Martha Maria Deutsch

Szerettem volna többet megtudni D.Gy. '56-os tevékenységéről,ezért mintegy három évvel ezelőtt a Terror Háza múzeumhoz fordultam,hogy adjanak az állambiztonsági bűnözők történeti levéltárában való kutatásaimhoz támogatói állásfoglalást. Egy nővel beszéltem télephonon,aki a gyors és valószínűleg kedvező elbírálás esélyével bíztatott,amihez csak annyit kellett szerinte tennem,hogy írjak egy rövid levelet az ügyben dönteni illetékeshez,Máthé Áronhoz. Jól van, a levelet megírtam,és vártam. Vártam,aztán vártam és vártam. Közben a liberálfasiszta bűnözők egy újabb amitrex-fluanxol-rivotril agymosókúra keretében deportáltak az otthonomból - talán azért,hogy az általuk kimutatott előfordulni várható szuicid kísérletet megelőzzék - ,de erről nem feledkeztem meg. Ezért 2010-ben újra felhívtam az állítólag Fidesz-közeli Terror Házát,ahol az előbbi nő megígérte,hogy utána nézet a dolognak és megsürgeti az ügymenetet. Vártam újra hónapokig és nem történt semmi. Ez után tavaly augusztusban már közvetlenül Schmidt Mária őfőméltósága igazgató asszonyhoz intéztem - érthető ungár nyelven - levelet,amelyben megkérdeztem,hogy érdemes-e még várnom egyáltalán bármilyen,akár elutasító,akár támogató válaszra,vagy forduljak máshová az igényemmel,és egyáltalán,mi lehet az oka személyem ilyen mértékű semmibevételének évek óta.

Egy hónapon belül meghalt.

Válasz nincs.