Follow
Fejér (in Latin: comitatus Albensis) was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory, which was slightly smaller than that of present Fejér county, is now in central Hungary. The capital of the county was Székesfehérvár. Fejér county shared borders with the Hungarian counties Veszprém, Komárom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun and Tolna. It lay southwest of Budapest, around Székesfehérvár. The river Danube formed most of its eastern border. Its area was 4129 km² around 1910.
Fejér county arose as one of the first comitatus of the Kingdom of Hungary, in the 11th century. The Solt region, east of the Danube river, which used to be part of Fejér county, went to Pest-Pilis-Solt county in the 17th century.
After World War II, the region south-east of Lake Balaton (around Enying), which used to be in Veszprém county, went to Fejér county. The city of Érd and its surroundings went to Pest county. Demographics 1891
Ethnic groups (1891):
Hungarians (Magyars): 190,660 (85.7%)
Germans: 26,077 (11.7%)
Slovaks: 2924 (1.3%)
Serbs: 2103 (0.9%)
Total population: 222,445 1900
In 1900, the county had a population of 236,102 people and was composed of the following linguistic communities:[1]
Total:
Hungarian: 202,890 (85,9%)
German: 25,713 (10,9%)
Slovak: 4,180 (1,8%)
Serbian: 965 (0,4%)
Croatian: 441 (0,2%)
Romanian: 116 (0,0%)
Ruthenian: 10 (0,0%)
Other or unknown: 1,787 (0,8%)
According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:[2]
Total:
Roman Catholic: 161,474 (68,4%)
Calvinist: 58,616 (24,8%)
Jewish: 7,863 (3,3%)
Lutheran: 6,741 (2,9%)
Greek Orthodox: 1,017 (0,4%)
Unitarian: 254 (0,1%)
Greek Catholic: 117 (0,0%)
Other or unknown: 20 (0,0%)
In the early 20th century, the subdivisions of Fejér county were: Districts (járás) District Capital Adony Adony Mór Mór Sárbogárd Sárbogárd Székesfehérvár Székesfehérvár Vál Vál Urban counties (törvényhatósági jogú város) Székesfehérvár
Fejér vármegye (németül: Weißenburg; latinul: Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.
Tartalomjegyzék
1 Földrajz
2 Történelem
3 Lakosság
4 Közigazgatás
4.1 Járási beosztás
4.2 Város
5 További információk
Földrajz
Északi részén a Vértes-hegység, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.
Északon Komárom, keleten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délen Tolna, nyugaton pedig Veszprém vármegye határolta. Történelem
Fejér az egyik legöregebb volt a Magyar Királyság vármegyéi közül, a 11. század elején alapították. A Duna-Tisza közén fekvő egykori Solt-széket, ami azelőtt Fejér vármegye része volt, a 17. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták. Ezt követően határai évszázadokon át alig változtak.
A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés során viszont Enyinget és környékét Veszprém megyétől Fejérhez. Fejér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Lakosság
1891-ben a vármegyének összesen 222.445 lakosa volt, ebből:
190.660 (85,7%) magyar
26.077 (11,7%) német
2.924 (1,3%) szlovák
2.103 (0,9%) szerb
Közigazgatás Járási beosztás
A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, itt csupán vázlatosan mutatjuk be.
18-19. század
A 18. században és a 19. század első felében a megye általában három járásra oszlott, melyek mindegyike hosszan elnyúlt észak-déli irányban. Nyugatról keletre a következő volt az elnevezésük:
Sármelléki járás
Csákvári járás
Bicskei járás
19. század közepe
A 19. század közepére a megye járási beosztása tagoltabbá vált, hat járásra oszlott:
Bodajki alsó járás
Bodajki felső járás
Csákvári járás
Sárkereszturi járás
Rácz-almási járás
Vaáli járás
1880-as évektől
A megye járási beosztása és a járási székhelyek 1886 után állandósultak és az alábbiak szerint alakultak 1950-ig (zárójelben a székhely):
Adonyi járás (Adony)
Móri járás (Mór)
Sárbogárdi járás (Sárbogárd)
Székesfehérvári járás (Székesfehérvár)
Váli járás (Vál), 1948-tól Bicskei járás (Bicske)
Város
Fejér vármegye területén egyetlen város volt, Székesfehérvár, mely a székhelye volt, és kiváltságai a középkorba nyúlnak vissza. Eleinte szabad királyi város, majd 1876-tól törvényhatósági jogú város volt a jogállása, vagyis tulajdonképpen soha nem tartozott a vármegyéhez.