Follow
Ovaj projekt je dio projekta Hrvatsko Rodoslovlje - Dalmacija Konjsko, Klis / Croatian Genealogy – Dalmatia Konjsko, Klis
Konjsko je naselje u sastavu Općine Klis, u Splitsko-dalmatinskoj županiji.
Povijest / Története
A település neve Dmitar Zvonimir horvát király 1083-ban kibocsátott adomány levelében szerepel először „teritorium in loco, qui Smina nuncupatur, illud quidem, quod Conustina niminatur“ (a Smina nevű helyen levő birtok, melyet Conustinának neveznek) alakban. A korabeli dokumentumokból kiderül a Smina nevű terület nem más, mint a mai Mućko polje, mely a Kozjak lejtőitől a Cetinai mező felé található hegyekig terjed, Conustina pedig a mai Konjskonak felel meg. A középkorban a sminai plébániához tartozott, melyet már 1185-ben a klisszai, a livnoi, a cetinai és poljicai plébániákkal együtt említenek. (Smina, vagy Zmina mint földrajzi fogalom 1682-ben szerepel utoljára oklevelekben.)[2] A település 1537-ben Klissza elestével került török kézre. Ezen a településen volt a török uralom idején a kegyetlenségéről híres Musztafa Baraković dizdár székhelye, akit a poljicaiak 1648-ban a klisszai vár visszafoglalása utáni kivonulás közben kitört zavargásban lemészároltak.[3] A falui plébániáját 1750-ben alapították. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 348, 1910-ben 474 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 283 fő volt.
Prezimena u Dugopolju / Surnames from Dugopolje
Most common surnames - Danas-Today / U prošlosti (nekoć) - In the past, from ActaCroatica
U prošlosti (nekoć) / In the past: Brkljačić, Delić, Vuković, Čapkun, Caktaš, Lasić, Pandžić, Golem, Kovač, Boban, Čulić, Šeravić, Vidošević, Jurević, Paštar
Danas / Today: Delić, Kovač, Pandžić, Brkljačić, Caktaš, Lasić, Vuković, Čapkun, Dorvak, Čulić, Jurević, Golem, Boban, Matas, Pelle, Grbeša, Grubišić, Guić, Jogunić, Mikuličić
Poveznice / Links
Ovaj projekt je dio projekta Hrvatsko Rodoslovlje - Dalmacija Konjsko, Klis / Croatian Genealogy – Dalmatia Konjsko, Klis
Konjsko je naselje u sastavu Općine Klis, u Splitsko-dalmatinskoj županiji.
Povijest / Története
A település neve Dmitar Zvonimir horvát király 1083-ban kibocsátott adomány levelében szerepel először „teritorium in loco, qui Smina nuncupatur, illud quidem, quod Conustina niminatur“ (a Smina nevű helyen levő birtok, melyet Conustinának neveznek) alakban. A korabeli dokumentumokból kiderül a Smina nevű terület nem más, mint a mai Mućko polje, mely a Kozjak lejtőitől a Cetinai mező felé található hegyekig terjed, Conustina pedig a mai Konjskonak felel meg. A középkorban a sminai plébániához tartozott, melyet már 1185-ben a klisszai, a livnoi, a cetinai és poljicai plébániákkal együtt említenek. (Smina, vagy Zmina mint földrajzi fogalom 1682-ben szerepel utoljára oklevelekben.)[2] A település 1537-ben Klissza elestével került török kézre. Ezen a településen volt a török uralom idején a kegyetlenségéről híres Musztafa Baraković dizdár székhelye, akit a poljicaiak 1648-ban a klisszai vár visszafoglalása utáni kivonulás közben kitört zavargásban lemészároltak.[3] A falui plébániáját 1750-ben alapították. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 348, 1910-ben 474 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 283 fő volt.
Prezimena u Dugopolju / Surnames from Dugopolje
Most common surnames - Danas-Today / U prošlosti (nekoć) - In the past, from ActaCroatica
U prošlosti (nekoć) / In the past: Brkljačić, Delić, Vuković, Čapkun, Caktaš, Lasić, Pandžić, Golem, Kovač, Boban, Čulić, Šeravić, Vidošević, Jurević, Paštar
Danas / Today: Delić, Kovač, Pandžić, Brkljačić, Caktaš, Lasić, Vuković, Čapkun, Dorvak, Čulić, Jurević, Golem, Boban, Matas, Pelle, Grbeša, Grubišić, Guić, Jogunić, Mikuličić