Heves was an administrative county in the Kingdom of Hungary. Its territory, which is now in northern Hungary, was slightly larger than that of present Heves county. The capital of the county was Eger.

Heves county shared borders with the Hungarian counties Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Nógrád, Gömör-Kishont, Borsod, Hajdú and Jász-Nagykun-Szolnok. It stretched from the Mátra and Bükk mountains to and across the river Tisza. Its area was 3761 km² around 1910.

Heves county was formed in the 13th century. It was ruled by the Turks between 1596-1687. After World War II, the territory of the county was modified: the region around Pásztó is now in Nógrád county, the area on the left bank of the Tisza (Tiszafüred) is now in Jász-Nagykun-Szolnok county, and an area north of Eger was taken from Borsod-Abaúj-Zemplén county. Demographics Ethnic map of the county with data of the 1910 census (see the key in the description).

In 1900, the county had a population of 212,352 people and was composed of the following linguistic communities:[1]

Total:

   Hungarian: 252,840 (99,0%)

   Slovak: 1,171 (0,5%)

   German: 920 (0,4%)

   Romanian: 43 (0,0%)

   Serbian: 33 (0,0%)

   Croatian: 27 (0,0%)

   Ruthenian: 12 (0,0%)

   Other or unknown: 299 (0,1%)

According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:[2]

Total:

   Roman Catholic: 225,113 (88,2%)

   Calvinist: 18,628 (7,2%)

   Jewish: 10,320 (4,1%)

   Lutheran: 888 (0,4%)

   Greek Catholic: 265 (0,1%)

   Greek Orthodox: 87 (0,0%)

   Unitarian: 13 (0,0%)

   Other or unknown: 31 (0,0%)

Subdivisions

In the early 20th century, the subdivisions of Heves county were: Districts (járás) District Capital Eger Eger Gyöngyös Gyöngyös Hatvan Hatvan Heves Heves Pétervására Pétervására Tiszafüred Tiszafüred Urban districts (rendezett tanácsú város) Eger Gyöngyös

H

Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.

Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a Mátra foglalta el, délkeleten pedig az Alföld egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a Tisza és a Zagyva voltak.

Szomszédai északról Gömör és Kis-Hont és Borsod, keletről Borsod és Hajdú, délről Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Nógrád vármegye határolta.

Heves vármegye a 13. században jött létre az addigi hatalmas Újvár vármegye déli részeként (Heves-Újvár). Az Oszmán Birodalom uralma alatt állt 1596–1687 között. A török hódítástól az 1876-os megyerendezésig egyesítve volt Külső-Szolnok vármegyével Heves és Külső-Szolnok vármegye néven.

A II. világháború után az 1945-ös megyerendezés során idecsatoltak néhány községet Borsodtól. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és Nógrád határának kiigazítására Pásztó és Lőrinci környékén. Egyáltalán nem került sor Egyek és Tiszacsege szintén tervbe vett idecsatolására Hajdú vármegyétől.

Az 1950-es megyerendezés során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez Borsod és Pest megyétől, továbbá a Tiszától keletre fekvő községeket Szolnok megyéhez csatolták, ellentétben az 1945-ös tervvel, mely szerint itt Heves még terjeszkedett is volna Hajdú vármegye rovására. Heves vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Közigazgatás Járási beosztás

A vármegye 1876-tól eleinte nyolc, majd hét járásra oszlott, melyek határai sokszor változtak, végül az 1880-as évek közepére kialakult és állandóvá vált az 1950-ig fennálló hat járás neve és székhelye, sőt többé-kevésbé határaik is.

1877

Önállóvá válása után, 1877-ben az alábbi nyolc járásra oszlott a megye:

   Gyöngyös-patai járás

   Gyöngyös-pásztói járás

   Mátrai alsó járás

   Mátrai felső járás

   Tarnai alsó járás

   Tarnai felső járás

   Tarnai közép járás

   Tiszai járás

1888-1950

Az 1880-as évek közepétől az alábbi hat járás állandósult (zárójelben a székhely):

   Egri járás (Eger)

   Gyöngyösi járás (Gyöngyös)

   Hatvani járás (Hatvan)

   Hevesi járás (Heves)

   Pétervásárai járás (Pétervására)

   Tiszafüredi járás (Tiszafüred)

Városai

1876-ban két rendezett tanácsú város (illetve 1929-től megváltozott elnevezéssel: megyei város) tartozott hozzá, Eger és Gyöngyös, melyekhez harmadikként Hatvan csatlakozott 1945-ben.