Follow
http://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1llay_family
Kállay family is an ancient Hungarian noble family. The family name derived from their estates at Nagy-Kalló, in Szabolcs, and they claimed descent from the Hungarian Balogh-Semjén genus (clan), which colonized the counties of Borsod, Szabolcs, and Szatmár, at the close of the 9th century.[1] János Kállay de Nagy-Kálló was given the title Count by Hungarian Queen Maria Theresia in 1778, but the comital line became extinct.[2]
- Béni Kállay de Nagykálló (German: Benjamin von Kállay; 1839 - 1903), Austro-Hungarian statesman
- Tibor Kállay de Nagykálló (1881 - 1964), a Hungarian politician
- Miklós Kállay de Nagykálló (1887, Nyíregyháza - 1967, New York City), a Hungarian politician, Prime Minister of Hungary during World War II
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1llay_csal%C3%A1d
A Kállay család egyike legrégibb ősnemes családainknak, mely eredetét a száznyolc ős nemzetség egyikéből a Balog-Semjén (Bolok-Simián) nemzetség-ből (genus) veszi. A család ősi fészke Nagy-Kálló Nagykálló és környéke volt. Egyes emlékek Szabolcs fejedelemtől származtatják Balog-Semjén nemzetséget, így a Kállay családot.[forr%C3%A1s?]
Tartalomjegyzék 1 Története 2 Kastélyaik 3 Források 4 Külső hivatkozások
Története
A család okleveléből ismert legrégibb őse Ubul de genere Bolok Simian (Balog-Semjén) volt, aki II. András király korában élt. A család ősének, Ubul-nak három fia volt: I. Gergely, I. Mihály és Egyed. 1252-ben I. Mihály nevű fiát Comes-nek (ispán) írták, s V. István királytól Szabolcs megyében két pusztát nyert, melyek az oklevélben Nunkupul (Napkor) és Tuth (Guth)-ként voltak írva. 1290-ben IV. László király Simon Mitzbán fiaitól elvette a leleszi monostor fölötti kegyúri jogot, s azt I. Mihály fiainak: I. Istvánnak és Pálnak adományozta. 1325-ben osztoznak meg birtokaikon II. Mihály, I. István és László testvérek Egyednek, Szabolcs vármegye főispánjának fiával Iván mesterrel, s ekkor II. Mihály Kér, Panyola, Nagy-Semjén, Szent-Mihály, Napkor, Béltek, Thivadarthuk nevű helységekben kap részbirtokot. A család Szabolcs megyéből Szatmár, Bereg, Bihar, Zaránd (ma: Arad) és Fejér vármegyékbe ágazott szét. A család fontosabb tagjai: Kállay János (IX.) 1550. szörényi bán. (Várday Judit) A rekatolizálni nem hajlandó, Kállay János (XI.), az ötvösmesterséget kitanulta, nagybátyja, Segnyey Miklós hajdú csapataihoz csatlakozva (1604) kitünteti magát a Kassát körülzáró császári haderő Eperjesig történt megfutamításában, ezért Bocskaitól Simándi Eötvös előnévvel ismételten nemesi oklevelet kap (1606.03.08. Kassa) tőle származik a református vallású Simándi Eötvös Kállay ág.[1]több fia volt, de csak Jánostól és Györgytől vannak ma is élő ivadékai. Kállay János (XII.) 1690. 1701. (1. Gál Magdolna, 2. Perényi Bora) - tőle származik az Orosi ág. Kállay Ferenc (IV.) 1690 - tőle származik a Napkori ág. Kállay Menyhért Szabolcs v. alispán 1848. Kállay Béni(Pest; 1839 - Bécs; 1903) Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere Kállay Tibor (Budapest 1881- Budapest 1964) pénzügyminiszter Kállay Miklós (Nyíregyháza 1887,-New York 1967) miniszterelnök
Rokon családok: Gergely ágán Kállay Annától származik (1370) a Biry család Kállay Lőrinc lányától a Jármy család