járásainak. A járás akkori területe azonban jóval kisebb volt a mainál, mivel Jamnik, Pottornya és a tőlük keletre fekvő települések a Liptóújvári, míg nagyjából a Tarnóc–Szentkereszt vonaltól nyugatra eső községek a Németlipcsei járáshoz tartoztak. Liptó megye 1918-tól Csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
1923-ban a Németlipcsei járást felosztották a Liptószentmiklósi és a Rózsahegyi járás között, a mai Szlovákia területét pedig a korábbi vármegyék helyett hat nagymegyére osztották, az egykori Liptó megye területe ezek közül Tátraalja megyéhez (Podtatranská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a Liptószentmiklósi járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. Emellett 1928-ban megszűnt a Liptóújvári járás, beolvadva a Liptószentmiklósi járásba. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Liptószentmiklósi járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott.
A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928–38 közöttihez, a Liptószentmiklósi járás ismét a szlovák tartományhoz tartozott. 1949-ben viszont a nagymegyékhez hasonló közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és járásunk a Zsolnai kerülethez került. Ugyanide tartozott az 1949–60 között ismét önálló Liptóújvári járás is.
1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Liptószentmiklósi járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. Szintén 1960-tól jelentősen átszervezték a járásokat is, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. A Liptószentmiklósi járásba ismét beolvasztották a Liptóújvári járást, és a Rózsahegyi járás területét is hozzá csatolták, így az magába foglalta az egykori Liptó vármegye szinte egészét. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.
1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását ismét jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be, a Liptószentmiklósi járás ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.
A Liptószentmiklósi járás települései
Behárfalu (Liptovské Beharovce)
Benedekfalu (Beňadiková)
Bobrovnik (Bobrovník)
Bukovina
Deménvölgy (Demänovská Dolina)
Dubrava (Dúbrava)
Gálfalu (Galovany)
Guotfalu (Gôtovany)
Hárommalatin (Malatíny)
Hutti (Huty)
Hibbe (Hybe)
Izsépfalu (Ižipovce)
Jakabfalu (Jakubovany)
Jalóc (Jalovec)
Jamnik (Jamník)
Kelecsén (Liptovské Kľačany)
Királyboca (Vyšná Boca)
Királylehota (Kráľova Lehota)
Kisbobróc (Bobrovček)
Kisborove (Malé Borové)
Kisporuba (Liptovská Porúbka)
Kokava (Liptovská Kokava)
Konszka (Konská)
Kvacsan (Kvačany)
Laziszkó (Lazisko)
Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
Liptóújvár (Liptovský Hrádok)
Lubella (Ľubeľa)
Magyarfalu (Uhorská Ves)
Maluzsina (Malužiná)
Mattyasóc (Liptovské Matiašovce)
Nádasd (Szlovákia) (Trstené)
Nagybobróc (Bobrovec)
Nagyborove (Veľké Borové)
Nagyolaszi (Vlachy)
Németlipcse (Partizánska Ľupča)
Németporuba (Závažná Poruba)
Paucsinalehota (Pavčina Lehota)
Pálfalu (Pavlova Ves)
Pottornya (Podtureň)
Pribilina (Pribylina)
Prószék (Prosiek)
Szélporuba (Veterná Poruba)
Szentandrás (Liptovský Ondrej)
Szentanna (Liptovská Anna)
Szentiván (Liptovský Ján)
Szentivánboca (Nižná Boca)
Szentkereszt (Svätý Kríž)
Szentpéter (Liptovský Peter)
Szielnic (Liptovská Sielnica)
Szmrecsán (Smrečany)
Tarnóc (Liptovský Trnovec)
Vavrisó (Vavrišovo)
Vázsec (Važec)
Vichodna (Východná)
Zsár (Žiar)
