Follow
Gömör-Kishont (Hungarian: Gömör és Kishont, Slovak: Gemer a Malohont, German: Gemer und Kleinhont) was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its capital was Rimaszombat (Rimavská Sobota). Its territory is now in southern Slovakia and northern Hungary.
Around 1910, Gömör-Kishont county shared borders with the counties Zólyom (Zvolen), Liptó (Liptov), Szepes (Spiš), Abaúj-Torna (Abov-Turňa), Borsod, Heves and Nógrád (Novohrad). It was situated in Slovenské rudohorie approximately between the present-day Slovak-Hungarian border, the towns Poltár and Rožňava and the Low Tatras (Nízke Tatry). The river Slaná flowed through the county. Its area was 4,279 km² around 1910. Map of Gömör-Kishont county in the Kingdom of Hungary (1891)
The county Gömör-Kishont was a combination of the counties Gömör (Gemer) and Kishont (Malohont). It existed from 1786 until the end of World War I, with an interruption from 1790 until 1802. Gömör is one of the oldest counties of the Kingdom of Hungary, and was already mentioned in the 11th century. Kishont is the territory approximately between the towns Tisovec and Rimavská Sobota. Counties of Gömör and Kishont was part of Ottoman Empire between 1541–1595 and 1605–1687.
In the aftermath of World War I, most of Gömör-Kishont county became part of newly formed Czechoslovakia, as recognized by the concerned states in the 1920 Treaty of Trianon. The area around Putnok became part of the Hungarian county Borsod-Gömör-Kishont (currently part of Borsod-Abaúj-Zemplén). The Czechoslovak part of the county was part of the Slovak Land (Slovenská krajina/zem).
Following the provisions of the controversial First Vienna Award, most of the Czechoslovak part came under Hungarian control in November 1938. The Gömör-Kishont county was recreated. The small northernmost part that remained in Slovak hands (a.o. the towns Dobšiná and Revúca) became part of the new Hron county (Pohronská župa). The Trianon borders were restored after World War II. Since 1993, when Czechoslovakia was split, Gemer and Malohont have been part of Slovakia, and since 1996 divided between the Košice region and the Banská Bystrica region.
In 1900, the county had a population of 183,784 people and was composed of the following linguistic communities:[1]
Hungarian: 103,660 (56.4%)
Slovak: 74,517 (40.6%)
German: 4,059 (2.2%)
Croatian: 37 (0.0%)
Romanian: 20 (0.0%)
Ruthenian: 10 (0.0%)
Serbian: 1 (0.0%)
Other or unknown: 1,480 (0.8%)
According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:
Roman Catholic: 79,838 (43.4%)
Lutheran: 59,459 (32.4%)
Calvinist: 34,707 (18.9%)
Jewish: 5,339 (2.9%)
Greek Catholic: 4,344 (2.4%)
Greek Orthodox: 84 (0.0%)
Unitarian: 9 (0.0%)
Other or unknown: 4 (0.0%)
In the early 20th century, the subdivisions of Gömör-Kishont/Gemer-Malohont county were: Districts (járás) District Capital Feled Feled, SK Jesenské Garamvölgy Nándorvölgy, SK Vaľkovňa Nagyrőce Jolsva, SK Jelšava Putnok Putnok Ratkó Ratkó, SK Ratková Rimaszombat Nyustya, SK Hnúšťa Rozsnyó Rozsnyó, SK Rožňava Tornalja Tornalja, SK Tornaľa Urban districts (rendezett tanácsú város) Dobsina, SK Dobšiná Jolsva, SK Jelšava Nagyrőce, SK Revúca Rimaszombat, SK Rimavská Sobota Rozsnyó, SK Rožňava
Putnok is now in Hungary; all other named towns are now in Slovakia.
Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység (vármegye) volt a Magyar Királyság területén 1802-től, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel. Területén jelenleg Szlovákia és Magyarország osztozik, a szlovákiai rész nagyobb része a Besztercebányai, kisebb része a Kassai, egy községe pedig az Eperjesi kerülethez tartozik, a magyarországi rész pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez.
A vármegye neve – nyilván bonyolultsága miatt – számtalan alakban fordul elő, azonban a hivatalos elnevezés eredetileg Gömör és Kis-Hont volt, a két világháború közötti időszakban pedig Gömör és Kishont. Gömör és Kis-Hont vármegye fekvése Szlovákián belül ömör és Kis-Hont vármegye a következő megyékkel volt határos: Zólyom, Liptó, Szepes, Abaúj-Torna, Borsod, Heves és Nógrád. A Gömör–Szepesi-érchegységben (szlovákul: Slovenské rudohorie) terült el, nagyjából a mostani magyar-szlovák határvidéken, Poltár, Rozsnyó és az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) alkotta háromszögben. A megyén átfolyt a Sajó. Területe kb. 4289 km² volt 1910 környékén. Székhelyek
Gömör vármegye székhelye Gömör, illetve a gömöri vár volt, a 18. század elejétől pedig Pelsőc. Miután Kis-Honttal egyesült a vármegye, székhelye Rimaszombat. Gömör és Kis-Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Történelem
Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje volt. Kis-Hont, mely Hont vármegyének Tiszolc és Rimaszombat között fekvő, Nógrád, Gömör és Zólyom vármegyék közé ékelődő exklávéja volt, csak 1786–1802 környékén csatlakozott hozzá, attól kezdve a vármegye neve Gömör és Kis-Hont.
1918-ban (az 1920-as trianoni békeszerződéssel megerősítve) a megye legnagyobb része az újonnan alakult Csehszlovákia része lett, kivéve egy kis területet Putnok környékén, mely a székhelye is volt e rövid időre, és néhány települést a Feledi járásból a vármegye legdélibb részéből. 1923-ban a csonka megyét összevonták Borsoddal Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven.
1938-ban a megye legnagyobb részét ismét Magyarországhoz csatolták az I. bécsi döntéssel. Ekkor az önálló Gömör és Kishont, illetve Borsod vármegyék újraalakultak, 1945-ben azonban ismét egyesültek, immár nem csak ideiglenesen, Borsod-Gömör megyeként. Ez a rövid életű megye azután az 1950-es megyerendezés során egyesült Abaújjal és Zemplénnel, így jött létre a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Gömör és Kis-Hont csehszlovákiai része Szlovákiához került. Szlovákiai részei az 1996-os közigazgatási reform óta a Kassai kerülethez és a Besztercebányai kerülethez tartoznak.
Gömör vármegye nevét ma Magyarország települései közül már csak egy kis falu, Gömörszőlős őrzi nevében. Gömör vármegye címere Közigazgatás Járási beosztás
1886-tól, amikor a vármegyéknek törvény írta elő, hogy állandó járási székhelyeket jelöljenek ki, a vármegye járási beosztása az alábbiak szerint alakult (zárójelben a járás székhelye):
Nagyrőcei járás (Jolsva)
Rimaszécsi járás (Feled, neve 1912-től Feledi járás)
Rozsnyói járás (Rozsnyó)
Rimaszombati járás (Nyustya)
Tornaljai járás (Tornalja)
Garamvölgyi járás (Királyhegyalja, de a szolgabírói hivatal a községhez tartozó Nándorvölgy telepen volt, 1900-ban alakult)
Ratkói járás (Ratkó, 1909-ben alakult)
Putnoki járás (Putnok, 1910-ben alakult)
Városok
Az 1871. évi községi törvény alapján a megyében öt rendezett tanácsú város alakult, melyek ma mind Szlovákiához tartoznak, és ezek köre nem változott a későbbi évtizedekben sem:
Dobsina
Jolsva
Nagyrőce
Rimaszombat
Rozsnyó